Két fideszes képviselő törvénymódosítást nyújtott be a túlórákkal kapcsolatban. Egyéni indítványról lévén szó, a benyújtók megtehették, hogy a társadalmi, szakmai, politikai vitákat kihagyják és ma átverték az országgyűlésben a módosítást. A szavazás törvényességét az ellenzék erősen vitatja, tartalmát elutasítja és ennek jegyében szokatlanul élénken, de a megszokott eredménytelenséggel tiltakozott.

Botrány a Parlamentben a túlórák emeléséről szóló törvénymódosítás vitája közben. Ellenzéki képviselők sípolva, bekiabálva mondták el véleményüket, előtte többezer módosító javaslatot nyújtottak be, hogy ezzel kényszerítsék túlórára a fideszeseket. A kormánypárti többség azonban egyben leszavazta ezeket, Kövér László házelnök többeket kitiltott az ülésteremből. A szakszervezetek az utcán folytatták a tiltakozást, Pécsen és Győrben is félpályás útlezárással lassították a forgalmat.

Behatoltak a lezárt Kossuth térre a tüntetők, akik az általuk rabszolgatörvénynek nevezett törvénymódosítás ellen tiltakoztak. A demonstrálók dulakodtak a rendőrökkel, majd önként elhagyták a teret. A Magyar Szakszervezeti Szövetség megmozdulásán szinte minden dolgozói érdekképviselet ott volt, és egyetemisták is csatlakoztak, hogy tiltakozzanak az évi 400 túlóra terve ellen.

A munka törvénykönyvében 400 óraszámra szeretné emelni a kormány a túlórát, ez ellen tiltakoztak Budapesten. 

A gyermekes családok kilakoltatása ellen kezdett kampányba a Város Mindenkié Csoport. Törvénymódosítást szeretnének, hogy az önkormányzatoknak kilakoltatáskor kötelező legyen elhelyeznie a gyerekes családokat.

Megszüntetné a titkolózást az Együtt a magántőkealapok tulajdonosai körül, most ugyanis egy korábbi fideszes törvénymódosításnak köszönhetően nem lehet tudni, kik a valódi befektetők. Az ellenzéki párt szerint ezzel a kormányközeli strómanok vagyonkimentését fedezik a kormánypártok. A Fideszt hiába kerestük, nem reagáltak.

Felére csökkent az eddig is alacsony fizetésük, egymás után jelentkeznek az értelmi fogyatékkal élők. A Házon kívül mutatta be, hogy az egyik érintettnek a fizetése 36 ezerről, 14 ezer forintra csökkent egy törvénymódosítás miatt. A családot az adás után többen is megkeresték, hasonló történetekkel. A szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár vizsgálatot indított, de még nincs eredménye.

Krisztina napi 4 órában dolgozik, szőnyeget sző, immár 25 éve. Eddig is nagyon keveset keresett, minden hónapban 35 ezer forintot. De áprilistól ez a kevés még sokkal kevesebb lett: 14 ezer forint. Igen, 14 ezer forint egy havi munkáért: mindez egy törvénymódosítás miatt. Krisztina amúgy középsúlyos értelmi fogyatékos, és nem is igazán zavarja a kevesebb pénz. Édesanyja viszont felháborodott, mert szerinte pont azokkal szúr ki az állam, akik amúgy sem tudnak kiállni magukért. Erről írt facebook-posztja rengetg reakciót szült, Moskovics Judit találkozott Krisztinával és az édesanyjával.

A diszlexiás gyerekeket továbbra sem kellene osztályozni az iskolákban - ezt mondta az RTL Híradónak az oktatási ombudsman arról az új törvénymódosításról, amelyen sok szülő is felháborodott. Az oktatásért felelős helyettes államtitkár szerint a jogszabály csak azokra a diákokra vonatkozik, akiknél átmeneti a tanulási zavar. A Pedagógusok Szakszervezete szerint viszont egyszerűen felesleges volt a módosítás.

Felháborodtak a szülők - szerintük rontja a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek esélyeit, ha ugyanúgy kell osztályozni őket az órákon, mint a többi diákot. Nemrég fogadott el a parlament egy törvénymódosítást, ami alapján éveken belül megszűnik a felmentés az osztályzás alól. A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ösztönzés a cél, és nem az hogy, bárkit is megbuktassanak.  

Világszerte tiltakozást váltott ki a CEU-t ellehetetlenítő törvénymódosítás. A német köztársasági elnök azt mondta, Európa nem maradhat néma, amikor civil szervezetek, vagy a tudományos világ elől elszívják a levegőt, mint ahogy most ez történik Budapesten. Tiltakozott a budapesti Amerikai Nagykövetség is. Válaszul a magyar külügy bekérette a német és az amerikai ügyvivőt, a Fidesz frakcióvezetője pedig azt mondta, a tiltakozók tévednek.

