Kizárólag írásbeli vizsgákkal, de megtartották az érettségiket, újranyithattak a járvány miatt korábban bezárni kényszerült vendéglátóhelyek és a Kúria határozata szerint pénzben kell kifizetni a gyöngyöspatai romáknak megítélt kártérítést. Folytatjuk év végi összefoglalónkat, ez történt májusban.

Kilenc évre Polt Péter legfőbb ügyész egykori helyettesét, Varga Zs. Andrást választották meg a kormánypárti képviselők a Kúria elnökévé. Az összes ellenzéki párt tiltakozott a kinevezés ellen, mert szerintük a jelölt pártkatona. Korábban az Országos Bírói testület is ellenezte Varga Zs. András jelölését arra hivatkozva, hogy nincs bírói gyakorlata. A kormánypártok szerint viszont a nemzetközileg elismert jogászprofesszor megfelelő a pozícióra.

Elsöprő többséggel elutasította az Országos Bírói Tanács Varga Zs. András jelölését a Kúria elnöki posztjára. A testület szerint a jelöltnek nincs tárgyalótermi tapasztalata és gyakorlati múltja sem. A kormánypártok szerint viszont senkiben sem merült fel kétség a jelölt tapasztalatával kapcsolatban, ezért támogatják Varga kinevezését. A DK szerint a jelöléssel a kormány semmibe veszi a hatalmi ágak szétválasztását, ezért az Európai Bizottsághoz fordulnak.

Sokat tanult Polt Péter legfőbb ügyésztől - ezt mondta az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának meghallgatásán Varga Zs. András, akit az államfő hétfőn jelölt a Kúria elnöki pozíciójára. A Demokratikus Koalíció szerint összeférhetetlen, hogy a legfőbb bírói testület leendő vezetője korábban a legfőbb ügyész jobbkeze volt. Varga Zs. András szerint nincs összeférhetetlenség.

Támogatni fogják Varga Zs. András kinevezését a Kúria elnökének a kormánypártok. Polt Péter legfőbb ügyész korábbi helyettesét a köztársasági elnök jelölte a posztra. Ahhoz, hogy ezt megtegye, az országgyűlésnek tavaly két törvényt is módosítania kellett. A Momentum úgy látja, a kormány így próbálja bevenni a független bíróságokat. Gulyás Gergely miniszter szerint Varga Zs. András alkalmas jelölt.

Ítélethirdetés helyett elrendelte darnózseli hentesként elhíresült férfi letartóztatását a Kúria. A legfelsőbb bírói testület ülésén a felesége megölésével vádolt férfi nem volt jelen. A 6 és fél évvel ezelőtti gyilkossági ügyben már több ellentétes ítélet született, ezért került az ügy a Kúriára. A férfit kétszer már felmentették, legutóbb pedig halált okozó testisértés miatt 7 évre ítélték.

Az egykori kórházigazgató még 2013-ban lúggal öntötte le volt barátnője nemi szervét. Majd pokrócba csavarta és életveszélyes állapotban magára hagyta az öntudatlan nőt. A férfi 11 évet kapott. Renner Erika szerdán azt mondta Híradónknak, megkönnyebbült, de a büntetőeljárás szerinte nem az áldozatoknak szól, hanem üzenet a társadalom számára.

Felkorbácsolta az indulatokat Gyöngyöspatán a Kúria döntése, amely alapján ki kell fizetni az iskolai szegregációs perben megítélt összesen 99 millió forint kártérítést 60 roma családnak. Erről beszélt az RTL Híradónak a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke. Az érintettek örülnek, bár szerintük ez a pénz már nem hozza rendbe az életüket. A kormány kérdésünkre azt közölte: az ítélet kézhezvételét követően döntenek arról, hogy fizetnek-e.

Duplájára emelné a Kúria elnökének fizetését a KDNP - ez derül ki az igazságügyi törvénycsomaghoz benyújtott módosító javaslatból. A legfőbb bírói testület vezetője az eddigi havi másfél millió helyett, több mint három millió forintot keresne. A kisebbik kormánypárt szerint egyszerű bérrendezés zajlik, ahogy korábban a köztársasági elnök fizetését is emelték, úgy most az igazságügyi vezetők bérét is növelik.

Sárga rózsával szórják tele az Alkotmánybíróság előtti utat hétfőn este. Az akciót írók szervezték, így állnak ki Renner Erika igaza mellett. A nőt még 2013-ban öntötte le maró anyaggal volt barátja, egy kórház akkori igazgatója, akit bár a Kúria 11 év börtönre ítélt, most az Alkotmánybírósághoz fordult. A bíróság kedden dönt, hogy helyt ad-e a lúgos orvosként ismertté vált férfi panaszának.

