Terrorcselekmény, gyilkosság, gyilkossági kísérlet, bomba- és fegyverhasználat, túszejtés - ezekkel vádolták meg Franciaországban a párizsi terrortámadás egy kulcsfigurájának tartott Salah Abdeslamot. A 26 éves férfi a 130 halálos áldozatot követelő novemberi merényletek után hónapokig bujkált, márciusban Brüsszelben fogták el, Belgium tegnap adta ki Franciaországnak. Belga ügyvédje közben azt nyilatkozta, hogy Abdeslam egy idióta, akinek az agya egy "üres hamutartó".

A kerékpárosok radikális kisebbségének gátlástalan terrorjáról beszélt Tarlós István, amiben az őt ért kritikákra reagált. A főpolgármestert a bringás érdekvédelmi szervezetek azért támadják, mert kiszivárgott egy utasítása, amivel korlátozná a bicikliseket az egyirányú utcákban és a buszsávokban. A nyilvánosságra került dokumentum szerint kevesebb helyen lehet majd kerékpározni.

Hunyják le a szemüket, és egy pillanatra képzeljék el, hogy üvöltés, robbanások, és káosz van önök körül. A fájdalomtól szinte nem látnak és nem hallanak. Meg vannak rémülve. Nagyjából ezt érezte az a magyar nő, aki átélte a brüsszeli reptéren történt robbantást. Életre szóló rémálmot is jelenthet, ha valaki egy terrortámadás túlélője.  

Amíg nincs a hírszerzők által is megerősített konkrétum a terroristák fenyegetőzése mögött, addig nincs értelme a szükségesnél nagyobb készültségnek sem. Ezt mondja a biztonságpolitikai szakértő. Arra utalt, hogy újra felmerült Magyarország, és Budapest, mint lehetséges célpont. Az amerikai CIA információiról a magyar kormány is csak a sajtóból értesült, hivatalosan nem keresték őket.

Bármilyen furcsa nem az Iszlám Állam nevű terrorszervezet merényleteiben haltak meg a legtöbben Európában. A baszk ETA és az észak-ír IRA terrorakcióiban több százan veszítették életüket. A kontinens első terrorista merénylete miatt pedig kirobbant az első világháború.

A terrorszervezet honlapján egy üzenet jelent meg, eszerint Brüsszel után akár Portugáliában, vagy Magyarországon is lecsaphatnak. A kormány azt mondja, komolyan veszi a fenyegetést, ezért tartják fontosnak a terrorellenes akcióterv elfogadását. Ennek részeként például betiltanák a titkos telefonbeszélgetéseket lehetővé tévő okostelefonos alkalmazásokat.

Iszlám, alkohol, kábítószer és fanatizmus. Mindez együtt van a belga főváros Molenbeek nevű negyedében. A párizsi és a brüsszeli terrortámadások minden végrehajtójának van valami kapcsolata a városrészhez. Az ott élők jó része ezt nem hiszi el, mások viszont elítélik a terrorizmust. A német RTL és a brit Sky-tévé munkatársai jártak Molenbeekben.

Próbáljuk meg, még, ha nehéz is az indulatokat vagy a félelmeinket háttérbe szorítani kicsit, távolabbról figyelni a belgiumi robbantás következményeit. A tragédia feldolgozásán túl egy sor kérdést vet fel a merényletsorozat. Mostantól bárhol, bármikor számítani kell ilyen támadásokra? Ha igen, ki és mit tesz ez ellen? Ha egyre többet adunk fel a szabadságunkból, azért, hogy cserébe megvédjenek bennünket, az valóban úgy lesz? Ha nem, akkor viszont hova vezet majd mindez?  

Nehezen, fájdalommal tér magához a világ a tegnapi merényletsorozat óta. 270 sebesült még kórházban van, 31-en haltak meg. Belga színekbe öltözött a világ számos nevezetessége tegnap este. Párizsban az Eiffel-torony, Berlinben a Brandenburgi kapu, Rómában a Trevi-kút, az új-zélandi Aucklandben a tévétorony valamint Dubaiban a világ legmagasabb épülete, a Burj Kalifa. Mexikóvárosban egy hatalmas kivetítőn belga zászló virított és több emlékművet is a támadást ért ország nemzeti színeivel világítottak ki.

