15 magyar városban csatlakoztak a 4. Globális Klímasztrájkhoz pénteken. A legnagyobb tömeg Budapesten volt, ahol a tüntető fiatalok az országos klímavészhelyzet kihirdetéséért vonultak utcára. A tüntetők közt feltűntek ismert arcok is, köztük volt Molnár Áron, NoÁr is, aki a héten adta ki a klímavészhelyzetről szóló dalát. Szegeden a tiszta levegőért tüntettek. A mai Klímasztrájkot a Black Friday napjára időzítették, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a túlfogyasztásból eredő környezeti problémákra.

41-ből 28 iskola környékén mért magas légszennyezettséget a Greenpeace Magyarország. Szeptembertől október közepéig vizsgálták az iskolák körüli levegő minőségét, az eredmény, mint mondják megdöbbentő. A környezetvédő szervezet szerint az lenne a megoldás, ha kitiltanák a dízelautókat a városokból. A Fővárosi Önkormányzat adásunkig nem reagált.

15 magyar városban csatlakoztak pénteken a 4. Globális Klímasztrájkhoz. A legnagyobb tömeg Budapesten volt. Molnár Áron, NoÁr a héten adta ki a klímavészhelyzetről szóló dalát, amit a budapesti eseményen elő is adott.

A megengedett szervesanyag-tartalom többszörösét mérte a Greenpeace a Mátrai Erőmű környékén lévő patakokban. A környezetvédők szerint gyakorlatilag szennyvíz folyt ki a mintavétel idején abból a víztározóból, amelyiket a Mátrai Erőmű és a szomszédjában lévő gabonafeldolgozó is használ. Mindkettő Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik. Gulyás Gergely miniszter szerint a környék biztonságos, a Jobbik feljelentést tett.

Természetvédelmi terület védelmében tüntettek civil környezetvédők és politikusok Budakeszi határában. Az Álomvölgynél információik szerint luxusházakat akarnak építeni. Ezt Híradónknak cáfolta a tulajdonosok képviselője. Azt mondta, eddig kutat fúrtak és elektromos hálózatot építettek, és egyáltalán nem biztos, hogy folytatják a munkálatokat.

Lemondta az összes koncertjét a Coldplay, környezetvédelmi okokra hivatkozva. Cserébe az angol együttes legújabb albumának, az Everyday Life bemutatókoncertjét élőben közvetítették Jordániából. A zenekar tagjai szerint így tudnak leginkább karbonsemlegesek maradni, amíg pedig nem találnak megoldást a környezetbarát koncertezésre, a rajongók csak az interneten hallhatják a kedvencüket.

A 12. Fenntarthatósági Nap keretein belül kerül megrendezésre a szemétszedő plogging, amelynek során a résztvevők egy 5 km-es szakaszt tisztítanak meg sportolás közben. Vendégeink: Debreczeni Dóra, az adidas Runners futónagykövete és Bödör András, a Magyar Telekom márkakommunikációs szakértője voltak.

Holdampf Linda, Megyeri Csilla és Novák Heni is elárulta, hogy milyen lépéseket tesz környezetünk megóvásáért.

Az év végéig fenntarthatósági hónapokat tartunk a Reggeliben. Megpróbálunk mindent megtenni azért, hogy csökkentsük az ökológiai lábnyomunkat, és hogy minél környezettudatosabban éljünk. Lássuk, mit tesz az élhetőbb Földért Papp Gergő!

Mózes Szabina 2005-ben kezdett el a Green Peace aktivistájaként dolgozni, majd 2010-ben lehetőséget kapott a nemzetközi központban is. Szabina azóta Amszterdamba él, ma már holland férjével és kisfiukkal egy lakóhajón laknak, ahonnan hétvégente szemetet halászni indulnak csónakkal a csatornákon.

Az utóbbi időszakban Anita nagyon sok tartalmat osztasz meg a fenntarthatósággal kapcsolatban. Igazi élharcosa lett a fenntarthatóságnak, mert hiszi: egy fecske is csinálhat nyarat!

Mérai Kata az RTL Klub Reggelijében vallott a legújabb szenvedélyéről.