Mégsem kell fizetni a lámpaoszlopokra ragasztott politikai plakátokért, így döntött a Kúria, miután az MSZP a testülethez fordult. Az Országgyűlés tavalyi döntése alapján közterület-használati díjat kell fizetni a reklámok után, így az MSZP-nek is több tízmillió forintjába kerültek volna a lámpaoszlopokra ragasztott plakátok.

Ha a kölcsönt folyósították és az ügyfél törleszteni kezdett, nem tekinthető érvénytelennek a szerződése - így indokolta keddi döntését a Kúria az egyik devizahiteles perben. Ugyanezt a szerződést több mint 5 éve jogerősen érvénytelennek ítélte a bíróság az adós által kezdeményezett eljárásban, miután konkrét kölcsönösszeg nem szerepelt benne. Majd a bank adott be keresetet és pert nyert a Kúria későbbi jogegységi döntése után.

A Kúria hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet annak az azóta elhunyt férfinak az ügyében, aki a Heves megyei Lőrinci és Zagyvaszántó határában található eternit gyár mellett élt, és a belélegzett azbeszt miatt lett rákos. Az indoklás szerint az első és másodfokú bíróság is hibázott. A pert még a férfi indította, 100 millió forintos kártérítést kért.

Nagyvonalúak lesznek, és nem indítanak végrehajtást a kormány ellen, ezt mondta az RTL Híradónak a Helsinki Bizottság ügyvédje. A bíróság kimondta, a kormány valótlanságot állított a civil szervezetről az egyik tavalyi nemzeti konzultációban, az ítéletet azonban azóta sem hajtották végre. A kabinetiroda a Kúriához fordult, és a döntésig arra kérték a Helsinki Bizottságot, hogy ne indítsanak végrehajtást.

Népszavazást tartana a civil-törvényről a Momentum, miután a Kúria tegnap átengedte a párt erre vonatkozó kezdeményezését. Az MSZP elnöke a Híradónak azt mondta, fél évvel a választások előtt már nem kellene ilyesmivel szórakoztatni a szavazókat.

Ezt mondta ki szerdai ítéletében a Kúria. A legfelsőbb magyar bírói testület szerint emiatt ki kell adni, hogy kiket és mennyivel támogattak a cégek. A pert indító Transparency International jogvédő szervezet szerint ez komoly győzelem az átláthatóság ügyében. Orbán Viktor korábban azt mondta: a TAO támogatást közpénznek tartani kommunista beidegződés.

A Kúria szerint nem történt bűncselekmény, amikor lehallgatták az MTVA vezérigazgatóját. Azt a bűncselekményt ugyanis, amellyel a Vaszily Miklóst lehallgató MTVA-s vezetőket gyanúsították, irodában nem, csak magánlakásban, vagy ahhoz tartozó helyiségekben lehet elkövetni. A Legfőbb Ügyészség egy másik ügyben kérte ennek megállapítását a Kúriától, amelynek a bíróság helyt adott. Az ügyészség a hasonló ügyek miatt azt kezdeményezte, változtassák meg a jogszabályt, hogy büntetni lehessen azokat, akik jogtalanul megfigyelnek másokat a munkahelyükön.

Ártatlanságáról beszélt a Kúrián a lúgos orvos. Az egykori kórházigazgatót azzal vádolják, hogy lúggal öntötte le volt szeretője nemi szervét. Kétszer már elítélték ezért, most azt mondta: azért áll a bíróság előtt, mert a rendőröknek nem volt jobb ötletük. Az áldozat csak annyit mondott, azt várja, hogy végre vége legyen az eljárásnak.

A Közgépnek adott igazat a Kúria. A most már jogerős ítélet szerint jogtalanul zárták ki a közbeszerzésekből Simicska Lajos cégét. Erről még 2015-ben döntött a Közbeszerzési Hatóság, miután a cég szerintük valótlan adatokat adott meg egy pályázatban. A Közgép 2010-től 2015-ig tarolt a közbeszerzéseken, de megrendeléseik elapadtak, amikor Simicska Lajos és Orbán Viktor összeveszett egymással. A Közgép az ítélet után kártérítési pert indít, a kormányt hiába kerestük.

A Fővárosi Bíróság döntése szerint ki kell adnia a minisztériumoknak, hogy mely cégek mennyi TAO-támogatást juttattak sportcélokra. Így kiderülhet például az is, hogy mely társaságoknak köszönhetően került 14 milliárd forint a felcsúti fociakadémiára. A pert a Transparency International indította. Lázár János az RTL Híradónak azt mondta, a Kúriához fordulnak az ügyben.

