A véres chicagói tüntetéstől a Rákosi-korszak kötelező felvonulásain át a sörös majálisig: így változott meg május 1-je, a munka ünnepe.

Hogyan lett a május 1-i munkásmegmozdulásból világszerte ünnep? A kommunista jelképek mögött sokkal régebbi hagyomány húzódik meg.

Oláh Ginót egy május elsejei rendezvényen kapták mikrofonvégre, mára az egyik legismertebb internetes mémmé vált. Ezt a riportot sosem fogjuk elfelejteni! 

A nyolcórás munkanap kiharcolásáért indult, de mára inkább családi fesztivál, mint a munka ünnepe május elseje. Magyarországon 4 millió 700 ezer munkavállalóból mindössze háromszázezren szakszervezeti tagok, pedig az érdekképviseletek szerint az elmúlt években is romlott a munkajogok helyzete Magyarországon.

Izgalmas történetekben bővelkedett a sajtó száz évvel ezelőtt, 1923 májusában. Hitler nem ragadta magához a hatalmat május elsején, a Gellért szálló elől felszálló sétarepülő viszont hat utassal a földbe csapódott, egy leányiskola fizikatanára pedig épp a repülésről beszélt, amikor diákjai előtt megőrült. A százéves hírlapokban azon is tűnődtek, hogy ha lesz a lakásokban televízió, ki kell-e öltözni a színházi közvetítésekhez. 

Lehet, hogy kevesen tudják, de az RTL-hez köthető az internetes mémek egyik örök klasszikusa.

A munkásmozgalom által kiharcolt ünnepnapot 1890-ben tartották meg a világon először.

Összecsapásokkal értek véget a május 1-jei tüntetések Európa-szerte. Szinte mindenütt voltak kisebb-nagyobb megmozdulások. Berlinben és Isztambulban több mint 200 embert vettek őrizetbe. Párizsban könnygázt is bevetettek, Brüsszelben pedig rendőrroham vetett végett a korlátozások ellen bulival tiltakozó fiatalok megmozdulásának.

Különleges módon köszöntötték a dédestapolcsányiak a munka ünnepét. Egy kisebb társaság a dombtetőről zenét szolgáltatott a falunak május elsején este, az otthon lévőknek. Egy drónt is felreptettek, és azt kérték mindenkitől, hogy integessenek a kertjeikből.