100 éves hiányt pótoltak a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei azzal, hogy létrehoztak egy nyilvános adatbázist, amelyben bárki kutathat az első világháborúban elhunyt vagy megsebesült katonákról. Sok leszármazott csak annyit tud, hogy a nagypapa vagy a dédapa a fronton halt meg, de a körülményekről semmit. Az internetes oldallal ezen kívánnak segíteni.

Etikus hacker, adattudós, mérnök, matematikus vagy asztrofizikus: szakmák, amelyek képviselőit általában férfiként képzeljük el. Vendégünk a stúdióban két hölgy, akik kiválóan teljesítenek egy olyan szakmákban, amit sokak szerint főleg férfiak végeznek.

A járvány és az elmúlt hónapok történései mindenre kihatottak, megváltozott az életünk. Azonban van egy terület, amit csak hónapokkal, évekkel később fogunk átlátni, mégpedig a gyermekvállalások számát ebben az időszakban. Hogy miért készítenek erről kutatást és vajon mi várható, arról Szondy Rékával, a kutatás készítőjével és Szigethy Klára pszichológussal beszélgettünk.

Körülbelül 4 hónappal ezelőtt beszéltünk Dr. Nagy Eszterrel, aki akkor kicsit szkeptikusan nyilatkozott arról az esélyről, hogy idén lehet-e védőoltás a koronavírusra. Ausztriában kutat jelenleg és a covid kezelésére alkalmas gyógymódon dolgozik.

Elfojtsuk vagy szabadjára engedjük? Leplezzük vagy épp nyíltan vállaljuk fel, hogy szomorúak vagy pont boldogok vagyunk? A legtöbben az őszinteség mellett teszik le voksukat, vagyis, ha elindul a záporeső, akkor ne tartsuk vissza, a sírás egyáltalán nem a gyengeség jele! Dr. Szabó Pál korábban részt vett egy olyan kutatásban, ahol az amerikai és magyar szokásokat vetették össze. Bármennyire is romantikus, érzelmes népnek tartjuk magunkat, az eredmény meglepetést okozott. A magyarok fele annyit sírtak, mint az amerikaiak. 

Rekordmennyiségű jég olvadt el tavaly Grönlandon. Egy most nyilvánosságra hozott kutatás szerint olyan sok víz keletkezett, hogy megemelkedett miatta a világtengerek szintje is. Ma már az számít rendkívülinek, ha a sok éves átlaghoz közeli az olvadás.

Csaknem fél év után pótolták az elmaradt mentőkutyavizsgákat. Eddig a koronavírus miatt nem tudták ezeket megrendezni. Sokszor földrengések és természeti katasztrófák helyszínein dolgoznak. Időről időre azonban nekik is meg kell újítaniuk az engedélyüket.

Szennyvízmintákat vizsgálnak a Nemzeti Népegészségügyi Központ budapesti laboratóriumában. Az elemzéseket május óta végzik, és a járványhelyzetre való tekintettel azt tanulmányozzák a kutatók, hogy a folyadékokban megtalálható-e a koronavírus örökítőanyaga.

Hamarosan embereken is tesztelni kezdik azt az új hatóanyagot, amelyet magyar kutatók fejlesztettek ki a stroke utáni izomgörcsök kezelésére. Ez az állapot 10-12 ezer embert érint itthon, és jelenleg nincs rá megfelelő gyógymód. Ha minden jól alakul, 3-4 év múlva már elérhető lehet a gyógyszer a szakemberek szerint.

Erre jutottak olasz és amerikai orvosok. Több egykori betegnél veseelégtelenséget, stroke-ot és infarktust diagnosztizáltak. Az orvosok ezért attól tartanak, hogy a koronavírus hosszan tartó egészségkárosodást is okozhat. Ami nem csak a veszélyeztetett korcsoportba tartozókat érintheti, hanem azokat is, akik tünetmentesen, vagy enyhe lefolyással vészelték át a betegséget.

Több mint 32 féle gyógyszer hatóanyagát mutatta ki a budapesti ivóvízben egy magyar kutatócsoport. Fájdalomcsillapítót, antidepresszánst, és hormonokat is találtak a Dunában. A kutatók és a vízügyi szakemberek szerint noha az eredmény első hallásra ijesztő lehet, a budapesti csapvízzel nincs semmi gond. Ugyanis olyan kis mennyiségről van szó, hogy egy embernek 10 ezer évig kellene csapvizet innia ahhoz, hogy egyetlen tablettányi hatóanyag bekerüljön a szervezetébe.

