Legalább 80 férőhelyes munkásszállókat építtet a kormány. A nemzetgazdasági miniszter az állami hírügynökségnek azt mondta: ezzel is a teljes foglalkoztatást segítenék. A munkaerőpiacai államtitkár szerdán elismerte, alig nőtt azok száma, akik egy új munkahely miatt máshová költöztek. Jelenleg 65 ezer betöltetlen álláshely van Magyarországon, ez a munkaadók szerint most már az ország versenyképességét veszélyezteti.

A minisztérium illetékese beleegyezett, az interjúalany mégsem nyilatkozhatott az Indexnek a kórházak átalakításáról. Mindez úgy derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztálya véletlenül az újságírónak is elküldte az erről szóló levelet. A hírportál szerint másfél hónapja semmilyen ügyben nem kapnak választ a kormánytól. Balog Zoltán miniszter ma a Híradó kérdésére azt mondta: nincs titkolnivalójuk, de szeretik eldönteni, hogy miről mikor nyilatkoznak.

Ön tíz évvel ezelőtt vagy mostanában talál saját magában több félelmet és gyűlöletet – mire jut? Másképpen: gyűlöletkeltés Magyarországon. Nem történelmi előzmények nélkül – de, ha például a kormánykampányokra vagy egyik-másik televíziós csatornára, újságra, weblapra gondol, akkor meglehet úgy érzi, hogy ebben a formájában és ebben a minőségében alighanem több mint fél évszázada nem vette körül az embert ennyi hivatalos és nyilvános félelem és gyűlölet.

Ha ön elgondolkozik és megpróbálja összehasonlítani, hogy 10 évvel ezelőtt vagy mostanában talál saját magában több félelmet és gyűlöletet – mire jut? Másképpen: gyűlöletkeltés Magyarországon. Nem történelmi előzmények nélkül – de, ha például a kormánykampányokra vagy egyik-másik televíziós csatornára, újságra, weblapra gondol, akkor meglehet, úgy érzi, hogy ebben a formájában és ebben a minőségében alighanem több mint fél évszázada nem vette körül az embert ennyi hivatalos és nyilvános félelem és gyűlölet.

Néhány gimnazistának sikerült az, amire valószínűleg a magyar újságírók egy jó része vágyott, vagy legalábbis azok, akik még szeretnek kérdéseket feltenni a politikusoknak: faggathatták Áder Jánost arról, hogy mit gondol a CEU-ügyről, miért írta alá a törvénymódosítást, és miért nem küldte azt tovább az Alkotmánybíróságra. A budapesti Trefort gimnázium diákjai éltek a lehetőséggel, hogy ha már náluk jár az államfő, pontos és okos kérdéseket kapjon, ők pedig válaszokat arra, amire ők és a politika iránt érdeklődő emberek is kíváncsiak. A rendhagyó kérdezz-felelek résztvevőivel Moskovics Judit találkozott.

Kézi gránátvető 40 milliméteres gránáthoz. NATO-tölténnyel működő puskák. Mesterlövész puskák. Gépkarabélyok. Elfogóháló. És ez a listának csak egy része. Ha tippelni kéne, hogy mit védenek majd ezekkel, a Parlament talán kevés embernek jutna eszébe, Pedig az Országgyűlési Őrség válogathat majd ezek közül a fegyverek közül, hogy szükség esetén, és itt a szükség támadást jelent, meg tudják majd védeni az épületet. De valójában mit tudnak ezek a fegyverek? És minek is kell ilyen brutálisan felfegyverezni az őrséget? Kiderül Serdült Szilvia riportjából.

Donald Trump meglepetéselnök első 100 ellentmondásos napja. Zűrzavar a Fehér Házban és az elnöki kinevezések körül, súrlódások a kongresszussal, ellentétek a médiával, de ijesztő kampányígéreteinek jó részét elfelejtette, az ígért visszahúzódás helyett fölöttébb aktív védelmi politikát folytat, s most éppen történelmi adócsökkentést ígér.

Aligha van bárki, akiről a világ médiája többet ír és beszél, mint Donald Trump elnökről. Megválasztásának és első 100 napjának értelmezésével a média jó része is küszködik. Ma este beszállunk. Két részben: először arról, mi történik Amerikában – utána arról, hogyan alakul Amerika és a világ viszonya. Az új elnököt kormányzati káosszal és médiaháborúval vádolják, de arról kevesebb szó esik, hogy az elnök dolgozik, nem is keveset – igaz, választási ígéreteinek csak töredékét tartja.