Újabb vészjósló kijelentést tettek a klímakutatók. Ha az éghajlatváltozás mértéke továbbra sem csökken drasztikusan, akkor 100 éven belül közel 2,5 métert emelkedhet a tengerszint. Ez azt jelenti, hogy víz alá kerülne London, New York, Sanghaj is!

A japán autómárka népszerű modelljeinek hibrid változatát új köntösben dobja piacra. Évente 86 millió új autót vásárolnak világszerte. Nem mindegy, hogy a káros üzemanyag kibocsájtást a gyártok ilyen módon csökkenteni tudják.

Tudtad, hogy a nejlonzacskót átlagosan 20 percig használjuk, de az anyag lebomlási ideje akár 1000 év is lehet? És azt, hogy másodpercenként 700 kilogramm műanyag kerül az óceánokba? A Fókusz stábja olyan magyar anyakát látogatott meg, akik megmutatták, hogy lehet műanyagmentesen is élni! A környezettudatos életről még többet megtudhatsz: ITT!

A Mia és a fehér oroszlán című film csütörtökön kerül a hazai mozikba. A történetben Mia családjával együtt Londonból egy afrikai oroszlánfarmra költözik, ahol kicsit sem boldog. Egészen addig, míg meg nem születik Charlie, a fehér oroszlán. A film arra hívja fel a figyelmet, hogy a fiatalokat kicsit más szemléletben neveljük: legyenek fontosabbak számukra az állatok, mint az előző generációknak. A filmet három teljes éven át forgatták, így nem csak a vásznon alakult ki szoros kapcsolat a vadállatokkal.

Itt egy többszáz oldalas, ezernyi tudós munkájával készült dokumentum, amelynek címzettje: a világ, vagy hét és fél milliárd ember és lényegében azt mondja, 12 éven belül tektonikus, mindenkit és mindent befolyásoló változásokra van szükség ahhoz, hogy a föld átlaghőmérséklete „csak” 1,5 fokkal emelkedjen. Kormányok, vállalatok, emberek: mindenkinek van dolga. De hogyan lehetne ezt a fontos témát napirenden tartani?

Puskás Peti a rakpart megszépítésével mutatott jó példát a hétvégén.

1972-ben június 5-én nyílt meg Stockholmban „Ember és bioszféra” címmel az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája. „Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget.” A konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi Környezetvédelmi világnappá nyilvánította.

A légszennyezéssel alig foglalkozik a politika, pedig világszerte évente milliók halnak meg miatta. Egy 2014-es nemzetközi tanulmány szerint a magyar légszennyezettségi adatok javulnak, de még mindig olyanok, mint a horror-példaként emlegetett Kínában. A szálló por egyedül Budapesten évente 1500-1800 életbe kerül.  

A közelgő Föld világnapja alkalmából Simon Gergely, vegyianyag-szakértő érkezett a stúdióba, aki szerint minden percben egy teherautónyi szemét kerül a tengerekbe. A szakértő a lehetséges megoldásokra hívta fel a figyelmet.  

2017-ben Ozone Zöld-díjjal jutalmazták a hulladekvadasz.hu oldal környezetvédelmi tevékenységét. A JÖN Alapítvány által működtetett országos mozgalom újabb és újabb ötletekkel, kezdeményezésekkel harcol a hazai illegális hulladékhegyek ellen.

Egyetlen nap alatt mindössze 1 dkg szemét? Elsőre lehetetlennek hangzik, pedig Kump Edina azt állítja, hogy egy kis odafigyeléssel bárki képes arra, hogy a háztartási hulladékát majdnem a nullára csökkentse. Elég nagy kihívás ez egy olyan társadalomban, ahol az egy főre jutó átlagos napi szemétmennyiség 1 kg. A teljes adást ITT nézheti meg!

Évek óta illegális szemétlerakó működik egy lebontott soroksári gyár helyén. A Duna-parthoz közeli területről a Hulladékvadász.hu nevű oldal készített felvételeket. Az egykori gyár környékén a sok szemét miatt időnként a patkányok is megjelennek. A terület magántulajdonban van, a cég felszámolás alatt áll, ezért egyelőre az önkormányzat és a Környezetvédelmi Hatóság is tehetetlen.