A koronavírus-mutációkat vizsgálva kutatók ma már tudják, hogy Magyarországra főként Észak-Olaszországból jött a fertőzés, de találtak tajvani és amerikai eredetű vírusváltozatot is. Megmutatjuk a Pécsi Tudományegyetem laborját, ahol a betegektől levett mintákat vizsgálják. És az amerikai Los Alamos Nemzeti Laboratóriumot is láthatják, ahol a világ összes koronavírus-mutációját elemezve rátaláltak az újabb, gyorsabban terjedő verzióra.

A szennyvízben már napokkal korábban kimutatható a koronavírus, mint ahogy az első tüneteket okozza a fertőzötteknél. A módszert Hollandiában és az Egyesült Államokban már sikeresen alkalmazták, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Pannon Egyetem közös projektjében pedig rövidesen már itthon is vizsgálódnak majd.

Robert Pattinson megelőzte Brad Pittet és Bradley Coopert – már ami a szépséget illeti. Brit kutatások szerint ugyanis ő a világ legjóképűbb férfija. Persze nőket is vizsgáltak már, náluk Bella Hadid lett a befutó, 94.35%-kal.

Fogsor alapján azonosítani valakit nem kimondottan egyszerű, meséli a szakértő. Dr. Farid jelenleg is egy nagyon fontos projekten dolgozik. A Magyarországon eltűnt összes ember fogstátuszát kutatja, vagyis ha az eltűnésük aktájába bekerül az addigi fogászati kezeléseik dokumentációja percek alatt be lehet azonosítani egy-egy ismeretlen áldozatot.

A Hableány utolsó áldozata után kutattak, de helyette hat másik holttestet találtak a rendőrök. Az ő azonosításukat már elkezdték, de az biztos, hogy nincs köztük az elsüllyedt turistahajó dél-koreai utasa. Azt is vizsgálják majd, hogy a most megtalált testek hogyan kerültek a Dunába.

Most már biztos, hogy genetikai okai vannak az autizmusnak, és nincs összefüggés a környezeti hatásokkal, például az anya testsúlyával vagy a védőoltásokkal. Ezt mutatta ki egy több éven át tartó nemzetközi kutatás, amit 5 országban végeztek, 2 millió embert vizsgálva. A Híradónknak nyilatkozó gyermekpszichiáter szerint az eredmény bebizonyította, hogy a rendellenesség tényleg örökölhető.

Tanulmányt írt arról, milyen kapcsolatban volt új főnöke a kommunista állambiztonsággal, ezért távozott a Veritastól Ungváry Krisztián történész. Alig három hetet töltött el a Veritasnál, miután addigi munkahelyét, az 56-os Intézetet beolvasztották az állami történetkutatóba. Ungváry Krisztián azt mondta nem tehette meg, hogy elhallgatja a történelmi tényeket. A Veritas főigazgató-helyettese, Marinovich Endre tagadja, hogy ügynök lett volna, azt viszont elismerte, hogy kényszer hatására kapcsolatba került az állambiztonsággal. Ungváry Krisztiánnal készült beszélgetésből ide kattintva még több részletet láthat.  

Egy 520 nagyváros adatait elemző friss svájci kutatás szerint, ha nem lassul a globális felmelegedés jelenlegi tempója, 30 év múlva olyan lesz, mintha a városok 1000 km-rel délebbre kerülnének a mostani helyzetükhöz képest. Hogy, ez pontosan mit jelent? Kiderül a riportból!

Pécsen jártunk a Szentágothai János Kutatóközpontban, ahol mindent megtudhattunk a szúnyogokról. Kiderítettük kinek a vérét, testszagát szeretik a szúnyogok. Vagy, hogy számít-e az izzadság, és a testhőmérséklet. Megmutatjuk kik és hogyan kutatják Pécsen a szúnyogok viselkedését.

Sérül a tudományos kutatás szabadsága, ha elfogadják a kormány javaslatát a Magyar Tudományos Akadémia átalakításáról - ez az akadémia véleménye a kedden benyújtott tervezetről. Legfőbb kifogásuk az, hogy a kutatóhálózat irányítását egy olyan új testületnek adnák át, amelyben döntő szava lehet a kormány képviselőinek. Palkovics László miniszter az RTL híradónak azt mondta, olyan döntést hoztak, amelyben az akadémikusok igényei is megjelentek.

Az időskori elbutulás és a szorongásos betegségek gyógyításában is áttörést hozhat magyar kutatók felfedezése. A Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvosi Kutatóintézetének munkatársai eddig ismeretlen idegpályát fedeztek fel egerek agyában. Ettől függ, hogy egy eseményből emlék lesz-e, vagy sem. A kutatás vezetője szerint ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben gyógyítani tudják ezeket a betegségeket. A kutatásról még többet megtudhat ITT!

Az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát találtak a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének kutatói. A kutatás nemzetközileg is ismert lett, miután a világ egyik vezető tudományos folyóirata, a Science közölte.

