A Quaestor csoport vezetői több mint 70 millió forintot költöttek különféle ezoterikus szolgáltatásokra – derült ki a Híradó 2018. márciusi riportjából. Az ügyészség szerint a cégcsoport, amelynek vezetőit milliárdos családdal és sikkasztással vádolják, természetfeletti erők beavatkozásától várta az üzlet fellendülését. Az ezoterikus szolgáltatásokért 2009 és 2013 között több alkalommal fizettek, 72 millió forintnak megfelelő dollárt utaltak át egy indiai cégnek. Ezekről fiktív számlákat állítottak ki, amelyek tanácsadásról és ügynöki tevékenységről szóltak. A 2015-ben bedőlt brókercég 150 milliárd forint értékben bocsátott ki fiktív kötvényeket. Több mint 30 ezer embernek ragadt bent a pénze.

Egy jelzálogkövetelést számítottak be a tranzakció során.

Évekig rossz helyre tették az ügyfelek pénzét – 2, 3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a betéteseknek a korábban már csődbe ment Soltvadkerti Takarékszövetkezetnél a rendőrség szerint.

Éppen három éve, hogy emberek ezrei bukták el mindenüket egy pillanat alatt a Quaestor és a Buda-Cash bedőlésével. Miért nem kapják vissza ennyi idő után a befektetők, ami jár nekik? Van olyan, aki a lábát és a mozgását megmentő műtétre spórolt pénzét bukta el egyik napról a másikra.

Ez volt az a hónap, amikor utoljára nyitottak ki az üzletek vasárnap, március 15-én életbe lépett a boltzárról szóló törvény, és még ebben a hónapban kirobbant az év brókerbotránya. A Quaestor 150 milliárd forintnyi kárt okozott az ügyfeleinek. Tóásó Előd majdnem 6 év után kiszabadult a bolíviai börtönből. Meggyilkolták Moszkvában az orosz ellenzék egyik legfontosabb vezéralakját, Borisz Nyemcovot, és a hónap végén történt a Germanwings tragédia. Az idei március legfontosabb hírei.

Czeke Attila 30 milliót bukott a Buda-Cash botrányban, de a tehetős üzletembert a veszteség nem igazán rázta meg. Himmer Éva viszont az összes megtakarított pénzét, 18 millió forintját vesztette el a Quaestornál, és emiatt kilátástalan lett az élete. Az, hogy veszítettek, közös bennük. Az, hogy Attila és a többi buda-cash-es nem is remélhetett segítséget az államtól, szemben Évával, már hatalmas különbség. Sokáig úgy tűnt, a quaestorosok mindent visszakapnak, de ez a reményük most elveszett. Vajon mi lesz velük ezután? És a többiekkel? Moskovics Judit riportja.

A kormány pert indít a tervezett uniós kvótarendszer ellen az Európai Unió Bíróságán. De mi a kormány terve arra, ha érvényes szerződések alapján sok ezer, először Magyarországon regisztrált menekültet – visszaküldenének hozzánk? Valamint: az Alkotmánybíróság részben megsemmisítette a Quaestor-törvényt és – vállalnak-e vitákat a kormány tagjai, kérdezzük Rogán Antal minisztert.  

A kisbefektetőknek tudomásul kell venniük, hogy a nagyobb hozam, nagyobb kockázattal jár - ezt mondta az Alkotmánybíróság elnöke, a testület Quaestor-törvényt megsemmisítő döntése kapcsán. A Fidesz vizsgálja, hogyan módosíthatná az elbukott jogszabályt, amely a teljes kártalanítást biztosította volna. Az Együtt szerint a kormánypártok szándékosan hoztak olyan törvényt, amely nem léphet életbe.

Nem nyomoz az ügyészség a Külügyminisztérium Quaestornál tartott pénze miatt. A Fővárosi Főügyészség szerint ugyan szabálytalanul fektettek be 72 milliárd forintot a csődbe ment, offshore hátterű brókercégnél, és utána elbukták a kamatot, de a két dolog között szerintük idézzük: nincs ok okozati összefüggés. A feljelentő szocialista képviselő szerint ez az érvelés elfogadhatatlan.

Mégis visszaköveteli a pénzt a Quaestor felszámolója azoktól, akik közvetlenül a brókercég bedőlése előtt vették ki a befektetéseiket. Másfél hete még azt mondták, elállnak a perektől, miután a bíróság elnapolta az egyik, egy 77 éves asszony ellen indított keresetüket. A felszámoló viszont továbbra sem viszi bíróságra a Külügyminisztérium-ügyét, pedig a tárca cége 3,8 milliárdot kapott vissza közvetlenül a Quaestor csődje előtt. Az Együtt azt közölte, ha a felszámoló nem, ők beperlik a Nemzeti Kereskedőházat.

Két millió forintot követel vissza egy 77 éves asszonytól a Quaestor felszámolója. Az idős nő ügyvédje szerint azért, mert gyanúsnak tartják, hogy épp a brókercég bedőlésének napján vette ki a pénzét. Az asszony állítja, az egészből semmit nem ért. Az Együtt szerint égbekiáltó igazságtalanság, hogy egy kisbefektetőt meghurcolnak, míg a 3,8 milliárd forintot ugyanaznap visszakapó Külügyminisztériumot nem. A minisztérium szerint ők biztonságos állampapírban tartották a cégnél a pénzüket.