Módosítják az idei költségvetést, több pénz lesz kormányzati kommunikációra – értesült a portfolio.hu. Az eredetileg tervezettnél ötmilliárd forinttal költhet többet a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinet. A pénzügyi elemző szerint ezzel már a jövő évi választásokra készül a kormány. A szocialisták azt mondják, a pénzt inkább oktatásra vagy egészségügyre kellene költeni.

Másfél órás helyszínelés és feljelentés lett a Kétfarkú Kutya Párt kaposvári járdafestéséből. A párt egy hétfőn életbe lépő helyi rendelet ellen tiltakozott, amely megtiltja a repedezett járdák kifestését. Az akció közben rendőrök jelentek meg. Mindenkit igazoltattak: nemcsak a viccpárt aktivistáit, hanem az ott dolgozó újságírókat is.

Teljesen átszabja a közterületi reklámpiacot egy új kormányrendelet. A jövőben nem állhatnak hirdetőoszlopok a városokban, csak akkor, ha például színházak, vagy múzeumok hirdetnek rajtuk. Eltűnnek a klasszikus óriásplakátok is, és az önkormányzatok dönthetnek majd arról, hogy egy hirdetés megjelenhet-e, vagy sem az utcákon. A reklámszakma szerint ez elsorvasztja a piac szereplőit.

Már Romániában és Bulgáriában is jobb a sajtó helyzete, mint Magyarországon - ezt állapította meg friss jelentésében a Freedom House. A sajtószabadsággal foglalkozó szervezet szerint hozzájárult a helyzet romlásához, hogy bezárták a Népszabadságot és az is, hogy kormányközeli tulajdonoshoz kerültek a megyei lapok. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége szerint a jelentés azt bizonyítja, új médiatörvényre van szükség. A kormányszóvivő viszont hiteltelennek tartja a kritikát, amit azzal magyaráz, hogy a Freedom House-t Soros György alapítványa is támogatta.

Átláthatóbbá tenné a pártok finanszírozását a Fidesz. A már benyújtott törvényjavaslatuk szerint jogellenesen szerzett vagyoni előnynek minősülne, ha egy párt a piaci ár alatt vásárolna plakáthelyeket. Kósa Lajos a Fidesz frakcióvezetője nem titkolja, hogy a törvényjavaslatnak köze van Simicska Lajoshoz és a Jobbikhoz. Az ellenzéki párt szerint a javaslat a Fideszt kivéve mindenki mást hátrányosan érint.

Ígértet tett a magyar kormány, hogy teljesíti az Európai Bizottság minden kérését a CEU-val kapcsolatban - nyilatkozta az Európai Néppárt szóvivője. Előzőleg a Fidesz pártcsaládjának vezetése zárt ajtók mögött egyeztetett Orbán Viktorral Brüsszelben. Rogán Antal miniszter úgy reagált: két héten belül egyeztetnek az egyetemmel. A néppárt közleménye a civil szervezeteket is védelmébe veszi. Szerintük ezek a szervezetek az egészséges demokráciák alkotóelemei. A nemzeti konzultáció kérdéseit pedig súlyosan félrevezetőnek tartják. Közleményükben úgy fogalmaznak: a Fidesz Európa-ellenes támadásai olyan szintet értek el, amit már nem tudnak tolerálni. Brüsszelből Horváth Nándor küldött tudósítást

A képviselők talán harmadának folyamatosan csökkenő jelenlétében jó 100 perces vita volt szerdán délután az Európai Parlamentben a magyar jogállamiságról, az „Állítsuk meg Brüsszelt” nemzeti konzultációról és a CEU- illetve a külföldről is támogatott civil szervezetek elleni törvényről. A vitában részt vett és kétszer is szót kapott Orbán Viktor miniszterelnök. Megmutatjuk a vita legfontosabb részleteit.

Vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselő ellen. A kormánypárti politikust bűnszövetkezetben elkövetett költségvetési csalással és befolyással üzérkedéssel vádolják. Tettéért akár 15 év börtönt is kaphat. A képviselő szabadlábon védekezhet.