Reggel óta Brüsszelben áll az idő és az élet. Belgium vezetői Párizs óta számítottak arra, ami ma történt. Meg is mondták, többször is. És amikor négy napja, egyidőben azzal, hogy az unió vezetői Törökországgal alkudoztak a menekültekről, a most már hírhedt brüsszeli Molenbeek negyedben jó negyedéves keresés után őrizetbe vették a párizsi merényletek egyik gyanúsítottját, a belga belügyminiszter azt mondta, ha egy terroristát elfognak, ez cselekvésre ösztönözheti a többieket. Megtörtént. Mit kezdhetnek Európa hatóságai a terrorizmussal és mit kezdhet Európa lakossága a félelemmel?

Múlt héten, pénteken fogták el a párizsi terrortámadás fő gyanúsítottját, Salah Abdeslamot, amit a belga hatóságok hatalmas sikerként könyveltek el. Az akció után azonban a belga külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Abdeslam újabb terveket szőtt Brüsszelben, hiszen számos fegyverhez férhetett hozzá, ráadásul egy új emberekből álló hálózat is kialakult körülötte. Elképzelhető, hogy a mostani merényletek válaszreakciók voltak Abdeslam elfogására.

Drámai felvételek a brüsszeli repülőtér indulási csarnokából néhány másodperccel a robbantás után. A hatalmas füsttől nem nagyon lehet látni semmit. A földön sérültek fekszenek, kiabálásokat lehet hallani. Mindenki próbál elbújni, ekkor még senki sem érti, mit történt. A felvételeket egy utas készítette.

Titkos kínzókamrák, fegyver- és bombagyárak, nyilvános kivégzések nyomai. Ezeket találták az Iszlám Államtól visszafoglalt szíriai városban a romok közé elsőként bemerészkedő katonák. Mivel rengeteg hátrahagyott fegyver a szír kormányerőktől származik, felmerül a gyanú, hogy Aszad elnök titokban üzletel az Iszlám Állammal.

Legalább húszan meghaltak, amikor egy katonai laktanya közelében bomba robbant. Nem messze van a török parlament, a hadsereg vezérkarának főhadiszállása, több kormányzati épület, az egyikben éppen a török elnök részvételével tanácskoztak. A magyar nagykövetség 1 kilométerre van az esettől, magyar érintettről nem tudnak. 

Három hónappal a párizsi terrortámadások után visszatért a francia fővárosba az Eagles of Death Metal zenekar, amelynek novemberi koncertjén 89 embert mészároltak le a gépfegyveres támadók. Fellépésükre meghívták az összes akkori túlélőt, hogy megmutassák, a terror nem tudja megfélemlíteni őket.

Újabb nagyszabású merényletre készül az Iszlám Állam, erre figyelmeztet az Europol. A rendőri szervezet vezetője szerint a terrorcsoport fő célpontja továbbra is Franciaország, de a kiemelt turisztikai célpontok is nagy veszélyben lehetnek. Az iszlamisták legújabb propaganda filmjükben Spanyolországot és Nagy-Britanniát is fenyegetik, illetve bemutatják hogyan képezték ki a párizsi merénylőket. Az ISIS követői legutóbb Isztambulban és Indonéziában is merényletet hajtottak végre.

Látványos esti show-műsorral, majd jelmezesekkel teli gondolák felvonulásával vette kezdetét a hétvégén a velencei karnevál. A párizsi terrortámadások, és az Európát ért fenyegetések miatt felmerült, hogy betiltják a maszkokat, de végül a karnevál hagyományos kelléke maradhatott.

Mindannyiunk múltját rombolják le, kultúránk bölcsőjét semmisítik meg a szemünk láttára. Vajon miért pusztít el mindent vandál módon az Iszlám Állam terrorszervezet? Hogyan menthetnénk meg az ősi szír várost, Palmyrát, a misztikus helyet, ahonnan a ma is használt betűírás is ered? Hová vezethet a kulturális tisztogatás?

