Ember legyen a talpán, aki egyszerűen tud most döntést hozni arról, hogy engedje-e gyerekét iskolába, és ha valaki engedi is, egyáltalán nem biztos, hogy könnyű szívvel teszi. De nem csak a szülőknek, hanem a nemrég beoltott tanároknak is lehet miért aggódniuk. Ennek ellenére hétfőn elindult a suli az alsósoknak, úgy, hogy sok szülő fenyegetve érzi magát az iskolák által, épp akkor, amikor egyáltalán nem megnyugtatóak a járványadatok. Moskovics Judit riportja.

Újra becsöngettek az alsósoknak és az óvodák is kinyitottak hétfő reggel, de mennyire biztonságos ez? Sok szülő engedte iskolába a gyermekét, de valahol egész osztályok hiányoztak.

Másfél hónap után újranyitottak az óvodák és az általános iskolák alsó tagozata, mégis volt, ahol egy-egy teljes osztály, sok helyen a diákok fele, negyede inkább otthon maradt a vírushelyzet miatt. Bár a szabály az, hogy számukra nem kell digitális oktatást biztosítania az iskolának, de van, ahol megpróbálják online bekapcsolni a távolmaradókat az órára. Az országos tisztifőorvos adatai szerint az oktatásban dolgozók közül több mint 200 ezren kapták meg soron kívül az oltást.

Nem rendelhetnek el rendkívüli szünetet az iskolák, ezt csak az Oktatási Hivatal teheti meg. A minisztérium válaszolta ezt az RTL Híradónak. Egy budapesti iskolában azt mondták a szülőknek: ha a gyerekek egy részét nem viszik iskolába, leállítják a tanítást és később az egész osztálynak pótolnia kell a hiányzó napokat. A minisztérium szerint a hiányzók miatt nem érheti hátrány azokat, akik bemennek az iskolába.

Komoly dilemma előtt állnak az óvodás, kisiskolás gyerekek szülei. Engedik vagy nem engedik megszokott közösségeikbe a kicsiket hétfőtől? Az intézmények nyitnak, annak ellenére, hogy nem kapta meg még minden tanár a második oltást. És annak ellenére, hogy iskolák, óvódák tényleg valóságos gócpontnak tekinthetők, ahol a vírus szabadon terjedhet.

Van, ahol nem engedik a szülők iskolába menni a gyereküket, van ahol, a tanárok nem akarnak az iskolába bemenni, mert aggódnak a vírus miatt. A szakszervezet szerint van olyan intézmény is, ahol rendkívüli szünet elrendelésével nyomasztják a pedagógusokat, ha nem veszik fel a munkát. Tegnap jelentette be a kormányfő, hogy jövő héttől az alsó tagozatosoknak újra iskolába kell menniük. A köznevelési államtitkár ma azt közölte: minden készen áll a nyitásra, de aki otthon tartaná gyerekét, kérhet igazolást az igazgatótól.

Az óvodás és az alsó tagozatos gyerekeket nevelő szülők kerültek döntéshelyzetbe – erről beszélt az RTL híradónak a Szülői Hang elnöke. Miklós György szerint van olyan iskola, ahol egyáltalán nem állnak rugalmasan a szülők döntéséhez.

November óta nem jártak az iskola épületében, mégis életük egyik legfontosabb vizsgája előtt állnak. A járvány ellenére ugyanis kisebb-nagyobb változtatásokkal, de megtartják az érettségit. Az érettségiző diákok többsége úgy érzi, hátránnyal indul. Közel másfél tanévnyi tananyagot otthoni környezetben kellett abszolválniuk. A diákok szerint ez igazságtalan, szerintük jóval hátrányosabb helyzetben kellett készülniük, mint a vírus előtt bármikor bárkinek.

Rovarirtást szerveznek az iskolában, így néhány évfolyamnak nem kell iskolába menni április 19-től sem - erről egy budapesti szülő beszélt Híradónknak. Szerinte az iskola így próbál kiskaput találni a tervezett nyitás ellen, mert sokan úgysem engednék a gyereküket. Más intézményben a szülők kérésére folytatják az online oktatást.

Maszkot kellene hordaniuk a diákoknak és a tanároknak is, legalább a tanárok második oltásának beadását követő két hétig az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakembere szerint. Oroszi Beatrix epidemiológus ezt a Népszava iskolanyitással kapcsolatos kérdésére válaszolta. Sok iskolában ez már meglévő gyakorlat. Van olyan igazgató, aki azt mondja, látszik is az eredmény. Csoportos megbetegedés még nem volt náluk.

