Megismétlődhet a 2015-ös Európába tartó menekültáradat, ha a magyar kormánynak végre kell hajtania az Európai Bíróság ítéletét – figyelmeztetett a pénteki kormányinfón Gulyás Gergely. Korábban a miniszterelnök beszélt arról: keresik annak a jogi lehetőségét, hogy az ítélet végrehajtása jobban fájjon Brüsszelnek, mint Magyarországnak. A bíróság a menekültügyi szabályok áthágása miatt 80 milliárd forintos büntetést szabott ki. Gulyás Gergely azt mondta: a napi 400 millió forinttal gyarapodó büntetést az egyik, külföldiek által fizetett különadóból fizetik ki. Hogy melyikből, azt nem árulta el. 

Brüsszelnek ez jobban fog fájni, mint Magyarországnak – ezt mondta az Európai Bíróság által a magyar kormányra kiszabott 80 milliárd forintos, és naponta további 400 millió forinttal növekvő büntetés kapcsán a miniszterelnök. Orbán Viktor az állami rádióban arról beszélt: keresik megoldást az ügyben. A kormányt azért marasztalták el, mert nem hajtotta végre a bíróság 4 évvel ezelőtti ítéletét, és szabotálta az uniós menekültügyi szabályok betartását. Arató László uniós szakértő szerint egyetlen jogi megoldás van: teljesíteni kell az ítéletet.

Meghatározták, milyen mérföldköveket kell teljesíteniük a tagállamoknak.

Ursula von der Leyen szerint addig fogják visszatartani a Magyarországnak szánt uniós pénzeket, amíg a kormány meg nem teszi a szükséges lépéseket, hogy helyreállítsa a jogállamiságot. Az európai bizottság jelenlegi elnöke erről az elnökjelöltek tegnapi vitáján beszélt. Orbán Viktor közben azt mondta, Brüsszel hátba lövi Magyarországot. A miniszterelnök arra reagált, hogy az Európai Bíróság napi hatmillió forintos büntetést szabott ki, mert a kormány nem hajtja végre a menekültszabályozással kapcsolatos ítéletüket.

A paktumban rögzített öt jogszabály érinti a menedékjog és a migráció kezelésének minden szakaszát.

Ha elhúzódik az orosz-ukrán háború, akkor néhány héten belül nem csak a menekültek szállásáról és ellátásáról kell gondoskodni, hanem meg kell oldani a Magyarországon maradó gyerekek oktatását is. Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár körlevélben figyelmeztetett arra, hogy a körzetes iskolák kötelesek felvenni a menedékes gyerekeket.

A megváltoztatott menekültügyi eljárás is uniós jogot sért, ezért újabb kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarországgal szemben. A kormány májusban zárta be a tranzitzónákat, azóta csak külképviseleteken lehet menedékjogot kérni. A kormány azt írta, vizsgálják az unió kifogásait. A Momentum szerint megint kiderült, mennyire embertelen a magyar menekültügyi rendszer.

Az elmúlt két évben százezrek érkeztek Magyarországra, akik háborús övezetekből menekültek. A déli határokon időközben kerítés épült. Az érkezők nagy része továbbment Nyugat-Európa felé, a többiek vagy maradtak vagy kiutasították őket – jellemzően Szerbiába. A kormány úgy látja, hogy politikája sikeres és hatékony, hiszen megvédi Magyarországot, meglehet Európát is a szerintük nem kívánatos idegenektől. Mások viszont úgy látják, hogy a magyar menekültügyi rendszer jogsértő, igazságtalan, embertelen és egyáltalán nem hatékony. És főleg, hogy nem fogad be olyan embereket, akiket nemzetközi egyezmények alapján be kellene fogadnia.

Az Európai Unió hivatalosan úgy gondolja, sikerülni fog megállítani a főleg Szíriából induló menekültáradatot a Törökországgal kötött megállapodás segítségével. Sikerül vagy nem, az egyezség egyelőre 72 ezer, jelenleg Törökországban élő menekült önkéntes uniós befogadására vonatkozik. A jobb híján létrejött egyezséget nem kevés politikai és jogi bírálat éri. És mindenütt kérdőjelek.

Egyelőre minden, csak nem osztatlan siker az az elvi megállapodás, amire az Európai Unió és Törökország jutott a menekültek ügyében Brüsszelben. Az Unió országai egyre szigorúbb ellenőrzési és befogadási szabályokat vezetnek be. Törökország most vállalja, hogy minden visszaküldött migránst visszafogad és arab nyelvű iskolákat szervez az ott élő szír menekültek gyerekeinek.

Vajon nyugat-európai munkahelyekért versenyeznek a menekültek és a Kelet-Európából odavándorló munkavállalók? – ez volt az egyik érdekes témája a hétvégén Budapesten rendezett menekültügyi konferenciának.