Ökológiai balett – táncban mondja el az ember természet iránti felelősségét a Szegedi Kortárs Balett. Az eARTh című produkció arról a közönyről szól, amellyel az emberek a környezetvédelemre tekintenek. Mintha nem fognánk fel a súlyát és azt, hogy mennyire a holnapunról van szó. A darab célja, hogy figyelmeztesse az élőket a halál közelségére. A tánc a legelementárisabb, a lélek mélyéről megszólaló üzeneteket képes kifejezni, de akár filozófiai gondolatokat tud közvetíteni.

Évek óta vitatéma, hol hangosabban, hol halkabban, hogy Magyarország 3 ezer milliárd forintnyi orosz hitelből két új atomerőművi blokkot akar építeni és üzemeltetni Pakson. Ez az úgynevezett Paks II. A nukleáris energia használata a világban ellentmondásos: van, ahol a 2011-es japán baleset után úgy döntöttek, hogy leépítik az atomenergiát, és vannak országok, nagyok is, ahol új erőművek építését tervezik. Paks II, a magyar kormány kiemelt beruházása a magyar kormány egyik hivatalától, megkapta a környezetvédelmi engedélyt. Az engedélyt két civil szervezet, a Greenpeace és az Energiaklub is megfellebbezte azzal, hogy a kérelem lényeges kérdésekre nem válaszol.

A párizsi klímacsúcs résztvevői vállalták, hogy eddig sohanemlátott mértékben csökkentik a károsanyag-kibocsátásukat. A politikusok nem fukarkodtak a jelzőkkel: a legtöbben egyenesen történelminek titulálták a konferenciát. Bár a megállapodás megszületett, az még kérdéses, hogy valóban mindenki betartja-e a vállalását. A Híradónk által megkérdezett magyar szakember szerint a párizsi megállapodás nem elégséges.

A tengerszint emelkedése, hatalmas áradások, szárazság és a mezőgazdaság összeomlása, állat-és növényfajok kihalása, végül pedig a Föld lakhatatlanná válása - a globális felmelegedés visszafordíthatatlan következményekkel járhat, ha minden úgy megy tovább, ahogy eddig. A hétfőn kezdődött párizsi klímakonferencia célja: megoldást találni a tarthatatlan helyzetre. A csúcstalálkozó előtt világszerte tüntetéseket tartottak, hogy nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra.

Sokak szerint a melegedés fenyegeti leginkább a világot. Nem egészen így látja sokoldalú mai vendégünk, Björn Lomborg dán politikatudós, statisztikus, klímakutató, aki a világot járva egy nemzetközi agytrösztöt működtet. Azt mondja, a globális felmelegedés elleni hadjárat helyett sok minden másra értelmesebben lehetne költeni a dollár-ezermilliárdokat – gyerekek védőoltására, jobb minőségű élelmiszerre, oktatásra, a belső légszennyezés csökkentésére. A Budapesti Tudományos Világfórumon beszélgettünk vele.

Engedély nélkül működött az a cég, amely pécsi nagyberuházásoknál rendszeresen bontási munkákat vállalt, és az onnan származó hatezer tonna törmeléket évek óta illegálisan tárolja. Eddig csaknem 400 millió forint környezetvédelmi bírságot szabtak ki a vállalkozásra, de az sosem fizetett. A pécsi önkormányzat keresi az ügyben a megoldást, de egyelőre a szeméthegy még mindig ott áll, ahol eddig. 

Nem tágít a kormány, és nem törlik el a napelemekre kivetett termékdíjat. Ezt válaszolta kérdésünkre a Földművelésügyi Minisztérium. A tárca volt fideszes környezetvédelmi államtitkára Illés Zoltán szerint a butaság és a csökönyösség mintapéldája az, amit a kormány tesz, és azért drágítja termékdíjjal a megújuló energiaforrásokat, hogy így bizonyítsa a paksi atomerőmű létjogosultságát.