Akár a hármas metró műszaki állapotát is titkosíthatják, ha hatályba lép egy nemrég elfogadott törvénymódosítás. Ez még a köztársasági elnök aláírására vár. A fejlesztési minisztérium szerint nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési okok indokolják, hogy a vasúti járművek állapota titokban maradjon. A szocialisták ezt elfogadhatatlannak tartják, és januárra tüntetést szerveznek a metró mielőbbi felújításáért.

Hiába nincsen semmi köze az agráriumhoz, mégis évi minimum 2000 forintot kell befizetnie több ezer magyar cégnek az Agrárkamara számlájára. A galériatulajdonostól a szerszámkereskedőn át több ezer cég lett tagja egy hónapja a kamarának. És nem tévedésből. Egy törvénymódosítás miatt az a vállalkozás is tag lett, amelynek soha semmi köze nem volt a mezőgazdasághoz, csak mondjuk alapító okiratába, papíron, olyan tevékenységet is felvett annak idején, ami köthető bármiféle gazdálkodáshoz.

A benyújtás másnapján fogadott el az Országgyűlés egy január elsejével életbelépett törvénymódosítást, amelynek lényege, hogy 300 négyzetméternél kisebb lakóépülethez nem kell engedélyt kérni, elég bejelenteni az építkezést. Legyünk óvatosak: a rapid módosítás kissé slamposra sikeredett. Olyannyira, hogy mérnökök, építészek, jogászok folyamatosan darabokra szedik.

Felmondhatják a hosszú távú földbérleti szerződéseket a tulajdonosok, ha a bérlő nem akarja elfogadni a megemelt bérleti díjat. A törvénymódosítót - amelyet kedden már el is fogadott az Országgyűlés - az agrárkamara Fideszes elnöke terjesztette be. Győrffy Balázs éppen a szavazás napján jelentette be, hogy maga is vásárolt földeket az állami földárverésen. Az MSZP szerint etikátlan, amit Győrffy Balázs csinált, mert úgy vásárolt termőterületet, hogy tudta: a tulajdonosok számára kedvezően változnak a szabályok.

Nem törvénytelen, hogy az állam 15 millió forinttal támogatta a Hóman Bálint szobor felállítását a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint. Az Index vetette fel, hogy épp egy fideszes törvénymódosítás miatt nem is működhetne a zsidóellenes törvényeket előkészítő Hóman Bálint neve alatt az az alapítvány, amely 17 millió forint közpénzt kapott a szobor felállítására.

Mégis vásárolhatnak állami földeket külföldiek is a hétfőn induló árveréseken. Így módosította rendeletét a kormány. Lázár János szerint az Európai Bizottság kényszerítette ki a változtatást, miután ahogy fogalmazott, magyar ellenzéki pártok feljelentést tettek Brüsszelben.

100 milliárdos üzletet ajándékozott a kormány Andy Vajna és Szima Gábor kaszinótulajdonosok kezébe. Így értékelte a Szerencsejáték Szövetség elnöke azt a fideszes törvénymódosítást, miszerint mostantól csak olyan cég üzemeltethet online kaszinót, amely rendelkezik hagyományos kaszinóval. A Fidesz szerint azért nem akartak új pályázatot kiírni, mert lényegében nincs más, aki üzemeltetni tudná ezeket.

Néhány héten belül megkaphatják a pénzüket azok az autósok, akiknek Astra Biztosítós ügyfél okozott kárt. A Parlament megszavazta azt a törvénymódosítást, miszerint a MABISZ megelőlegezi pénzt, és kifizetik az Astra magyar ügyfelei által okozott károkat.

Keddtől a katonák határrendészeti feladatokra is bevethetőek a határokon, miután a köztársasági elnök aláírta az erről szóló törvénymódosítást, ami ma hatályba lépett. Szolnokon folyamatosan képzik azokat a katonákat, akik a rendőrökhöz hasonlóan járőrözhetnek, igazoltathatnak vagy civileket bilincselhetnek meg a déli határon. Nem lőhetnek, csak akkor, ha saját életük forog kockán. Gumilövedéket és könnygázgránátot viszont használhatnak.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy törvénymódosítási csomagot dolgozott ki, amelynek része például az is, hogy 2020-ig 15 százalékkal csökkentenék a felsőoktatási szakok számát. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ez csak arról szól, hogy pénzt vonjanak ki a felsőoktatásból.

Nagyobb nyomozati hatáskört kap az FBI mintegy 14 ezer ügynöke.

Pénteken benyújtották az új médiatörvény tervezetét, három törvénymódosítást terjesztettek be az Országgyűlésnek.