A 24 éves Gábor Szegedről érkezett és szakácsként dolgozik. Az élete a főzés, ezért az a célja, hogy egy Michelin-csillagos fine dining étteremben dolgozhasson, ezért folyamatosan képzi magát.

A munkatempó a zöldeknél sem egyezett: Ádám próbálta minél jobban hajtani Gábort, nehogy a végén semmi se kerüljön a tányérra.

A versenyzőkkel újra múltat idéztünk egy kicsit, hogy megtudjuk, miért rajongtak kicsi korukban. Nem meglepő: volt, aki már apróságként is odáig volt a különleges ételekért.

A zöld csapatban eluralkodott a pánik: egyrészt ők kapták a hátrányt, így nem használhattak gépeket, másrészt egyáltalán nem mozogtak otthonosan a fánkok világában. A vége felé Ádám már kezdete elengedni az egészet.

A zsűri szerint Ádám és Gábor nem fánkokat készítettek, hanem feltaláltak egy új édességet. A karamell és a dió párosítását nagyon jó ötletnek nevezték, azonban szerencsésebb lett volna, ha nem felülről, hanem oldalról töltik be a fánkokat.

A zsűri hiányolta az újragondol ételből a "vadasságot". Az utolsó pillanatban a tányérra tett mártást pedig jobb lett volna lehagyni, hiszen túlságosan folyós lett.

Újra eljött a csapatverseny napja, így az előző nap legjobbjai választhattak maguk mellé társat: Ádám Gábort (zöldek), László Tomit (pirosak), Barna pedig Henit (kékek) választotta.

A döntő hetének második versenynapján a Konyhafőnök jelölteknek szimultán kellett főzniük Bernáth Józseffel, és meglátogatta őket Molnár Gábor is. Két versenyzőnek pedig ismét búcsúznia kellett...

A második feladatban a versenyzőknek le kellett másolniuk minél tökéletesebben Molnár Gábor ételét. Mivel a döntőben már nem csak a végeredmény számít, hanem a konyhai munka is, ezért a vendégséf csatlakozott a zsűrihez, hogy végignézze, hogyan dolgoznak a versenyzők a második feladatban.

Idén ő képviselte hazánkat Lyonban, az egyik legrangosabb szakácsversenyen, a Bocuse d’Oron és az előkelő 13. helyet szerezte meg. Most pedig ő készített el egy halételt a Konyhafőnök döntőseinek!