„Tanárnő, a mi osztályunkba mikor kerül majd ukrán gyerek?”

„Azok a gyerekek, akik a 2015-ös menekültválság idején vagy korábban érkeztek, gyakran hagyományos magyar iskolában tanultak. 

Ezt úgy kell elképzelni, hogy például az afgán diákok is beültek olyan órákra, ahol a tanár Petőfiről, Adyról beszélt, ráadásul magyarul 

– idézte fel rtl.hu-nak Kováts András, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója. „Ez bármennyire mélyvíz, szép sikerek születtek, van olyan, aki azóta már egyetemista Budapesten” – tette hozzá.

Márpedig ha elhúzódik az orosz-ukrán háború, akkor könnyen lehet, hogy ezúttal sokkal több diák oktatását kell megoldani. A 16 év alatti menekülők ugyanis onnantól kezdve jogosultak tanulmányaik folytatására, hogy benyújtják kérelmüket a menedékes státusz iránt. (A menedékes kategória azt jelenti, hogy nem kell egyesével ellenőrizni az érkezők jogosultságát, hanem szinte automatikusan védelmet kapnak Magyarországon. Ez a védelem addig tart, amíg a háborús konfliktus. A csütörtök déli adatok alapján eddig 1677-en kérelmeztek menedékes státuszt.)

Egyelőre nagyon képlékeny a helyzet. Nem tudjuk, hogy hány menekült jön még, hányan akarnak majd letelepedni Magyarországon, hányan mennek tovább és legfőképp: meddig tart a háború? 

„A legtöbben ugyanis még kivárnak” – fogalmazott Rubovszky Rita, a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont vezetője.

Az intézmény részt vesz abban a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom által elindított programban, amelynek célja, hogy önkéntesek bevonásával elkezdjék oktatni az Ukrajnából érkező diákokat.

Ennek sokféle módja lehet. Van úgy, hogy a stressz oldása érdekében csak foglalkozásokat tartanak, tehát a diákok nem lesznek tanulói státuszban és bizonyítványt sem kapnak, de az is lehet, hogy hivatalosan is felveszik a gyerekeket. Eddig nagyjából egy tucatnyian kerültek be így az osztályokba, de a következő hetekben a mozgalomban lévő tizenhárom katolikus iskola nagyjából 120-130 gyereket is „felszívhat”. A jelentkezők száma ugyanis folyamatosan nő és egyelőre tanárból sincs hiány.

Három nap alatt 205 pedagógus ajánlotta fel, hogy ingyen segíti a menekült gyerekek oktatását 

– mondta Rubovszky Rita. Sok közöttük a nyugdíjas orosztanár, de szép számmal jelentkeztek a fiatalabb korosztályhoz tartozó, más tantárgyakat tanító pedagógusok is.

Orosz, angol, magyar vagy ha nincs más, marad a „gyerekek nyelve”

A korábbi tapasztalatok alapján az oktatás gyakran valamilyen közvetítő nyelven folyik, a délszláv háború idején ilyen volt például egy kevert szerb nyelv, míg a 2015-ös menekülthullámnál az angolt használták erre a célra a legtöbben. Most szintén az angol lehet az egyik ilyen eszköz, de a nagyszámú magyar kisebbség miatt akár a magyar is alkalmas lehet erre. Sok esetben viszont marad a „gyerekek nyelve”, a fiatalok ugyanis sokkal könnyebben veszik fel egymással a kapcsolatot anélkül, hogy beszélnének valamilyen közös nyelven. A Hetvenkét Tanítvány Mozgalom programjában sok a tolmács is, gyakori, hogy valamelyik szülő vagy valamelyik önkéntes tanár fordít. Rubovszky Rita szerint ha valóban letelepedik egy család Magyarországon, akkor előnyösebb, ha magyar osztályokban szocializálódik a gyerek, ellenkező esetben ugyanis – miután buborékban nevelkedne – csak elhúzódik a stressz.  