Ez bizonyos értelemben politikai földrengés a terrorista merényletekkel küszködő 67 milliós Franciaországban: két olyan jelölt jutott az elnökválasztás második fordulójába, akiknek egyike sem képviseli sem a hagyományos jobboldalt, sem a baloldalt – és ez majd 60 éve nem fordult elő. Két olyan jelölt, akik szinte mindenben erősen ellentétes véleményt képviselnek, de mindketten meg akarják menteni az országot. Kérdés, melyikük kitől, mitől.

A középutas Emmanuel Macron és a szélsőjobboldali Marine Le Pen jutott tovább a francia elnökválasztás első fordulójából. Hatvan éve, vagyis Franciaország jelenlegi államberendezkedésének kezdete óta nem fordult elő, hogy a hagyományos francia politikai elit nagy pártjai: a Köztársaságiak és Szocialista Párt jelöltje sem került be a második fordulóba. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a második forduló esélyese a mindössze 39 éves Emmanuel Macron.

A miniszterelnököt a CEU mellett kiálló tüntetők várták Tbilisziben, ahová hivatalos látogatásra érkezett. Az MTI szerint nem csak Orbán Viktor ellen, mellette is tüntettek néhányan. Közben először jelent meg a magyar nyilvánosság előtt Áder János azóta, hogy aláírta a CEU-t nehéz helyzetbe hozó törvényt, de a tiltakozásokat nem kommentálta. Az LMP az Alkotmánybírósághoz fordult a törvény miatt, az egyetem alapítója, Soros György pedig jövő héten Brüsszelben az Európai Bizottság elnökével tárgyal.

Szerda óta folyamatosak a zavargások a török városok utcáin. Mivel a török választási bizottság elutasította az elnöknek teljhatalmat adó népszavazási eredmény megsemmisítésére vonatkozó indítványokat.

Tanuljunk együtt az unióról a Nemzeti Konzultáció alkalmából! A Brexit sokkolja a menekültválsággal amúgy is küszködő Uniót. Vannak országok, amelyek több Európát, erősebb integrációt akarnak – mások ezt ellenzik. Például a magyar kormány, amely azt kéri, állítsuk meg Brüsszelt egy nemzeti konzultáció segítségével.

A CEU hiába világhírű egyetem, Magyarországon minden bizonnyal jóval kevésbé volt ismert, mint mondjuk az ELTE vagy a Corvinus. De a politika valamiért úgy akarta, hogy egyik pillanatról a másikra mégis célkeresztbe kerüljön. A CEU ügyében a kormány mostanra már a fél világgal szembekerült: megszólalt az Egyesült Államok, az Unió, világhírű tudósok és egyetemek... A kormányzat pusztán adminisztratív okokkal magyarázza, hogy miért változtatna a működésén, de a jelek szerint ezt a magyarázatot sokan nem találják kielégítőnek. Sem a tiltakozók, sem a tüntetők, akik már hetek óta utcán vannak. De miről is szól ez az ügy?

A Szíriával is szomszédos és menekültek millióit befogadó Törökország Európa egészét érintő egyre vaskosabb kérdőjel. Tavaly nyáron volt egy mindmáig tisztázatlan eredetű és hátterű dilettáns puccskísérlet, amelyet éppen most meghosszabbított rendkívüli állapot és egyáltalán nem dilettáns, alighanem gondosan megtervezett brutális intézkedések követtek, majd Erdogan elnök népszavazást hirdetett annak érdekében, hogy kizárólagos hatalma lehessen – elnök és miniszterelnök egy személyben. A népszavazást alig több mint 1 millió szavazattal nyerte az elnök, megfigyelők ennél meglehet több szavazatot érintő visszaélésekről beszélnek. Az elnök győzött, de egységről szó sincs.

Nem az amerikai mintát követi a civil szervezetek külföldi támogatásáról szóló törvénytervezet, a miniszterelnök szavait korábbi nagykövete, Jeszenszky Géza cáfolta. Szerinte az amerikai törvény csak a lobbiszervezetek külföldi támogatásának nyilvánosságát írja elő. A törvénytervezet vitája szerdán kezdődik a parlamentben.

Hiába próbálták kitűzni a legtöbb esetben az utóbbi napok tüntetésein az uniós zászlót a parlamentre. A Magyar Rádió korábbi székházára sikerült, előtte viszont a rendőrök paprikaspay-vel fújták le a tüntető tömeget. Az uniós zászlót a közintézményekre ki kell tenni, viszont a törvény szerint az országgyűlés épülete kivétel. Ennek ellenére sokáig a Parlamenten és a Képviselői Irodaházon is kint volt az uniós lobogó, 2014-ben azonban Kövér László házelnök leszedette.

