Rekordhőség és extrém hideg egyszerre sújtja a világot. Távoli országokban élő magyarok mesélnek a mindennapi túlélésről.

A gyártók egy része kisebb táblákat árul ugyannyi pénzért. A csoki ára 4 év alatt megduplázódott.

Egymást érik az Egyesült Államok déli részén a tornádók és heves viharok, a hétvége óta több mint 20-an vesztették életüket. 

Az utóbbi két hétben egészen kaotikus az időjárás: másfél hete még fürdőruhában napoztak az emberek, utána már télikabátban jártak, hétfőre leesett a hó a Kékestetőn. Hogy mi várható a következő hetekben, arról Vaszkó Andrást, az RTL meteorológusát kérdeztük.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a szélsőséges időjárás súlyosbodni fog Európában, a az elhúzódó aszályok veszélyt jelentenek a növénytermesztésre.

Szerdán még repkedtek a mínuszok, csütörtökön már 10 fokkal magasabb a hőmérséklet, mint lenni szokott ilyenkor. Pénteken ismét beköszönt a tél, még hó is eshet. Joggal mondhatjuk, hogy megbolondult az időjárás. A meteogyógyász szerint ez a következő években sem változik, pláne itt, a Kárpát-medencében, ami egyébként is nagyon összetett klímájú terület. A szervezetünknek rendkívül sűrűn és nagyon-nagy mértékben kellene alkalmazkodnia a változó körülményekhez. Nem csak a frontokra kell gondolni. A tartós hideghullámoktól kezdve a szeles időszakokon át a légszennyezettségig – ezek mind befolyásolják szervezetünk működését, és folyamatosan terhelik azt. Nem csak azokét, akik érzékenyek rá.

Ausztráliában szügyig elöntötte az árvíz az egyik reptéren a repülőket, Argentínában játszi könnyedséggel rakott arrébb a szél egy 38 tonnás Boeing gépet.

Világszerte fokozódnak a szélsőséges időjárási jelenségek. Az elmúlt napokban a hőhullámok mellett több tucatnyi országból érkeztek hírek és felvételek a viharok és esőzések miatt kialakult helyzetről. Több helyen számos emberéletet követeltek a katasztrófák. Közben újra és újra erdő- és bozóttüzek keletkeznek. A szakemberek szerint az el Nino jelenség csak fokozza a légkör felmelegedését.

A magyar légitársaság Londonból induló, Catania repterén landoló hétfői járata elég komoly károkat szenvedett.

Csaknem 18 centiméternyi eső zúdult múlt éjjel a Los Angelestől északnyugatra fekvő Santa Barbara megye egyik részére.

Szakértőink azt mondják, az a hőség, amit az elmúlt hetekben tapasztalunk nekünk még szokatlan, de gyerekeinknek, unokáinknak ez lesz a természetes, húsz- harminc év múlva abszolút mediterrán jellegű éghajlat lesz nálunk.

Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb a kiszámíthatatlannak tűnő időjárás: a túl hideg, a túl meleg, a ritkább, de intenzívebb viharok, az egyre erősebb szelek, a hosszabb apályok és a gyakoribb dagályok. Néhány éve Magyarországon is egyre gyakoribb jelenség a tornádó, amit sokáig csak az amerikai filmekből ismertünk. Az idei nyár már az éghajlatváltozástól is függ, a ciklonok miatt nem biztos, hogy nyugodt nyarunk lesz.

Még tovább drágulhat a gyümölcs. Az idei baracktermés háromnegyedét elvitte a fagy néhány hét alatt az Agrárgazdasági Kamara szerint. Azt mondják, a szélsőséges időjárás egyre általánosabb Magyarországon. A gyümölcsárak emelkedése pedig több mint háromszorosa az inflációnak a KSH szerint. Az alma 65%-kal többe kerül, mint két éve.

Az elmúlt évben nem sok szó esett a klímaváltozásról, mivel a koronavírussal kapcsolatos hírek mindent fölülírtak, holott 2020 is negatív rekordokat döntögetett. A legfrissebb adatok szerint ez volt az eddigi legmelegebb év Európában, közvetlenül 2019 után, a sarkköri területeken pedig még soha nem égett le annyi erdő, mint most. Az éves átlaghőmérséklet 1,25 Celsius fokkal volt magasabb, mint az ipari forradalom előtt. Lehet, hogy az a 1,5 fok jelenleg szinte semminek tűnik, és észre sem vesszük, de az igazság valójában az, hogy hosszútávra tekintve ez veszélyesebb ránk, az emberiségre nézve, mint egy-egy tűzvész, vagy hurrikán.

Több méteres hó és a világtól elzárt települések Ausztriában, hatalmas árvíz már több, mint egy hete Velencében, kritikus légszennyezettség Indiában, itthon pedig akár 18-20 fok, szikrázó napsütéssel- mindez késő ősszel, november közepén. A klímakatasztrófa megállíthatatlanul közeleg, ennek pedig egyre brutálisabb jeleit érzékelhetjük világszerte.

Szélsőséges időjárás, özönvizek, áradások, számos világvégét idéző helyzet, amire senki sem tud felkészülni, ez jellemzi mostanában az időjárásunkat. Évről évre egyre súlyosabb a helyzet? És ezt mind a klímaváltozás és a globális felmelegedés nyakába lehet varrni?

A valaha mért legforróbb év volt a tavalyi Magyarországon - az Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes értékelése szerint. A rendkívüli meleg miatt másfészeresére drágultak a legkeresettebb zöldségek. Az árak pedig csak akkor csökkennek a Terméktanács szerint, ha a következő szezonban nem lesz szélsőséges az időjárás.

Még a váci börtön kapuját is kidöntötte a szélvihar – egyelőre kamionokkal torlaszolták el a bejáratot. Az egész országban pusztítottak a néhol 100 km/órásnál is erősebb széllökések: vezetékek szakadtak le, fák dőltek az utakra és az alattuk álló kocsikra. A Budapesten és környékén hajnal óta folyamatosan riasztják a tűzoltókat, reggel a viharkárok miatt a kettes metró sem járt az Örs vezér tere és a Deák tér között. Megbénult a vasúti közlekedés is Rákospalota és Vácrátót között, a felsővezeték sérülése miatt.  A Meteorológiai Szolgálat narancs riasztást adott ki  Észak-Magyarország területére ma éjfélig, a széllökések várhatóan csak este csillapodnak.