A támadás a városközpontban történt, a rendőrség tájékoztatása szerint gránátok robbantak fel. Eddig több sérültről és hét halottról érkezett jelentés, közülük öt elkövető és két civil.

Óriási robbanás rázta meg Isztambult! Ma, helyi idő szerint reggel 10 óra után Törökország egyik népszerű turistalátványosságánál, a Sultanahmet térnél történt a detonáció, amelyben eddigi információk szerint legalább 10-en életüket vesztették, köztük kilenc német turista, 15-en pedig megsebesültek.

Az Iszlám Állam öngyilkos merénylője robbantotta fel magát turisták közt délelőtt Isztambul központjában. Legalább 10-en haltak meg, köztük kilencen német állampolgárok. Magyar áldozatokról nem tudni. A detonáció olyan hangos volt, hogy többszáz méterről is hallani lehetett. A török elnök délutáni sajtótájékoztatóján bejelentette: egy 28 éves szíriai volt az öngyilkos merénylő. Később a török kormányfő közölte: a terrorista az Iszlám Állam tagja volt.

Allahot éltette és egy késsel támadt egy rendőrörsre Párizsban egy férfi. Azonnal lelőtték. Ezután lezárták a környéket, mert azt hitték, hogy robbanóövet viselt. Egy évvel ezelőtt ezen a napon támadtak szélsőséges fegyveresek a Charlie Hebdo szatírikus lap szerkesztőségére.

Egy éve már, hogy megtámadták a Charlie Hebdo szerkesztőségét, és megöltek tizenkét újságírót Párizsban.

Egy éve már, hogy a terroristák lerohanták a Charlie Hebdo szerkesztőségét, és megöltek tizenkét újságírót Párizsban.

Egy évvel ezelőtt nyugodt, csendes, békés évet jósoltunk 2015-re, nem olyan lett. Minden képzeletet felülmúló menekültáradat, egyre véresebb terrortámadások, megerősödő ISIS, széthúzó Európa, háborúzó Oroszország és sok minden más is sújtotta a világot.

A menekült kérdés Európát alapjaiban rengette meg. Megerősödtek a szélsőség pártok, lezárták a határokat, és egymással veszekedtek a politikusok. Sokan a schengeni határok megszűnéséről és Európa széteséséről beszélnek.

A legfontosabb, hogy minél hamarabb vége legyen a háborúknak és békés, nyugodt legyen a világ.

Egy évvel ezelőtt nyugodt, csendes, békés évet jósoltunk 2015-re, nem olyan lett. Minden képzeletet felülmúló menekültáradat, egyre véresebb terrortámadások, megerősödő ISIS, széthúzó Európa, háborúzó Oroszország és sok minden más is sújtotta a világot.

Talán soha ennyire nem tartottak az emberek terrortámadásoktól világszerte, mint idén. A szokásosnál is nagyobb biztonsági ellenőrzések voltak számos országban. Németországban pályaudvarokat zártak le, Moszkvában pedig a Vörös téri buli maradt el. Mindezek ellenére sokakat semmi nem tántorított el attól, hogy az utcán szilveszterezzenek.

Emiatt nem tartják meg a belga főváros főterén a hagyományos, újévköszöntő tűzijátékot és a szabadtéri bulikat sem. Brüsszelben az elmúlt napokban hat embert vettek őrizetbe, mert a rendőrök gyanúja szerint terrortámadásra készültek.

Döntés a déli határkerítés felállításáról, terror Tunéziában és botrány a dohány-nagykereskedelem joga körül. 2015 júniusában történt mindez, ugyanabban a hónapban, amikor a fővárosi közgyűlés eldöntötte, hogy Budapest indul a 2024es olimpia rendezési jogáért és amikor az USÁban kimondta a legfelsőbb Bíróság, hogy szabadon házasodhatnak a melegek.