Nem engedi iskolába a gyerekét, mert félti a vírustól - erről beszélt az RTL Híradónak egy krónikus beteg, fogyatékkal élő kisfiú anyja. A Pedagógusok Szakszervezete szerint a szülők alapos indok esetén kérvényezhetik a távolmaradást, amit el kell fogadniuk az iskoláknak. A minisztérium szerint azonban a többség azt szeretné, hogy nyissanak az intézmények.

Egyszerre készülnek a jelenléti és a digitális oktatásra. Ezt mondta az RTL híradónak az egyik fővárosi gimnázium igazgatója. Sok intézményben számolnak azzal, hogy a szülők egy része nem engedi majd iskolába a gyerekét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint anyagi támogatást kellene adni a szülőknek, hogy ne legyen teher az otthonmaradás. A DK-nál azt mondják: tesztelni kellene a tanárokat és a diákokat is.

Infosztrájk néven hirdettek tiltakozó akciót egyetemi oktatók és hallgatók. A csatlakozók április 19-től egy héten át az egyetemi függetlenségről beszélgetnek majd az előadásokon. Azért tiltakoznak, mert újabb 11 egyetem kerülhet alapítványi fenntartásba. Az erről szóló vita ma kezdődött a parlamentben.

Idén sem tartják meg a szóbeli érettségi vizsgákat. A végzősök az írásbeli eredményeik alapján kapnak jegyet. A középiskolák május 10-én nyitnak ki újra. Az operatív törzs döntését Orbán Viktor jelentette be az állami rádióban. Arról is beszélt, hogy az óvodák és az általános iskolák nyitása nem változik. A Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra is veszélyes az április 19-i kezdés.

Május 10-én indul újra a jelenléti oktatás a középiskolákban – jelentette be pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök elmondása szerint a regisztráció jól halad, az oltásra jelentkezők száma csütörtökön átlépte a négymilliót.

Trágár, rasszista és szexista kijelentései miatt panaszolták be az SZTE történészét hallgatók, erről a szeged.hu írt először. Gulyás László, aki a Magyarságkutató Intézet tudományos tanácsadója is, február 17-ei előadásán többet között félhülyének nevezte Joe Biden amerikai elnököt, de sértegette az afroamerikaiakat is. Barát Erzsébet az SZTE oktatója szerint elfogadhatatlan, ami az órán elhangzott, Szél Bernadett az oktató állami kitüntetését is visszavonatná.

Ne menjenek iskolába április 19-e után sem! Erre buzdítja a diákokat az ADOM diákmozgalom. Szerintük ugyanis elhamarkodott lépés a vírus kellős közepén újranyitni az oktatási intézményeket. Az egyik szülői szervezet is ezért indított petíciót, azt szeretnék, ha a szülők retorzió nélkül dönthetnének arról, visszaengedik-e a gyereküket az iskolapadba. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint addigra annyi tanár lesz beoltva, hogy nem jelent majd komoly kockázatot a nyitás. 

Amikor Hajós András általános iskolás volt, szerzett jónéhány rossz élményt a tanárokkal kapcsolatban. Soha nem értette, hogy miért nem lehet a gyerekekben bízni, és hagyni, hogy azzá váljanak, akik lenni szeretnének.

Tizenegy egyetem alapítványi fenntartásáról nyújtották be a törvényjavaslatot tegnap este. A modellváltással az állam helyett magánalapítványok gyakorolhatják augusztustól a fenntartói jogokat ezekben az intézményekben is. A kormány szerint az átalakításra azért van szükség, hogy az egyetemek versenyképesebbek és önállóbbak lehessenek. A modellváltást bírálók ugyanakkor éppen attól tartanak, hogy a politikai kinevezettekből álló kuratóriumok beleszólhatnak az intézményi működésbe.

Megkezdődött a pedagógusok oltása. Mától kapnak vakcinát azok az óvodai, bölcsődei és iskolai dolgozók, akik március 23-ig regisztráltak. A miniszterelnök tegnap az állami tévében azt mondta: az oltástól számított egy hét elég az iskolák nyitásához. Több szakszervezet viszont tiltakozik, szerintük ennyi idő alatt nem alakul ki a védettség.

