Egy majdnem 8600 éves kenyérre bukkantak régészek a törökországi Çatalhöyük lelőhelyen.

Egy régésznek küldte vissza egy nő azokat a köveket, amelyeket Pompejiből vitt magával. Azt írta, balszerencsés lett, mellrákot kapott és már nagyon sajnálja, amit tett.

Speciálisan képzett keresőkutyák elit egysége segíti a régészek munkáját Németországban. A „régész kutyákat” előszeretettel alkalmazzák ásatásoknál, az ebek ugyanis háromezer éves csontokat is képesek kiszagolni akár 14 méteres mélységben is.

Annak idején a „másokat” temették el így. Ez a lány feltehetően alacsony társadalmi rangú volt.

A barlangokban is trippeltek eleink.

A kutatók szerint egy viking termelhette ki a csomagot.

Az Észak-Afrikában ismertté vált Orosdi-Back áruházlánc magyar társtulajdonosa élhette volna a csúcsgazdagok kényelmes életét, de ő inkább régészként, kalandorként tekintett magára, aki arra költötte a vagyonát, hogy múmiákra vadásszon Egyiptomban. Felfedezései olyan jelentősek voltak, hogy nyugodtan tekinthetünk rá úgy, mint aki megalapította a magyar egyiptológiát. 

Teringettét.

Illetve már korábban megtalálták, csak most jöttek rá, hogy egy műpénisszel van dolguk.

Történelmi jelentőségű felfedezés.

Tanárok nélkül a régész szakma utánpótlása is veszélybe kerül.

Egy hatéves brit kisfiú régész készletet kapott karácsonyra, és egy majdnem 488 millió éves kövületet talált vele a kertjükben. A brit Birmingham közelében élő Sid éppen bogarakat ásott ki a földből, amikor rábukkant a kövületre a kertben. Az apja beküldte a képet egy kövületekkel foglalkozó Facebook csoportba, így derült ki, hogy egy megkövesedett korall darabról van szó, amely csaknem 488 millió évvel ezelőtt keletkezett.

Konkurensekből szövetségesek. Egyre több amatőr kincskereső csatlakozik profi régészekhez, hogy közösen és ne saját szakállukra keressenek régi pénzeket vagy fegyvereket fémkeresővel. Nemrég találkozót adtak egymásnak olyan szervezetek, amelyek tagjai profi vagy amatőr kutatók, és akiknek az összefogásából egyre több minden kerülhet elő a földből vagy folyómedrekből.

Harci szekérrel szenvedhetett balesetet és ez okozhatta a halálát húsz éves korában. Az egyiptomi fáraó Tutanhamon, bebalzsamozása után több ezer évvel, a régészeknek köszönhetően lett ennyire ismert. Jóval ismertebb, mint volt saját korában. Ezt mondja a világ egyik legnevesebb régésze. Záhi Havássz az arab tavasz óta a világot járja, és harcol az egyiptomi kincsek visszajuttatásáért. A Fókusznak Budapesten adott interjút.

Ha igaz amit a magyar hobbitörténész állít, akkor bizony át kell írni a történelemkönyveket. Hihetetlen kincseket és egy elfeledett kor maradványait is rejtheti a budapesti panelrengeteg környéke. Zoltán nagyon hisz benne, viszont a régészek egyelőre kevésbé. Ha viszont tényleg találnak valamit, ami bizonyíthatja a királyság létezését, akkor ez sok mindent megváltoztathat.

Szíriában és Irakban a háború felbecsülhetetlen értékű több ezer éves műemlékeket sem kíméli.  Magyar régészek önként vállalva a veszélyt segítenek a világörökség részeinek megóvásában.

Valószínűleg egy római kori kikötőerőd nyomaira bukkantak régészek a Csepel-szigeten fekvő Szigetújfaluban. Sokáig azt hitték, a Csepel-szigeten nincsenek római kori emlékek, de nemrég több tucat ezüstpénz is előkerült a Duna partról.

Megsemmisülhetnek a Bonyhád mellett talált egyedülálló gótikus templommaradványok, ettől tart a Híradónknak nyilatkozó régész. A szakember szerint a teljes feltárás helyett a beruházó inkább visszatemetteti a leleteket, amire út épül. Az MSZP politikusa azt mondja, az a baj, hogy az örökségvédelem helyett a pénz fontosabb. Ugyanis, ha nem készül el az út időre, elvész az erre kapható Európai Uniós támogatás.