Még az öt évvel ezelőtti győzelmét is túlszárnyalhatja a Fidesz-KDNP a vasárnapi Európai Parlamenti választáson. Ebben az egy dologban ért egyet az öt legnagyobb magyar közvélemény-kutató cég négy nappal a választás előtt. A legnagyobb verseny a felmérések szerint az LMP és a Momentum Mozgalom között lesz, hogy melyikük tudja megszerezni az egy mandátumhoz szükséges 5 százaléknyi szavazatot.

A tanulmányi eredményre is kihat, ha a tanulók kipécézik és bántják az osztálytársukat. Ez derül ki a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának legfrissebb kutatásából. A szakemberek évek óta végeznek felmérést általános és középiskola osztályokban, ahol a kérdések között szerepel az is, hogy ki az, akit már szóban vagy fizikailag bántottak a társai.

Elutasítják a kormány javaslatát az akadémiai kutatóhálózat kiszervezéséről, ezért tüntettek újra akadémiai dolgozók. A demonstrálók az Innovációs és Technológiai Minisztérium előtt piros lapot mutattak fel, és petíciót adtak át a minisztérium képviselőjének. A szaktárca közleményében azt írta, az a céljuk, hogy több és hatékonyabb kutatás legyen.

Egy friss kutatás szerint a közepes tanulók sikeresebbek az életben, mint a kitűnők. A statisztika azt mutatja, hogy sokkal több átlagon aluli tanuló válik befutott vállalkozóvá, míg a munkanélküliek körében a kitűnő és a közepes tanulók száma közel azonos. Erre tökéletes példa a Cápák között egyik befektetője, Balogh Péter.

Sok kutató veszítheti el az állását a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteiben, ahol jelenleg ötezren dolgoznak, ha a kormány nem változtat a jelenlegi tervein - ezt Lovász László nyilatkozta. Híradónknak az MTA elnöke azt is mondta, tovább tárgyalnak a finanszírozás átalakításáról, de garanciákat akarnak. A minisztériumtól későbbre ígértek tájékoztatást. A Lovász Lászlóval készült teljes interjút ITT lehet visszanézni!

Élőlánccal tiltakoztak tüntetők a Magyar Tudományos Akadémiánál, a kutatóhálózat finanszírozásának átalakítása miatt. A felszólaló akadémikusok arról beszéltek: az, hogy az intézeteknek a működésükért pályázniuk kell, elvonja a kutatók erőforrásait attól, hogy a tudománnyal foglalkozzanak. A kormány szerint azért van szükség az átalakításra, hogy a tudomány az eddiginél hatékonyabban javítsa az ország versenyképességét.  

Szegedről indult egy biológus házaspár és világszerte elismert kutatási eredményeik alapján alig győztek válogatni nagyhírű intézmények és kutatóközpontok ajánlatai közül. Franciaországban pl. növénytudományi intézetet hozhattak létre és vezettek együtt. A házaspár női tagja, Kondorosi Éva számtalan nemzetközi tisztsége mellett itt és most talán az a legfontosabb, hogy egyik vezetője az Európai Unió tudományos pályázatokról döntő, legnagyobb súlyú testületének.

Egy friss felmérés szerint az újévi szokások közül a legtöbben az étkezéssel kapcsolatos babonákat ismerik.

Még a Fidesz támogatói is megosztottak abban, mondhat-e nemet egy dolgozó a főnökének, ha azt kéri tőle, hogy túlórázzon. Ez derül ki a Závecz Research kutatásából, amit az Indexnek készítettek, a túlóratörvény elfogadása és a tüntetések után. Az eredményekből az is kiderül, hogy a társadalom pártpolitikai megosztottsága az élet minden területén megfigyelhető.  

Szegedi tudósok rájöttek: az emberi szervezet saját antibiotikumai lehetnek majd minták olyan új szerek fejlesztésében, amik felveszik a harcot az ellenálló szuperbaktériumokkal. A tudományos akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak eredményét a legrangosabb mikrobiológiai folyóirat is közölte. Világszerte probléma, hogy egyre kevésbé hatnak az antibiotikumok, mert a kórokozók egyre ellenállóbbak.

Mel Gibsonnak egyszerre volt teher és áldás, mikor hallotta a nők gondolatait a Mi kell a nőnek című filmben. Mindez fikció vagy ez már a jövő? Vagyis létezik gondolatátvitel?

A 130 éve tartó folyamatos kutatás után most a Magyar Tudományos Akadémia és a Pécsi Tudományegyetem kutatói úgy gondolják, olyan helyen harcoltak egymással a török és keresztény seregek, ahol eddig nem voltak az ásatások. Történészek nemcsak a csata helyét, hanem a mohácsi vész körül kialakult legendákat is újravizsgálják.  