Hiába a négynapos ünnep, nem nyugodnak a kedélyek Soros György és a Ceu körül. Csak most nem az utcán, hanem az interneten jelennek meg egymás után a támogató és ellenző vélemények. Király Miklós jogászprofesszor, Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök volt tanácsadója a józan szakmai érveket kéri számon Orbán Viktor miniszterelnökön, míg Schmidt Mária történész az egyetemről úgy beszél, mint a Soros rendszer utánpótlásának bázisa. Közben egy pécsi szobrász sajátos módját választotta a tiltakozásnak.

Végrehajtás indulhat a Parlament gazdasági bizottsága ellen. Ugyanis a jogerős bírósági ítélet ellenére sem hajlandók kiadni a letelepedési kötvényeket forgalmazó cégek adatait. Az ügyben a Magyar Nemzet és a Transparency International indított pert és nyert. A Transparency jogi igazgatója azt mondja, keddig adtak haladékot a bizottságnak, ha addig sem teszik közzé az adatokat, bírósági végrehajtást kérnek.

Nem csak a CEU-ért, és a civil törvény ellen tüntetnek most a sokadik megmozduláson, hanem a választási rendszer megváltoztatását is követeli a tiltakozók egy része. A jogszabályt 6 éve fogadta el az Országgyűlés kétharmados, kormánypárti többsége. Gulyás Márton civil aktivista arról beszélt, hogy minden tiltakozással új szabályok kikényszerítését kell követelni, hogy arányos legyen a választási rendszer. Az MSZP támogatja a tüntetők követelését. A Fidesz szerint viszont nincs baj a választási törvénnyel.

Adásunkkal egy időben újabb tüntetést tartanak Budapesten. A szervezők ezúttal minden idők leghangosabb tüntetését ígérik, hogy így tiltakozzanak - mint mondják - a kormány megfélemlítő politikája ellen.

Spontán tüntetés kezdődött csütörtök késő este Budapesten, miután összesen 500 óra közmunkára ítélték Gulyás Mártont és Varga Gergőt, amiért hétfőn - a CEU melletti tüntetésen - festékkel megpróbálták megdobni a Köztársasági Elnök hivatalát. Az utolsó szó jogán arról beszéltek, az ügyészségnek inkább a milliárdos áfa-csalásokkal és a közpénzek szabálytalan költésével kellene foglalkoznia. Egy demonstráló ételfestékkel dobta meg a Terror házát, elmondása szerint azért, hogy tesztelje, ő milyen büntetést kap. A rendőrök őt nem állították elő, de garázdaság miatt feljelentették.

Országszerte meghekkelte a kormány plakátjait a Momentum Mozgalom. Ahogy ők mondják, kijavították a kormánypropagandát. Így lett az Állítsuk meg Brüsszelt jelmondatból, Állítsuk meg Orbánt vagy Állítsuk meg Moszkvát! A kormány szerint azok nyúltak a plakátokhoz, akik nem értenek egyet a menekültellenes kampányukkal. Közben a Jobbik kormányellenes plakátkampányát is meghekkelték. Valakik azt a kormánypárti vádat írták többre is, hogy a Jobbik Simicska Lajos pártja lett. A plakátháborúba nemsokára a Kétfarkú Kutyapárt is beszáll.

Ez a történet úgy kezdődött, hogy évértékelő beszédében a miniszterelnök azt mondta, idézzük: …”gondot okoz, hogy titokban, külföldi pénzekkel akarják befolyásolni a magyar politikát.”  Következett lényegében egyidőben a plakátkampány Brüsszel megállításáról, és a CEU-t nehéz helyzetbe hozó immár hatályos törvénymódosítás, folyamatban van a Brüsszel megállításáról szóló nemzeti konzultáció és érkezik a civil szervezetekről szóló törvény. Megjegyzendő, hogy nincs demokrácia az államot ellenőrző, az állampolgárokat képviselő civil szervezetek nélkül. A benyújtott törvénytervezet ellen egységesen tiltakoznak.

Szexpartner-kereső oldalakat is üzemeltető céget támogatott uniós pénz felhasználásával Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatójának befektetési alapja - írta a Direkt36. Az oknyomozó portál szerint az Európai Bizottság etikai okok miatt kifogásolta a befektetést, amely Hernádi Zsolt szerint nem szexpartnerkeresésről szól, hanem ismerkedésről. A DK azt mondja, egy állami vállalat vezetője nem kerülhetne ilyen helyzetbe.