A pedagógusok és a köznevelésben dolgozók háromnegyede regisztrált hétfő éjfélig a koronavírus elleni oltásra, közölte Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Facebook oldalán.

Pert nyert a Színház- és Filmművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzata az Oktatási Hivatal ellen.

Különös módját választotta az otthontanulásnak egy 10 éves olasz kislány: minden nap fogja rózsaszín hátizsákját, felmászik a közeli domboldalra, majd a természet lágy ölén bekapcsolja a számítógépét, és csatlakozik a tanórákhoz. Fiammetta Észak-Olaszországban él, Trento tartományában, ami az egyre jobban terjedő koronavírus miatt március 12-én vörös zónává vált.

Több ezer tanár kezdhet sztrájkba, ha a kormány újranyitja az iskolákat április 19-én - ezt mondta híradónknak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Az általuk megkérdezett tanárok fele hajlandó lenne beszüntetni a munkát, mert úgy látják, hogy az oltás ellenére ennyi idő alatt nem alakul ki védettség, és a járvány miatt amúgy sem biztonságos újranyitni az iskolákat. A Szülői Hang nevű szervezetnél úgy tudják: a szülők egy része sem engedné még szívesen iskolába a gyerekét.

Hétfő éjfélig jelentkezhetnek a soron kívüli oltásra a bölcsődei, óvodai és iskolai dolgozók. A regisztráltakat két körben, várhatóan a jövő hét végéig beoltják. A vasárnap megjelent kormányrendelet szerint az iskolák április 19-én nyitnak újra. Az ADOM diákmozgalom szerint azonban az érettségizőknek nagyobb kockázat két hétre visszaülni az iskolapadba, mint amennyit nyerhetnek a személyes felkészítéssel.

Már hivatalos: április 19-én folytatódhat a hagyományos tanítás, ez is megjelent szombat este a Magyar Közlönyben. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének egyik vezetője Híradónknak azt mondta: ha ez így lesz, akár sztrájkra is készek, mert addigra akkor sem alakul ki a vírus elleni védettség, ha jövő héten elkezdik beoltani őket. Gulyás Gergely miniszter szerint az érdekképviselet politikai célból hangulatot kelt a kormány ellen.

Az ombudsmanhoz fordult a tanárok oltása miatt Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő. Szerinte ez az utolsó pillanat, hogy megkezdjék a pedagógusok oltását, akik így védetté válhatnának az érettségiig és az iskolákat is újra meg lehetne nyitni. Gulyás Gergely miniszter csütörtökön azt mondta, az idősebb tanárok közül mindenki, de akár a középkorúak is megkaphatják májusig az oltást. Kérdésünkre, hogy eddig hány tanárt oltottak be, nem kaptunk választ.

Nagyon kevés diák élvezi a tanulást, de van olyan módszer, amivel megkedveltethetjük velük. Az Eszterházy Károly Egyetem a Komplex Alapprogramon keresztül minden tanuló számára olyan élményszerű oktatást kínál, amelyet mind a diákok, mind a szülők régóta vártak. Hogy mi is ez, arról, szakértőinket kérdeztük.

A digitális oktatás első napján összeomlott a KRÉTA rendszer. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint azért állt le egy időre, mert túlterhelődött. Az online oktatás mától, egészen a tavaszi szünet végéig, azaz április 7-ig tart. Ez idő alatt a szülők kérhetik a gyerekek óvodai és iskolai felügyeletét, a minisztérium azonban mindenkit arra kér, ezt csak végszükség esetén tegyék meg.

Mégis lesz gyerekfelügyelet az óvodákban és az iskolákban hétfőtől. Ezt a Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte délután az állami hírügynökséggel. A javaslat Kaposvár polgármesterétől érkezett, aki híradónk kérdésére elmondta, rengeteg szülő, köztük az egészségügyben dolgozók számára is megoldhatatlan problémát jelent, ha nincs felügyelet.

Digitálisan folytatódik hétfőtől az oktatás mindenhol, gyermekfelügyelet azonban az iskolákban és az óvodákban sem lesz, mert akkor nem lenne értelme a zárásnak a köznevelési államtitkár szerint. A bölcsődék egyelőre nyitva maradnak, erről a miniszterelnök beszélt reggel az állami rádióban. Orbán Viktor szerint ezt az alacsony fertőzésszám indokolja. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete a dolgozók soron kívüli oltását követeli.