Mészárlás a Charlie Hebdo párizsi szerkesztőségében, itthon bevezették a megyei matricákat, és megsemmisült az első magyar műhold. Csak néhány a januárban történt események közül. Mától minden nap egy-egy hónap fontosabb pillanatait foglaljuk össze Híradónkban.

Egy hálózat, amelyet a terroristák, bűnözők és drogkereskedők használnak. Egy rendszer, amelyet valószínűleg a párizsi terrortámadás kitervelője, Abdelhamid Abaaoud is használt a több mint száz áldozatot követelő merénylet megszervezésére.

Három hét után a DNS-e alapján sikerült azonosítani a párizsi Bataclan színház harmadik támadóját. A 23 éves férfi, akárcsak két társa, felrobbantotta magát, miután 90 emberrel végeztek a koncertteremben. A fiatalember francia állampolgár, egy bankban dolgozott, de aztán Szíriába ment, az Iszlám Állam kiképzőtáborába. Onnan titokban tért vissza Franciaországba.

A párizsi merényletek után a magyar miniszterelnök azt mondta egy brüsszeli amerikai lapnak, hogy minden terrorista bevándorló. Vagyis hát félni kell a bevándorlóktól és nem szabad őket beengedni. Ezt a felfogást egyre többen követik Európában, mások szerint a menekültválság önmagában nem jár a terrorveszély növekedésével. Minden esetre, Európa fél. Ki inkább, ki kevésbé. A kérdés: hogyan kezelje ezt a félelmet a politika?

Minden terrorista bevándorló, mondja a miniszterelnök. A menekülteket nem lehet összemosni a terroristákkal, mondja az ellenzék egy része, de nincs javaslatuk a menekültválságra. Van-e itthon terrorveszély? Félnünk kell a párizsi terrortámadások után? Egyáltalán: állandósulhat életünkben a félelem? Hárompárti vita a Fidesz, az MSZP és a DK képviselőivel.

Egy francia férfi, Antoine Leiris búcsú levele bejárta a világsajtót. Ő feleségét vesztette el a bataclani terrortámadásban, miközben gyermekére, a 17 hónapos Melvillre vigyázott otthonukban. A gyászoló férj azt üzente a terroristáknak, hogy ő nem fél, és nem akarja elveszteni szabadságát. Vajon hogyan gondolkodnak erről mások, és a terrorfenyegetettség hogyan hat mindennapjainkra, kapcsolatainkra?  

Egy fegyverest megöltek, két másikat pedig letartóztattak a francia rendőrök egy túszmentési akció során a francia-belga határnál. A hatóságok közölték, nem terroristaakció, hanem egy rosszul sikerült betöréses rablás történt. Közben a francia és a belga rendőrség tovább nyomoz a terrortámadások még életben lévő felelősei után. Brüsszelben feloldották a teljes terrorkészültséget, a város élete kezd visszatérni a régi kerékvágásba.

Az összes parlamenti párt egyetértett abban, hogy komoly bűncselekményt akadályozott meg a TEK a hétvégi elfogásokkal. Erről a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülése után beszéltek a képviselők. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója még vasárnap, egy nappal a magyarországi elfogások után is azt mondta: nincs információjuk magyar terrorfenyegetettségről.

Már 21 embert vettek őrizetbe a belga hatóságok a mintegy két tucatnyi helyszínen végrehajtott razziákban. Továbbra sem találják viszont a párizsi terrortámadásban résztvevő férfit, aki után már napok óta tart a hajsza. Meghosszabbították a legmagasabb fokú készültséget Brüsszelben a hatóságok, a franciák pedig egy újabb gyanúsított fényképét hozták nyilvánosságra.

Bombariadók, kényszerleszállást végrehajtó gépek, félelem és fenyegetőzés. Ez a helyzet címszavakban a párizsi terrortámadás után egy héttel világszerte. Az Anonymous hekkercsoport nevében valaki még egy listát is közölt az Iszlám Állam állítólagos célpontjairól, de később kiderült, hogy ez nem valódi. Közben az Iszlám Állam is új üzenetben fenyegetőzött egy videóban, és közölték: maga a francia elnök sincs biztonságban.