A diákok is kifejezetten lelkesek. „Alig várják, hogy az ő osztályukba is betegyünk egy új osztálytársat. Gyakran azt kérdezik tőlem, hogy tanárnő, a mi osztályunkba mikor kerül majd ukrán gyerek” – mondta Rubovszky Rita.

Korábban ilyen foglalkozásokat tartott Bicskén és Debrecenben a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület is, 

a cél pedig elsősorban az volt, hogy a tanítás struktúrájának megfelelően élhessenek a gyerekek. Ez egyrészt növeli a biztonságérzetüket, másrészt boldogabban telnek a napjaik.

Kováts András, az egyesület vezetője szerint most elsősorban a menekülők elhelyezésére és az alapvető szükségleteik kielégítésére kell koncentrálni, az oktatás megszervezése csak a következő probléma. „Becsülni sem lehet, hányan maradnak itt, a tapasztalatok szerint ugyanis a jelenlegi 200 ezer érkező közül a túlnyomó többség még továbbmegy” – mondta. „Egyelőre felesleges lenne tömeges oktatásra készülni úgy, hogy lehet, alig maradnak itt” – tette hozzá.

Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár mindenesetre körlevélben figyelmeztette az iskolákat, hogy a körzetes intézményeknek kötelező felvenni a menedékes gyerekeket. 

Kováts András szerint ez átmeneti megoldásként megfelelő, de hosszú távon nem biztos, hogy minden iskola felkészülten várja ezt a feladatot.

Hasonlóan látja a helyzetet Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa is, aki szerint a hazai menekültügyi rendszer az elmúlt években olyannyira leépült, hogy mára nincs olyan megbízható hálózat, amely képes lenne azonnal, tömegesen érkező és akár hiányos nyelvtudással rendelkező gyerekek oktatására.

Szerinte a problémát nem az ukrán menekülőkre vonatkozó jogi helyzet, hanem a gyakorlat okozhatja, kérdéses ugyanis, hogy az iskolák készen állnak-e az ukrajnai diákok fogadására. Nem tudni, hogy kapnak-e megfelelő támogatást az intézmények, valamint hogy mit kezdenek majd a magyarul nem tudó gyerekekkel, és azokkal, akik egészen más tanterv szerint tanultak.

Az oktatásban amúgy is rendszerszintű problémák vannak és most ennek az eleve nem túl jól működő rendszernek kellene tömegével ellátnia speciális szükségletű gyerekeket 

– fogalmazott.  

„A magyar anyanyelvűeket valószínűleg szinte korlátlanul képes befogadni a iskolarendszer, de a más nyelven beszélő diákok oktatása problémát okozhat” – erősítette meg Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte a legfőbb kérdés, hogy milyen humánerőforrás áll majd rendelkezésre, lesz-e elég tolmács, ukránul tudó tanár, aki közvetít majd. Szerinte költségvetési szempontból jelentős többletkiadást biztosan nem okoz majd az ukrajnai gyerekek tanítása, legfeljebb ugyanis a közétkeztetést és a tankönyveket kell pluszban kifizetni. „Az más kérdés, hogy az Ukrajnából érkező diákok oktatása a pedagógusok számára többletfeladatot jelent” – tette hozzá.

Az rtl.hu megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságot is, hogy megtudjuk, pontosan milyen tervekkel készül a kormány az ukrajnai diákok oktatására, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Nem elég a fellángolás

A Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont diákjai a segélyszállítmányok összeállításában is segítenek, minden reggel ők készítik el azokat a szendvicseket, amelyeket a Keleti pályaudvaron osztanak szét. „Azt gondolom, ez pedagógiai szempontból is jót tesz nekik, így ugyanis megtanulják, hogy a törődés ne csak egy rövidtávú fellángolás legyen” – mondta Rubovszky Rita.

Nyitókép: Balogh Zoltán/MTI