Csak a töredékét kapják egyelőre a remélt összegnek, ezért sokan csalódottak a Quaestor károsultjai közül. A legtöbben arra számítottak, hogy 6 millió forintig már most megkapják a pénzüket. Csakhogy a Befektető-védelmi Alap egymillió forintig fizeti a teljes kárösszeget, egy és hatmillió között pedig csak a betét 90 százalékát. Ráadásul a Quaestor esetében csak a fiktív, vagyis nem létező kötvények után. Így van, aki a befektetett összegnek a töredékét kapja. A Buda-Cash-ügy károsultjai még rosszabbul jártak: sokan eddig egyetlen fillért sem kaptak.

Teljes kártalanítást követeltek a Quaestor-ügyben tüntetők Budapesten. Két demonstrációt is tartottak délután a fővárosban. Az egyiket károsultak, a másikat pedig ellenzéki pártok szervezték. A Fidesz szerint a pénteken benyújtott törvényjavaslatukkal mindenki visszakapja a pénzét. Az MSZP viszont felelősségre vonná a kormányt és Matolcsy György jegybank-elnököt is.

410 millió forintot bukott el a Földművelésügyi Minisztérium cége a Hungária Értékpapír Zrt. felfüggesztése miatt. Lázár János ma jelentette be, hogy a Külügyminisztériumon cégén kívül a Földművelésügyi minisztérium Tartalékgazdálkodási Intézete is egy, a botrányokban érintett brókercégnél tartotta a pénzét.

Minden tökéletesnek tűnt: a cégcsoport vezetője ott van a 100 leggazdagabb magyar között, hatalmas villában él, befolyásos emberekkel mutatkozik, bejárása van a Parlamentbe, az állammal is üzletel, focicsapata is van. Aztán egyik pillanatról a másikra kiderül, hogy ami épült, kártyavár: 150 milliárd forint tűnhetett el szőrén-szálán. A Quaestor-sztori minden idők legnagyobb magyar pénzügyi botránya, politikai szálakkal, börtönviselt új vezérigazgatóval és elkeseredett kisbefektetőkkel. Serdült Szilvia és Boros Kriszta mutatja be a Quaestor-birodalom emelkedését és bukását.

Mitől függ? Honnan lesz erre százmilliárdos nagyságrendű pénz? Megkérdezzük a Befektetővédelmi Alap vezetőjétől, és mivel a kormányt lényegében bennfentes kereskedelemmel vádolják a közpénzek kimentése után: mi a bennfentes kereskedelem, kérdezzük dr. Bócz Endre korábbi fővárosi főügyésztől. Magyarul Balóval 21:30-kor az RTL II-n!

Kártalanítania kell a Befektető-védelmi Alapnak azokat a Quaestor ügyfeleket, akik fiktív, fedezet nélküli kötvényeket vásároltak - ezt mondta a Nemzeti Bank alelnöke. Az Alap vezetői még nem reagáltak erre, egy jogászcsoport vizsgálja a jogi lehetőségeket, de még nem végeztek. A Külügyminisztériumot viszont nem kell kártalanítani - a Magyar Nemzeti Kereskedőház ugyan a Quaestornál tartotta a pénzét, de az Index információi szerint néhány órával a csődbejelentés előtt ki tudták venni a pénzt a cégből.

Szinte biztos, hogy semmilyen kártérítést nem kapnak a Quaestor károsultjai, hacsak a brókercég nem fizeti vissza nekik a befektetett pénzüket. A befektető-védelmi alap megerősítette az RTL Híradónak, hogy tőlük nem számíthatnak kártalanításra a kötvényesek. A Fidesz frakcióvezetője közölte: törvényekkel is biztosítanák, hogy a csődbe ment cégek tulajdonosai magánvagyonukkal is feleljenek, illetve a pénzügyi szektor is vegyen részt a kártalanításban. Az MSZP szerint a kormány kötelessége a kártérítés. Közben a rendőrség bejelentette: csalás miatt indítottak nyomozást.

Bedőlt három brókercég és négy bank, és eltűnt vélhetően több százmilliárd forint. Nyilván sokan megijedtek. Hova tegye az ember a pénzét – ha van neki, s egyáltalán, mi a különbség a pénzpiac különböző szereplői között – bankok, brókercégek, befektetési alapok – és ahhoz, hogy választhassunk, mit nézzünk, mit olvassunk el, mire kell figyelni, hogy úgy érezzük, biztonságban van a pénzünk.

Futballcsapata, szállodái és utazási irodája is van a Quaestor csoport elnökének. Tarsoly Csaba, aki a 100 leggazdagabb magyar egyike, emellett rendszeresen mutatkozott Szijjártó Péter külügyminiszterrel, akinek a közreműködésével nyitott a Quaestor Moszkvában és Isztambulban kereskedőházat, valamint az orosz fővárosban vízumközpontot is.