Őrizetbe vettek tíz embert Belgiumban, akik a gyanú szerint Brüsszel több pontján akartak egyszerre terrortámadásokat végrehajtani. A főváros közelében megtalált autójukban fegyvereket és robbanószert találtak. Az országban továbbra is a legmagasabb szintű készültség van életben, a rendőrség pedig továbbra is keresi a terroristákat. Párizsban szintén fenntartják a szükségállapotot, a két város élete szinte leállt.

A világ egyik legnagyobb zsoldos cégének alapítója exkluzív interjút adott a Fókusznak egy nappal a párizsi terrortámadások előtt, de november 13.-a után minden egyes szava más értelmet kapott. Erik Prince egy lehetséges európai magánhadseregről beszélt. A férfi korábban az amerikai elnök mellett meg a CIA-nak dolgozott, jelenleg pedig olajkutatat biztosít magánhadseregével.

A világ egyik legnagyobb zsoldos cégének alapítója exkluzív interjút adott a Fókusznak egy nappal a párizsi terrortámadások előtt, de november 13.-a után minden egyes szava más értelmet kapott. Erik Prince egy lehetséges európai magánhadseregről beszélt. A férfi korábban az amerikai elnök mellett meg a CIA-nak dolgozott, jelenleg pedig olajkutatat biztosít magánhadseregével.

Legkevesebb 20 halott, köztük külföldiek, legalább 3 szökevény, és rendkívüli állapot Maliban. A nyugati-afrikai ország fővárosának egyetlen luxusszállója ellen követtek el pénteken terrortámadást, amit a néhai Oszama bin Laden által alapított al-Kaida, nemzetközi terrorhálózat vállalta magára. A biztonsági erők viszont az Iszlám Állam nevű terrorszervezet zászlaját találták meg a hotelban. Arról nincs hír, hogy magyarok lett volna a szállodában.

Egy héttel a sokkoló terrortámadások után Párizs továbbra is az áldozatokat gyászolja. A franciákat egyesítette a dac és a fájdalom, a Köztársaság tér a terrorral szembeni ellenállás jelképe lett. Napszaktól függetlenül emberek százai, ezrei róják le kegyeletüket itt. A teret kamerák és közvetítőkocsik veszik körbe, a városban mindenütt csoportokban vonuló, puskával felszerelt rendőröket látni.

Brüsszelben a legmagasabb terrorkészültséget rendelték el, miután a párizsihoz hasonló terrortámadás veszélyéről kaptak hírt a hatóságok. Az utcák elnéptelenedtek, a mozik, színházak és boltok nagy része is bezárt. Turisták se nagyon vannak a belga fővárosban.

A párizsi rock koncerten és kávéházban történt tömegmészárlás óta hogyan készülnek a rendezvények, fesztiválok szervezői, és hogyan készüljünk mi? El merjünk -e indulni és mit tegyünk, ha egy terrortámadás közepén találjuk magunkat?

Hangfelvétel és fotó is megjelent interneten arról a terrorista nőről, aki szerda hajnalban felrobbantotta magát a merényletsorozat kitervelőjének búvóhelyén, amikor a rendőrök rajtuk ütöttek. Mint kiderült, a merénylők vezérének unokatestvére volt. Közben azt is közölték, hogy a házban, amit a rendőrök szétlőttek, egy harmadik holttestet is találtak. Egy támadó továbbra is szökésben van, őt Európa-szerte keresi a rendőrség. Mára meghalt a terrortámadások egyik sérültje, így a halálos áldozatok száma 130-ra emelkedett.  

A párizsi merényletek belátható időre alighanem megváltoztatják Európa mindennapjait. A magyar kormány nem ezért, már korábbi szándéka szerint az Országgyűlés felhatalmazása alapján úgy döntött, hogy pert indít az Európai Unió bíróságánál a menekültek befogadására vonatkozó kvótarendszer ellen. A terrorhírek majdnem minden mást háttérbe szorítanának – de ez aligha lehet a kormány célja. Vendégünk Rogán Antal miniszter.