Már nudista kempingje is van Mészáros Lőrincnek, Felcsút polgármesterének. Résztulajdonosa lett ugyanis az egyik legnagyobb balatoni turisztikai cégnek, a Balatontouristnak. Ezzel 12 kemping került az érdekeltségébe a Balaton körül, köztük a balatonberényi naturista nyaralóhely is. Felcsút milliárdos polgármestere korábban azt mondta, jó üzleti lehetőséget lát a turizmusban, ezért vett például szállodákat. Az Együtt szerint nem dolgozott meg a vagyonáért.

Büntetést szabna ki az MSZP parlamenti frakciójára Kövér László, mert a szocialisták hétfőn egy Ne írd alá, János! feliratú táblával tiltakoztak a Parlamentben a CEU-val kapcsolatos törvénymódosítás ellen. A házelnök ezúttal szigorúbb büntetést szabna ki a szokásosnál, mert az MSZP, közleménye szerint súlyosbító tényezőként értékelte, hogy az államfőt a transzparensükön a keresztnevén szólították. 

Migránsok raboltak el és erőszakoltak meg egy orosz kislányt Berlinben. Az unió és a NATO meggyengült, nem tudják garantálni a polgárok biztonságát. De hogy ne menjünk messzire: egy fura szervezet rendszeresen beszámol arról, hogy egy télen hányan szenvednek fagyhalált Magyarországon. Ezek a hírek sok médiumban megjelennek, pedig nem igazak. Vagy nem pont így. A gyökerük viszont vélelmezhetően ugyanaz. Oroszország az utóbbi időben úgynevezett hibrid háborút folytat, ahol az információ is fontos fegyver.

Jordán Tamás ismert és elismert színész, színházi rendező és színházigazgató. 10 éve a nulláról építette fel a szombathelyi Weöres Sándor Színházat. A közönség és a szakma szeretete és megbecsülése persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy a politika is szereti és megbecsüli. Sőt. A politikusok rövid pórázon szeretnék tartani az igazgatót és a színészeket. Például azzal, hogy a jogi bizottság fideszes elnök asszonya látogatást tervez a színházban, ahol elbeszélgetne a színészekkel.

Szellemes és kulturált tiltakozás a hatalom ellen. Így minősítette a Magyartanárok Egyesületének elnöke, hogy tegnap, a Költészet Napján valaki Arany János, A walesi bárdok című költeményét írta az aszfaltra Budapesten, a Cinege úton. A vers sorai Orbán Viktor miniszterelnök házának kapujáig értek, de a közterület-fenntartó locsolóautója még este eltűntette.

Még mindig őrizetben van az a két aktivista, akik hétfőn éjszaka dobáltak festékes dobozt a Sándor-palotánál. Egyikük barátnője a 444.hu-nak elmesélte: hogyan vitték el a barátját a saját lakásukról. Szerinte a rendőrség meg akarja őket félemlíteni. Közben Bayer Zsolt, fideszes publicista blog-bejegyzésben fenyegette meg a tüntetőket. Emiatt az LMP közösség elleni uszítás miatt tett feljelentést.

Függessze fel a felsőoktatási törvény módosításának alkalmazását - erre szólította fel az Egyesült Államok a magyar kormányt. A jogszabály szerintük veszélybe sodorja a CEU működését. A magyar kormány szerint a felfüggesztésre nincs lehetőség, de tárgyalni akarnak róla. Az oktatási államtitkár már az egyetem további zavartalanul működéséről beszélt. Közben az Európai Bizottság is tárgyalt Magyarországról, mert amiatt aggódnak, hogy elég elkötelezett-e a magyar kormány az európai értékek mellett.

Újabb kormányellenes megmozdulás Budapesten. A Hősök terére szervezett akciót Hősök Vétója címmel hirdették meg a szervezők. A civil szervezeteket érintő törvényjavaslat és a köztársasági elnök által már aláírt, CEU-t is érintő jogszabály ellen is tiltakoznak. Ahogy a szervezők fogalmaztak, a gondolat szabadsága mellett akarnak kiállni. A helyszínen van tudósítónk, Kéri Barna.

Újabb kormányellenes megmozdulás Budapesten. A Hősök terére szervezett akciót Hősök Vétója címmel hirdették meg a szervezők. A civil szervezeteket érintő törvényjavaslat és a köztársasági elnök által már aláírt, CEU-t is érintő jogszabály ellen is tiltakoznak.