Aggódnak az iskolákban: egy budapesti alapítványi intézményben a tanári kar úgy döntött, hogy az alsósok is online oktatásra állnak át. Egy pécsi iskolában pedig rövidítették az órákat, hogy a gyerekek kevesebbet legyenek együtt. A Pedagógusok Szakszervezete szerint minden iskolának át kellene térnie online oktatásra, mert van olyan iskola, ahol 35 tanárból 33 beteg lett.

Három újabb intézmény, a Budapesti Gazdasági Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Nyíregyházi Egyetem is alapítványi fenntartásba kerülhet - erről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszélt az RTL Híradónak. Azt is mondta, hogy az Színművészeti kivételével eddig mindenhol zökkenőmentes volt az átállás. Januárban Szegeden, Pécsen és Debrecenben volt tiltakozás a modellváltás ellen. A Magyar Tudományos Akadémia azt javasolja, hogy az alapítványi kuratóriumok ne szólhassanak bele oktatási és kutatási kérdésekbe.

Szilvássy Zoltán a Debreceni Egyetem rektora az RTL Híradó kérdésére értékelte az egyetem modellváltásával kapcsolatos kritikákat. Szilvássy azt mondta: „Én úgy gondolom, hogy ezt a 21 professzort - akik ugye Facebook-csoportot is alapítottak - valamennyiüket a Magyar Szocialista Munkáspárt és utódpártja tagjai között lehet megtalálni. Általában ebben az összeállításban: MSZMP és MSZP. Érdekes módon más nincs köztük."

Újra egyre több oktatási intézményben rendelnek el digitális oktatást a vírus terjedése miatt. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának friss adatai szerint jelenleg az iskolák több, mint 12 százaléka érintett. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a tanárokat és a diákokat is tesztelni kéne.

Ingyenes, online korrepetálást indít tizenöt tantárgyból az ADOM Diákmozgalom. A szervezet ezzel egyrészt azoknak a diákoknak akar segíteni, akik a digitális oktatás miatt lemaradtak, másrészt azoknak, akiknek az érettségihez teljesíteniük kell 50 óra közösségi szolgálatot. A korrepetálásra a hetediktől a tizedik évfolyamig bárki jelentkezhet a diakparlament.hu oldalon.

Csaknem hatvan százalékkal kevesebb magyar diák jelentkezett nagy-britanniai egyetemekre az Egyesült Királyság felvételi rendszerét üzemeltető szervezet szerint. A csökkenés lehetséges oka, hogy a brexit után nőtt a tandíj, és ezt a diákok már nem tudják kedvezményes diákhitellel fizetni. 

Esélyegyenlőtlenséget teremt, hogy interneten kérhetik a szülők gyerekük iskolakezdésének elhalasztását. Egyebek közt ezt állapította meg az alapvető jogok biztosa. Szülői panaszok nyomán indított vizsgálatot és több jogszerűtlenséget is talált. A Szülői Hang nevű civil szervezet szerint vissza kellene vonni a szabályozást. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte, áttekintik az észrevételeket.

Az érettségi előtt álló diákok több, mint 80%-a érzi úgy, hogy a digitális munkarendben nem tudott/nem tud eléggé felkészülni a vizsgákra. A szabályok szerint a középiskolák szervezhetnek egyéni vagy kiscsoportos konzultációkat a diákoknak, de hogyan?

Nem lett függetlenebb Deák Dániel professzor szerint a Corvinus Egyetem a modellváltás óta. Az intézmény oktatója erről elsőként a HVG-nek nyilatkozott. Azt mondta, a formális állami kontroll megszűnt ugyan, de mivel a kormányhoz közeli emberek ülnek a kuratóriumban, ezért az állami felügyelet megmaradt. Ráadásul nem számonkérhetőek. Az egyetem kommunikációs vezetője szerint eddig egyetlen olyan döntés sem született, amit a szenátus ne hagyott volna jóvá.

Sokkal kevesebben nyelvvizsgáznak, mint tavaly ilyenkor - az általunk megkérdezett nyelviskola szerint. És bár a legnagyobb nyelvvizsga központok megszerezték az online vizsgáztatáshoz szükséges engedélyt, csak a jelentkezők 20 százaléka él az ennek lehetőségével a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint. Sokan, főleg középiskolások, még mindig inkább a hagyományos, tantermi vizsgához ragaszkodnak.