Hol vannak már a finom csipkeernyők, a gombos sétapálcák, a fényes főúri estélyek, és a hajnali rókavadászatok! A magyar arisztokraták számára 1945 után nagyot fordult a világ. Címektől, rangoktól és vagyontól fosztották meg őket. Utódaik viszont igyekeznek méltón vinni tovább azt, ami megmaradt: a nevet és a szellemi örökséget.

Igazolta Nagy Imre és társai perének semmisségét a Kúria. Az 1956-os forradalom miniszterelnökét, Maléter Pált és Gimes Miklóst kivégezték a csaknem 60 évvel ezelőtti népbírósági döntés következtében. Most, a legfőbb ügyész indítványozta, hogy állítsanak ki semmisségi igazolást - egy alig néhány hónapja elfogadott törvény alapján, amelyet együtt kezdeményeztek a parlamenti pártok. A hozzátartozók viszont kutyakomédiának nevezték ma az eljárást.

Jogsértő volt az állami sportcsatornán és a TV2-n látható népszavazásra buzdító egyik kormányzati hirdetés - ezt állapította meg a Kúria. A testület egy magánember bejelentése után vizsgálódott. A Kúria a választási bizottsággal ellentétben arra jutott: a kabinet felhívása nem társadalmi célú hirdetés, hanem politikai reklám volt. Ezt azzal indokolták, hogy a kampányban most a távolmaradásnak is jelentősége volt, így viszont a népszavazáson való részvételre buzdító kormányüzenet már nem tekinthető közérdekűnek.

Nem jogsértő a kormány népszavazási plakátkampánya – ezt állapította meg a Kúria jogerős döntésében. Ezzel helybenhagyták a Nemzeti Választási Bizottság korábbi állásfoglalását. A legfőbb bírói testület szerint a kormány mostani, menekültügyi plakátjai nem tényeket állítanak, hanem mint fogalmaznak - legfeljebb orientálnak, így pedig nem is nevezhető valótlannak a plakátok tartalma.  Nemény András, az MSZP alelnöke magánszemélyként fordult a bizottsághoz. Egyebek mellett azért, mert úgy látja: a kormány valótlanságokat állít és nem egyértelmű megállapításokra jut a menekültekről.

Az internetadó után a vasárnapi boltzár volt a második olyan ötlet, ami már születésekor óriási tiltakozást váltott ki. Az üzleteket aztán tényleg bezáratták vasárnap, és hiába jöttek sorozatban a közvélemény-kutatási eredmények, a kormány nem változtatott álláspontján. A családok érdekeire hivatkozva nem vonta vissza a jogszabályt. Aztán egy hete a Kúria úgy döntött, az MSZP kezdheti gyűjteni a népszavazáshoz szükséges aláírásokat. Ezután jött a fordulat.  

Nem titkolhatják a Nemzeti Bank Alapítványai, mire költenek, mert közpénzből gazdálkodnak - ezzel indokolta a Kúria a döntését, hogy miért kell nyilvánosságra hoznia a Jegybank három alapítványának a 2014. szeptember 26-a előtti gazdálkodási adatait. A Világgazdaság újságírója ekkor kérte közérdekű adatigénylésben a Nemzeti Bank, akkor még csak három alapítványának adatait. De semmilyen adatot nem kapott, ezért pert indított. Most ebben az ügyben mondta ki a Kúria, hogy a Nemzeti Bank alapítványainak meg kell mondaniuk, hogy mire és mennyit költöttek.

Nyomozást indít a rendőrség a választási irodánál történtek miatt, amikor több kigyúrt férfi akadályozta Nyakó István szocialista politikust, hogy a népszavazási kezdeményezését lepecsételje. A Kúria csütörtöki végzésében megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát, és kimondta, hogy négy másodpercre feltartották a politikust. Így végül Erdősi Lászlóné, a herceghalmi polgármester felesége megelőzte Nyakó Istvánt.

Olimpia Rióban eddig kevés magyar résztvevővel. És 8 év múlva Budapesten? A Kúria meglehetősen nyakatekert és nem kevés jogász szerint kétséges érvekkel utasította el az erről kezdeményezett népszavazást – marad, ha lesz, a közbeszélgetés. Műsorunkban igyekszünk ennek többször is fórumot kínálni. Nem lesz könnyű, mert az előzetes megvalósíthatósági tanulmány majdnem 1400 oldal. Vendégünk a legilletékesebb, 1988-ban Szöulban lólengésben olimpiai bajnok Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, amúgy Győr polgármestere.