Soros György kormánybosszantó menekültpolitikája lehet a magyarázat? A Fidesz frakcióvezetője mellékhadszíntérnek nevezi az egyetem kicsinálását. Egy vezető amerikai diplomata ma azt mondja, kormánya nem vesz részt a tárgyalásokban, ezeket a magyar kormánynak a CEU-val kell intéznie. Az elfogadott törvény viszont kormányszintű megállapodáshoz köti a CEU budapesti fennmaradását. Mi lesz?

Soros György kormánybosszantó menekültpolitikája lehet a magyarázat? A Fidesz frakcióvezetője mellékhadszíntérnek nevezi az egyetem kicsinálását. Egy vezető amerikai diplomata ma azt mondja, kormánya nem vesz részt a tárgyalásokban, ezeket a magyar kormánynak a CEU-val kell intéznie. Az elfogadott törvény viszont kormányszintű megállapodáshoz köti a CEU budapesti fennmaradását. Mi lesz?

Soros György kormánybosszantó menekültpolitikája lehet a magyarázat? A Fidesz frakcióvezetője mellékhadszíntérnek nevezi az egyetem kicsinálását. Egy vezető amerikai diplomata ma azt mondja, kormánya nem vesz részt a tárgyalásokban, ezeket a magyar kormánynak a CEU-val kell intéznie. Az elfogadott törvény viszont kormányszintű megállapodáshoz köti a CEU budapesti fennmaradását. Mi lesz?

A CEU vezetői, oktatói és diákjai is azt mondják, mindenképpen maradnak Budapesten, ahol az egyetem huszonöt éve működik. Készséggel tárgyalnak, ha van kivel, mert a kormány eddig nem akart tárgyalni velük, de az egyetem függetlenségéből és a tanszabadságból nem engednek. Olyannyira nem, hogy ezek sérthetetlenségére biztosítékokat kérnek. Patthelyzet. Mi lesz?

A nap legfontosabb híre, hogy Áder János aláírta a felsőoktatási törvény módosítását. Az egy hete néhány órás vita után elfogadott szabályozás ellen az elmúlt napokban folyamatosak voltak a tiltakozások, mert a tüntetők szerint ez tönkreteszi a CEU-t. Az elnöki hivatal közleménye szerint a módosítások nem sértik a törvényeket. Az államfő úgy ítélte meg, hogy a szabályozás nem korlátozza a tanszabadságot és a felsőoktatási intézmények önállóságát. A törvény leggyorsabban most úgy kerülhet az Alkotmánybíróság elé, ha 50 parlamenti képviselő kezdeményezi, vagy ha az alapvető jogok biztosa a testülethez fordul.

Nem dolgozik tovább vele a budatétényi önkormányzat, mert a Momentum mellé állt az olimpia elleni kampányban – ezt állítja Pencz András, aki több mint egy évig háttérmunkát végzett a hivatalban. A férfi azt mondja, azután bontottak vele szerződést, hogy leadták a népszavazáshoz gyűjtött aláírásokat. Az önkormányzat szerint azért kellett mennie, mert aláírásgyűjtést szervezett a kerület érdekével szemben. A birtokunkban lévő hangfelvételen, amely a szerződésbontáskor készült, és a teljes beszélgetést tartalmazza, ez nem hangzik el. 

Nem csak politikai, hanem civilizációs kérdés is, hogy az egyetemek szabadon működhessenek, erről beszélt Híradónknak Navracsics Tibor uniós biztos. Orbán Viktor korábbi helyettese szerinte az Európai Unió is kiemelten foglalkozik a CEU ügyével, a törvénymódosítást szerdán vizsgálja a biztosok kollégiuma. 

Senki sem akarja bezárni a CEU-t - mondta hétfőn a miniszterelnök a parlamentben. Orbán Viktor szerint dezinformációs kampány zajlik Magyarország ellen, és ez téveszti meg az embereket. A kormányfő szerint csak azt akarják elérni, hogy minden egyetemre azonos szabályok vonatkozzanak. Az ellenzék viszont úgy látja, a vasárnapi tüntetők a kormánynak üzentek. Az MSZP szerint a kabinet saját népére rontott rá, míg a Jobbik attól tart, hogy a határon túli magyarokat éri hátrány, ha például Románia átveszi a magyar példát.