Magyarországon 2024-ben rekordalacsony születésszámot regisztráltak, miközben egyre több gyermek kerül állami gondozásba, és a gyermekvédelmi rendszer túlterheltsége egyre súlyosabb problémát jelent. Melegh Attila, a Corvinus Egyetem szociológusa szerint a demográfiai válság mögött mélyebb társadalmi és gazdasági okok húzódnak, amelyeket a jelenlegi intézkedések nem képesek hatékonyan kezelni.

Először vitázott egymással Orbán Viktor és Magyar Péter, miután a magyar miniszterelnök Strasbourgban bemutatta a magyar soros elnökség programját. A vitán Orbánnak elsősorban a saját bel- és külpolitikáját kellett megvédenie, miközben mások mellett korrupcióval és putyinpártisággal is vádolták az EP-képviselők. Somogyi Zoltán szociológus szerint „ez egy jel volt arra Európa többi országától, hogy haragszanak Orbán Viktorra”.

Ennek az esetnek több olvasta van, és ezek sokszor ellentmondanak egymásnak – mondta Magyar Péter tévés kivonulásáról Somogyi Zoltán szociológus a Reggeliben. A műsorban konkrét állítások hangoztak el, de lehet tudni, hogy ezek nem állnak erős lábakon – ettől függetlenül nem sok embert érdekel, véli a szakértő. Sokaknak csak az a fontos, hogy a politikus megjelenjen a nyilvánosság előtt, róla szóljanak a történetek, mert az újkori nyilvánosságnak ez a struktúrája. De mit engedhet meg magának a szerepléseiben Magyar Péter, volt már hasonló nemzetközi példa? Kiderül a videóból. 

A Híradónak nyilatkozó szociológus szerint a kormány családpolitikája csak egy szűk társadalmi rétegre fókuszál. 

92 éves korában távozott a szegénység, a kirekesztés és a társadalmi rétegződés szociológiai aspektusának jelentős kutatója.

„Egyszerre volt tudományos kutatója és elszánt ellenfele a kirekesztésnek” – írja Karácsony Gergely.

A pandémia alatt csökkent a külföldön munkát vállaló magyarok száma, de most újra egyre többen próbálnak külföldön szerencsét. A KSH legfrissebb felmérése szerint az elmúlt egy évben 12 ezerrel nőtt a kint dolgozó magyarok száma tavaly augusztus-októberhez képest. Ez azt jelenti, hogy már 109 ezren vállalnak rövid távú munkát a határainkon túl, anélkül, hogy tartósan elhagynák Magyarországot. A hazai és a külföldi bérekben természetesen ma is óriási a különbség. Csak ez lenne, ami motiválja a magyarokat?

Frank Füredi kacskaringós pálya után landolt a kormányközeli Matthias Corvinus Collegiumnál, amelynek nemrég nyitott brüsszeli kirendeltségét igazgatja. A szociológus „a mainstream európai kultúra alternatíváját” akarja meghonosítani az unió központjában. Aggasztja, hogy a politikai párbeszéd elsilányult a kontinensen és Magyarországon is, de amikor Orbán Viktor felelősségét firtatjuk ebben, azt mondja: „ketten kellenek a tánchoz”. Portrécikkünkben maga Füredi is megszólalt az MCC Brüsszel céljairól, valamint saját pályájáról.

A társadalom alsó egyharmadának se politikai képviselete, se kitörési reménye nincs – erről beszélt az RTL Híradó késő esti kiadásának Kovách Imre szociológus. Az MTA doktora úgy látja, az érintett emberek helyzetének javításán nemigen dolgozik a kormány, mégis ezekben a társadalmi rétegekben erősebb a mindenkori kormánypárthoz való kötődés, mert innen várják a meglévő minimumot. A kutató szerint így viszont semmi nem ösztönzi a kormányt, hogy változtasson a szociálpolitikáján.

A kormánypártok ebben rosszabbul teljesítenek, mint az ellenzék.

Az RTL Híradónak nyilatkozó szociológus szerint ez azért van, mert az emberek koronavírus-járvány miatt bizonytalanabbnak érzik a jövőjüket.

A kormány 610 milliárd forintot fizet ki az szja-akció során.

Nehéz jövő vár a fiatalokra Magyarországon. Egy amerikai közvéleménykutatás szerint a magyarok 74 százaléka úgy látja: itthon nincsenek jó kilátásaik a fiataloknak. A szociológus azt mondja: ez az eredmény lesújtó, de nem meglepő. A fiatalok között végzett kutatások ugyanis rendre azt mutatják, hogy nem érzik jól magukat az országban.

14 évvel élnek tovább a diplomás magyar férfiak, az alacsonyabb iskolai végzettségű társaiknál. Legalábbis ez derül ki az OECD kutatásából. A magasabb iskolai végzettség minden országban és mindkét nemnél plusz életéveket jelent, de ekkora különbség sehol máshol nincs, mint Magyarországon. Az RTL Híradónak nyilatkozó szociológus azt mondta, ez azért lehet, mert nálunk máig óriási szakadék van a legszegényebb és a leggazdagabb rétegek között, a férfiakat pedig jobban nyomasztja, ha nincs presztizsük, mint a nőket, ezért halnak hamarabb.

Hogyan állunk és merre tartunk? Ha ön kíváncsi rá, alapos és átfogó országkép tanulságos táblázatokkal a Társadalmi riport új kötetében. A kiadó TÁRKI egyike a világ vezető agytrösztjeinek. Vendégünk a könyv egyik szerkesztője, Tóth István György szociológus. Magyarul Balóval 21:30-kor az RTL II-n!