Matematikából átlagos nehézségű feladatlapot kaptak a vizsgázók, magyarból viszont szükség volt a diákok kreativitására a nyolcadikosoknak összeállított feladatlapban. Így látják az Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanárai. A középiskolai felvételi írásbeli pontjainak országos összesítésére még hétfőig várni kell, az írásbeli második pótidőpontja pénteken volt.

A Szegedi Tudományetem modellváltásáról tartott szavazás megismétlését kéri az intézmény bölcsészkarának korábbi dékánja. Szajbély Mihály azért fordult beadványban az egyetem vezetéséhez, mert szerinte a múlt heti szavazás szabálytalan volt. Az egyetem vezetése nem reagált a beadványra és híradónk kérdéseire sem. A kormány ma azt közölte híradónkkal: Stupmf István kormánybiztos haladéktalanul felveszi a kapcsolatot az egyetemekkel a modellváltás részleteinek egyeztetésére.

Háromszor annyi alvászavarban küzdő gyereket kezelnek a Heim Pál kórházban, mint a járvány előtt - erről a 24.hu írt először. A kórház alváslaborjának vezetője az RTL Híradónak arról beszélt, ennek elsősorban a digitális oktatás, a mozgásszegény életmód és a kevés inger lehet az oka. A szakember szerint egyre több diák virraszt hajnalig, akár heteken keresztül, amelynek előbb-utóbb súlyos tünetei lesznek.

Létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. Az eddig Szent István Egyetem néven működő intézményhez több kutatóintézet is csatlakozott. Fenntartója pedig egy, az OTP elnök-vezérigazgatója által vezetett alapítvány lett. Csányi Sándor azt mondta, örül, hogy zökkenőmentesen zajlott a modellváltás. Ugyanezért a Szegedi Tudományegyetemen például múlt héten utcára vonultak a tiltakozók. Az innovációs és technológiai miniszter szerint a döntés minden esetben az egyetem magánügye.

Szegedi diákok és tanárok tüntettek ma délután a szenátus tegnapi döntése ellen, amely jóváhagyta a modellváltást. A döntést több tanár és diák is vitatja, ugyanis a szenátus néhány tagja annak ellenére szavazott igennel, hogy az őt delegáló kar döntése alapján a nem gombot kellett volna megnyomnia. Az egyik érintett szenátusi tag azóta lemondott.

Az érettségizők 80 százaléka fél attól, hogy nem tud rendesen felkészülni a vizsgára a digitális oktatás miatt - ez derül ki a Nemzeti Ifjúsági Tanács felméréséből, amelyben nagyjából 10 ezer érintettet kérdeztek. Bár a miniszterelnök múlt héten még arról beszélt, beolthatják és visszaengedhetik az érettségizőket az iskolákba felkészülni, ma a kormányinfón csak úgy reagáltak: a szabályok március elsejéig nem fognak változni.  

Nyílt levélben kér több egyeztetést a Debreceni Egyetem 21 professzora. Múlt csütörtökön zárt ülésen, ellenszavazat nélkül döntötte el az alapítványi modellváltást a szenátus. A vezetőség korábban azt mondta, teljeskörű tájékoztatás előzte meg mindezt, ezt a professzorok cáfolják. Szegeden is nemsokára dönteni kell, a hallgatók délután kordonokat állítottak fel a rektori hivatal előtt.

Hagyományos oktatásra készülnek, de arra is van forgatókönyvük, ha mégsem nyithatnak újra a középiskolák február elsején. Ezt mondta híradónknak a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Erről a hét közepén dönthet a kormány. Bár a diákok reménykednek, az ADOM diákmozgalom képviselője szerint sok helyen az a terv, hogy kiscsoportokban járnak majd be a végzősök az iskolába és így készülnek fel az érettségire. Kérdésünkre az EMMI azt írta, a héten döntenek arról, hogy a veszélyhelyzeti intézkedések közül melyiket és milyen formában indokolt fenntartani.

Sokkal több iskolapszichológusra lenne szükség, mint eddig. Az RTL Híradónak nyilatkozó szakemberek szerint a tűrőképességük határára jutottak a járvány miatt bezárva élő középiskolások. Balatoni József pedagógus azt mondja egyre aggasztóbb a diákok viselkedése. A minisztérium úgy reagált: szükség esetén, akár online is el lehet érni az iskolapszichológusokat. A pszichológus hosszabban is beszélt arról, hogy segíthetünk a gyerekeknek és fiataloknak átvészelni ezt a bizonytalan időszakot. A videót ITT nézhetik meg.