460 oldalas átfogó, széles tematikájú, sokszorosan ennyi szakirodalommal felérő kép a magyar társadalomról és gazdaságról – ez a kétévenként megjelenő Társadalmi riport 2018-as kötete. Két szerzővel beszélgetünk.

Magyarország ijesztően keveset költ kutatásra és fejlesztésre, de a magyar tudomány ennek ellenére a térségben kiemelkedően eredményes. Pontosan nem tudható, hogy a nyári adok-kapok után most hol tart az akadémia és a minisztérium közötti huzavona. Az akadémia rendkívüli közgyűlés összehívásában gondolkodik, de, ki tudja, talán kompromisszumkészségét bizonygatandó, főtitkárhelyettese most – úgymond politikai okokból - két előadást is eltanácsolt a magyar tudomány ünnepének központi színpadáról.

Speciális, energiatakarékos felmelegítésre alkalmas festék fejlesztésébe kezdett egy festékgyártó cég és a műszaki egyetem csapata. A cég ügyvezetője szerint ez a termék forradalmasíthatja a lakásfelújítást a következő évtizedekben és a tervek szerint 2020-tól elérhető lesz.

Barabási Albert-László azt mondja, hogy munkatársaival óriási adatbázisok és számtalan életút tanulmányozásával jutottak el oda, hogy képesek lettek megfejteni azt, hogy mi a siker és mitől függ. Hogy, mik lehetnek a siker egyetemes törvényei? Erről faggatta Baló György a kutatót.

A rákkutatás területén elért eredményeiért két tudós, az amerikai James P. Allison és a japán Hondzso Taszuku kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be a stockholmi Karolinska Intézetben.

A Reggeli vendége volt Dr. Kubinyi Enikő, aki a Nők a Tudományért díj egyik  nyertese lett. Az etológusnő létrehozott egy kutatócsoportot, mely az öregedésben szerepet játszó molekulákat vizsgálja.

A kivándorlók már nemcsak Ausztriát, Németországot és Londont, hanem Amerikát is célba veszik. A legfrissebb kutatás szerint, akik elhagyják az országot azoknak van munkájuk és képzettségük is, de itt egyszerűen jövőtlennek érzik magukat.

Újravizsgálják a majd 500 éve történt Mohácsi vész történetét. Az 1526. augusztus 29-én – éppen 492 éve - történt katasztrofális vereség 150 évre határozta meg Magyarország sorsát. A török hódoltság, a három részre szakított ország fogalmát mindenki ismeri, pedig a csata sok részlete ma is tisztázatlan.  

Hat ország kutatóinak együttműködésében, rendszer-biológiai módszerekkel a világon elsőként sikerült azonosítania egy magyar csapatnak, hogy miért is alakul ki a terhességi toxémia.  

A szonda magával visz egy memória-kártyát, amelyen ott van annak a több mint 1 millió embernek a neve - köztük sok magyaré -, akik fél éve jelképes jegyet váltottak az útra.

Ideje volt nekimenni az Akadémiának, ezt mondta Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az ATV-n. Szerinte ugyanis sok olyan kutatásra költöttek, amiből később semmi sem lett. A kormány a jövő évi költségvetéssel az MTA állami támogatásának majdnem háromnegyedét az innovációs minisztériumhoz utalta.

Új űrkutatási tesztlaboratórium nyílt a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontjában. A magyar mérnökök 48 éve vesznek részt űrkutatásban, azóta több magyar fejlesztésű műszer jutott el a világűrbe. Magyarország két éve csatlakozott az Európai Űrügynökséghez, velük együtt dolgoznak a második magyar műhold megépítésén.

Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportja is részt vesz egy olyan kutatási programban, amely osztrákok és torontói kutatócsoportok közreműködésével jött létre. A felnőttkori akut leukémiák leggyakrabban jelentkező formáját, a csontvelői eredetű akut leukémia terápiás lehetőségeinek megújítását tűzte ki célül, melyben áttörést értek el! A témával kapcsolatban Keserű György Miklós, gyógyszerkutató, egyetemi tanár volt a Reggeli vendége.

Prof. Dr. Nékám Kristóf, immunológus árulta el, hogy mi az oka annak, hogy a gyengébbik nem képviselői körében gyakoribbak az ilyen jellegű megbetegedések. Nagy Brigitta, blogger pedig saját tapasztalairól, illetve mindennapi nehézségeiről mesélt a Reggeliben.

Mi magyarok is szeretünk a mobilunkkal ébredni, kétharmadunk általában az üzenetek, értesítések ellenőrzésével kezdi a napot. És így is fekszünk le, a magyarok csaknem 60 százaléka ezzel tölti az utolsó perceket is elalvás előtt.