Back Fülöp már azelőtt tökéletes Indiana Jones volt, hogy egyáltalán kitalálták volna a menő régész karakterét

A Kossuth-emigrációval Közel-Keletre szökő, hatalmas áruházláncot létrehozó és évtizedeken keresztül igazgató Back Fülöp mai léptékkel mérve multimilliárdosnak számított a 19. század végén. Backék az Orosdi családdal közösen megalapították a párizsi központú Orosdi-Back cégbirodalmat, ami a ma is működő Omar Effendi hálózat jogelődje volt. Ezekben a boltokban ételek mellett ruházati cikkeket és egyéb luxuscikkeket is árultak.

Back Fülöp élhette volna a szupergazdagok életét, csakhogy ő rendszerint nem partikon, fogadásokon vett részt, hanem a saját költségére ásatásokat szervezett Egyiptom-szerte. Back klasszikus Indiana Jones-szerű kalandor volt, aki annak ellenére, hogy megtehette volna, hogy a háttérből, gazdag mecénásként irányítja hóbortját, ott volt minden egyes feltárásnál, sőt az expedíciókat is ő maga vezette, koordinálta.

Back Fülöp 1907-ben az Osztrák-Magyar Monarchia kairói nagykövetségének támogatásával és segítségével, de a saját vagyonából ásatást indított indított a közép-egyiptomi Sarunában, amelynek vezetésére egy fiatal, tehetséges lengyel régészt, a krakkói Tudományos Akadémia kairói ösztöndíjasát, Tadeusz Samuel Smolenskit kérte fel, írja a Magyar Természettudományi Múzeum vonatkozó cikke.

Sarunában több óbirodalmi sírt tártak fel, egy Sarunához közel eső dombon, a Kom el-Akhmaron megtalálták egy I. és II. Ptolemaios fáraó korabeli templom töredékeit.

A sikeres első feltárás után Backék étvágya megjött, így Sarunával átellenben, a Nílus nyugati partján fekvő Gamhudban is elkezdtek egy ásatást. A gamhudi temető félkör alakban helyezkedett el egy 480x120 méteres területen, melynek a központi részét inkább gödörsírok, míg a külső felét aknasírok töltötték ki szabálytalan rendben. Az aknasírok rendszerint családi nyughelyek lehettek, mivel több helyiségre oszlottak.

A Magyar Egyiptomi Baráti Társaság kiadványa szerint 3 hét alatt 47 koporsó, 20 kartonázs maszk, köztük 4 aranyozott, egy hieratikus feliratú agyagedény, egy sztélé, szintén hieratikus felirattal, 70 fa maszk, 11 kanópuszláda, némelyik tetején ahom sólyommal, 4 Ptah-Szokaris-Ozirisz faszobor, és néhány démotikus feliratos maszk került elő.

Az ásatásban részt vevő és finanszírozó Back a feltárt tárgyak felét beszolgáltatta a kairói múzeumnak, a megmaradt leletek jó részét viszont a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta. A múzeum igazgatósága válaszul a következő levelet küldte:

A Magyar Nemzeti Múzeum nagy örömmel fogadja az Egyiptomban tudományos ásatásokat végző hazánk fiának, Back Fülöpnek azon önzetlen ajánlatát, amelynek értelmében leleteinek egy részét a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékul felajánlja. Ajándékaival mindenesetre emelni fogja a Magyar Nemzeti Múzeum eddig még nagyon szerény egyiptológiai gyűjteményének az értékét. Méltóztassék erről Back Fülöp urat, úgy a magam, mint a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatósága előzetes meleg köszönetének kifejezése mellett azzal értesíteni, hogy becses ajándékának méltó felállításáról gondoskodás fog történni.

A Magyar Természettudományi Múzeum szerint a magyar vállalkozó a tevékenysége alatt összesen 36 egyiptomi múmiával gazdagította a gyűjteményüket.

Back Fülöp az érdemeiért Ferenc József-érdemrendet, nemességet, valamint „surányi” előnevet kapott, bár a nemesítését politikai okokból csak 1914-ben tudták véglegesíteni. Érdekesség, hogy Back nemesi címerpajzsában állítólag hieroglifák is szerepeltek, utalva az egyiptomi tevékenységére és arra, hogy az ásatásokon egy új templomot fedezett fel, de erről csak írásos emlékek maradtak fenn.

1913-ban párizsi felesége révén francia állampolgárságot nyert, az első világháború kitörésekor a hatóságok párizsi lakását és selyemgyárát lefoglalták, családjával együtt kiutasították Franciaországból. A Spanyolországban töltött két év után megpróbált egyiptomi birtokaira eljutni, onnan viszont az angolok internálták. Végül csehszlovák útlevéllel térhetett vissza az első világháború után Egyiptomba, ahol az áruházlánca egészen az 1960-as évek államosításáig őrizte az Orosdi-Back nevet.

Nyitókép: Vörös Győző; Egyiptom templomépítészete az egyiptomi magyar ásatások 19. oldal fényében 1907-2007