Mégsem lehet népszavazást tartani arról, hogy rendezzen-e olimpiát Budapest. A Kúria azzal indokolta a döntését, hogy a pályázatot addigra már beadják, mire megtartanák a referendumot. A népszavazás kezdeményezője szerint politikai döntés született. Közben az Átlátszó kiderítette, újabb nettó 240 millió forintot kap az olimpia megvalósíthatósági tanulmányát készítő Price Waterhouse Coopers. Az Együtt szerint feleslegesen, hiszen azt a munkát, amire a pénzt adják, már elvégezték.

Több mint hét milliót kell fizetnie Pintér Sándor korábbi cégének, a Civil Biztonsági Szolgáltató Zrt-nek - így döntött a Munkaügyi Bíróság. A céget egy volt biztonsági őr perelte, már több mint nyolc éve. Mindenhol az ő javára döntöttek, a Kúria mégis megsemmisítette az ítéletet és visszautalta az ügyet a munkaügyi bíróságra.

Vasárnap is nyitva tarthat annak az asszonynak a boltja, aki az üzletek zárva tartását támogató népszavazási kezdeményezést adott be. Simonné Gercsényi Gabriella családi vállalkozásban üzemeltet vegyesboltot a Fejér megyei Tordason, és kedden a szocialistákat megelőzve, épp akkor adta le kezdeményezését, amikor a Kúria döntése erre lehetőséget adott. A Nemzeti Választási Iroda az asszony és az MSZP kérdését is elutasította, de 15 napon belül mindketten újra próbálkozhatnak.

Három héten belül kiderülhet, lehet-e népszavazást tartani a vasárnapi zárva tartásról. Úgy tudjuk, a Kúria október 20-án dönt arról, hogy a választási bizottság jogszerűen utasította-e el az MSZP kezdeményezését. Ha nem, a szocialisták azt ígérik, hogy napokon belül elkezdik a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást összegyűjtését.

A legdrágább szállodák egyikében szállt meg Lázár János Milánóban és Zürichben is 2013-ban. Az akkor még államtitkári rangban lévő politikus most csak azután nevezte meg a két hotelt, hogy erre a Kúria ítélete kötelezte. Lázár János egy kísérőjével utazott, abban az időszakban 3 utazásra 2 millió forint közpénzt költöttek el. Az összeget saját zsebből visszafizette, csak hogy ne kelljen megmondania, kivel tárgyalt és kivel utazott.

Megerősítette a másodfokú bíróság a roma gyilkosságsorozat három vádlottjának tényleges életfogytiglani ítéletét, de az ügynek mégsincs vége. A bíróság ugyanis pénteken egy új vádpontban is bűnösnek találta őket. A fegyverek elrablásakor megkötöztek egy vadászt, amivel megsértették a személyes szabadságát. Mivel ezzel korábban nem vádolták őket, megint fellebbezhettek. Így tárgyalásuk ősszel a Kúrián folytatódik.

Pénzbüntetésre, megrovásra ítélte a Kúria azt a tizennégy orvost és szülésznőt, akik még 2007 és 2008 között kértek pénzt előre a betegektől a szülésért. Az Állami Egészségügyi Központ orvosai ötven és százezer forint közötti összegeket kértek a szülőktől. A Kúria vesztegetésért ítélte el az orvosokat, azért, mert előre kérték a pénzt.

Belevágunk egy sokszorosan ellentmondásos, összetett és bonyolult társadalmi témába. Tárgy: a szegregáció, azaz, a cigány tanulók iskolai elkülönítése a többiektől. Ez Magyarországon az állami iskolákban tilos, de a Kúria, tehát a legfelsőbb bírói fórum néhány nappal ezelőtti ítélete szerint az egyházi fenntartású iskolákban megengedhető.

Az állam ugyan nem, de egyház megteheti, hogy elkülöníti a cigánygyerekeket egy iskolába. Ezt mondja a Kúria egy múlt heti ítélete egy nyíregyházi iskoláról. A kormány szerint ez nem kirekesztés, hanem felzárkóztatás. Szakértők szerint az így nevelkedő gyerekek helyrehozhatatlanul kiszakadnak a társadalomból. Vita a szegregált iskolát fenntartó egyház és a pert indító alapítvány képviselője között.

A páciens azért fordult bírósághoz, mert szerinte orvosa félrekezelte, emiatt pedig a teljes fogsora kihullott. A fogorvos tagadta, hogy kezelte volna a férfit, de a bíróság szerint a páciensnek van igaza. A fogorvos jogi képviselője a Kúriához fordult felülvizsgálatért.