2015. novemberének végén Magyarországon több menedékkérő van idegenrendészeti őrizetben, tehát zárt helyen, mint nyitott befogadó állomáson. Egy részüket bírósági ítélet utasította ki Magyarországról, csakhogy az ítéleteknek nem lehet eleget tenni, mert Szerbia nem fogadja be őket. A magyar kormányhivatal hamar az európai menekültválság kellős közepén találta magát. A kérdés az, hogy mit kezdett és mit kezd ezzel a helyzettel.  

Alig van dolga a szeptemberi határzár óta a Bevándorlási Hivatanak vagy csak visszaállt a megszokott ügymenet?  Miután a hozzánk érkező menekültek száma erősen megcsappant, a legnagyobb feladat: mi legyen a már kiutasított, de még itt fogva tartott menedékkérőkkel? Alakítja, vagy szolgálja a kormány bevándorlás-politikáját Végh Zsuzsa, aki 15 éve áll az intézmény élén?

A rendőrség azt állítja a szeptember elseje óta eltelt 36 napról: az első 15 napon 48 ezer migránst fogtak el, majd a határzár óta eltelt 21 napon összesen majdnem 123 ezret. Baló György vendége Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, akit gyakran láthatnak a déli határokon.

A civil szervezetek azt mondják, hatalmas teher van rajtuk. Ők visznek ételt, italt, tolmácsot a menekülteknek, és minden este ők kísérik át a városon a vonatokhoz a menekültek százait. Azt mondják a kormány szemében mindenki illegális bevándorló, aki vízum nélkül érkezik Magyarországra, szerdán épp emiatt tüntettek a menekültek jogaiért a civilek Budapesten.

Magyarország mégsem függesztette fel a menekültek visszafogadásáról szóló dublini rendelet végrehajtását, csak technikai szünetet kért. Ezt mondta szerdán a külügyminiszter, szemben a kormányszóvivő keddi nyilatkozatával, aki felfüggesztésről beszélt. A kormány egyeztetést kezdeményezett az Európai Unióval, ahol magyarázatot várnak arra, pontosan mit is akar Magyarország. Ausztria a történtek miatt bekérette a magyar nagykövetet.

A vasfüggöny gondolatával új időszámítás kezdődött a magyar menekültügyben. Főleg azért, mert az újságírók kényszerűségből újra el kell kezdjék a magyarázkodást arról ki is a menekült, hányan vannak Magyarországon és valóban mekkora terhet is jelentenek nekünk, magyaroknak? Polgár Géza riportja.

Orbán Viktor szerint az uniós bevándorlás-politika abszurd, a bevándorlók befogadása és kvóta szerinti szétosztása, idézzük: őrültség.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága felszólította a magyar kormányt, hogy hagyja abba a menekültek rágalmazását. A nemzetközi szervezet szerint a kormány a nemzeti konzultációs kérdőíven szándékosan összekeveri a menekülteket, a gazdasági bevándorlókkal, és tévesen hibáztatja őket a Magyarországra és Európára leselkedő veszélyekért. A Fidesz szerint az ENSZ félreérti a kormány szándékait. A háborús térségekből érkező politikai menekültek ellen nem akarnak fellépni, de az illegálisan érkező megélhetési bevándorlókkal szemben igen. A Demokratikus Koalíció szerint a kormány érti félre a helyzetet.

Hogyan kezelheti az ország a tömegével érkező, majd rövid magyarországi tartózkodás után ugyancsak tömegével távozó menedék-kérőket?  A téma a párizsi merényletek óta egy csapásra a kormánykommunikáció kedvence lett. A javaslat: aki jogtalanul lépi át a magyar határt, azt – úgynevezett nemzeti konzultáció után - azonnal őrizetbe kell venni. Ez volt a témája a pénteki országgyűlési vitanapnak. Itt egy összeállítás az egyes pártok álláspontjáról.

Kell-e szigorítani azt, ahogyan a magyar hatóságok eljárnak velük, lehet-e őrizetbe venni őket? Ha ez a magyar szándék, hogyan lehet ezt az uniós jogrendszerrel összhangba hozni? Ugyanis, másrészt, a nemzetközi jogász szerint a tartós őrizetbe vétel nem lehetséges. Magyarul Balóval este 21:30-kor az RTL II-n!

A nyilvánosság vezető témája lett az, hogy – a kormány szerint sürgősen – meg kell állítani az úgymond illegális, helyesen jogszerűtlen bevándorlást. S aki már bejutott, azt a tervek szerint azonnal őrizetbe kell majd venni. Tavaly több, mint 40 ezren jöttek, az idén eddig már majdnem 25 ezren. Menekültek, menedékesek, jogtalan határátlépők, sorolhatnám, nem vagyunk tisztában ezekkel a megjelölésekkel.