A klinikai szakpszichológus elmagyarázza, mit jelent az otthon valójában, és hogyan teremthetjük meg azt a biztonságot, amitől lelki nyugalmat találunk. Beszélgetünk arról is, hogy az otthon igazi, boldog megteremtése a szülők feladata-e, és hogyan hatnak ránk a tér és az otthoni élmények. 

Feledhetetlen pillanatok azok, amikor a gyerek száját elhagyják az első szavak…annál aggasztóbb ugyanakkor, ha mindez várat magára. Mátyási Emese, klinikai szakpszichológus a beszédfejlődéssel kapcsolatos minden kérdésre válaszol.

A Reggeli vendége Makai Gábor szakpszichológus volt, aki szerint az Elf Bar és ahhoz hasonló égéstermékekben az a legveszélyesebb, hogy nincsenek bevizsgálva, bárki megveheti ezek a termékeket két kattintással. Így a szülőkre hárul a felelősség, hogyan védik meg gyerekeiket a terméktől. A pszichológus szerint sok dolog tud függőséget okozni: van olyan függőség, ami büntetendő és van olyan, ami nem büntetendő. Azt azonban mi döntjük el, hogy mit és milyen mennyiségben fogyasztunk.

Betegségnek nyilvánította a magányt a WHO. A Reggeliben Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus magyarázta el a magány és egyedüllét közti különbséget. Az emberek közti kapcsolódásnak sok módja van, ha valaki tudatosan egyedül van, az nem jelenti azt, hogy magányos is. A magány egy betegség, amit depresszió, szorongás és önértékelési problémák is kísérhetnek. Magányról akkor beszélünk, ha valaki szeretne kapcsolódni, de nem tud. Az illető leértékeli magát, és azt fogalmazza meg, hogy nem kell senkinek. Makai Gábor a videóban elmondja, hogyan viszonyul a társadalom az egyedülálló férfiakhoz és nőkhöz.

Sokszor a megszégyenüléstől való félelem áll amögött, ha valaki nem kér segítséget lelki problémái megoldására. Ilyenkor jó, ha a család vagy az érintett személy párja is felfigyel a tünetekre, és megpróbálja meggyőzni az illetőt, hogy szakemberhez forduljon. De ha valaki már nagyon elszigetelődött és nagyon magányos, ott akár a kollégák is tehetnek valamit, ha odafigyelnek rá. Hogyan szóljunk úgy, hogy a másik ne azt érezze, hogy a magánéletében turkálunk? Miért magasabb a befejezett öngyilkosságok száma a férfiak körében? Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológust erről kérdeztük a Reggeliben. 

„Nincs abban semmi különös, ha egy hírességért rajongunk. Egy-egy jó példa még pozitív irányba is befolyásolhat a személyiségünket” – mondta a Reggeliben Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológus. A rajongás mértéke persze számít, ahogy az is, hogy egy serdülő rajong vagy egy felnőttről van szó. A fiatalok estében nagyon fontos helye van a rajongásoknak a későbbi személyiségfejlődésben, emelte ki a szakpszichológus. De mi a helyzet a felnőttkori rajongással, és pontosan mi is az a fanatizmus? 

Jótékonysági ruhavásárt rendez az UNICEF és a Világszép Alapítvány szeptember 29–30. között, amelynek keretében Orvos-Tóth Noémi beszélgetéseket fog vezetni a gyerekkori traumákról és annak hatásairól. Tóth Verát és Kovács András Péter humoristát fogja kérdezni – árulta el a Reggeliben a klinikai szakpszichológus, akinek a transzgenerációs traumákról írt könyve nagy népszerűségnek örvend.

A külföldre költözés egy olyan lecke az élettől, amely többet tanít neked magadról, a kapcsolataidról, az alkalmazkodásról és a határaidról, mint bármelyik önsegítő könyv – vallja Dr. Skultéti-Szabó Katalin, klinikai szakpszichológus. Hogy lelkileg hogyan érdemes felkészülni a külföldi költözésre, a Reggeliben mondta el.

A Reggeli Star Wars-blokkjának végén Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológust kérdeztük arról, hogy mitől alakulhat ki az emberekben a rajongás, és mikor lehet szélsőséges esetekről beszélni, amikor már megérhet közbelépni.

Ne azért menjen az ember külföldre, mert ott jobb az idő – mondja Makai Gábor pszichológus. A szakember arról is beszélt a Reggeliben, hogy az évek alatt belejöttünk a megküzdésbe, a Covid, a gazdasági nehézségek, a szomszédban dúló háború miatt, bátrabban lépjük meg a külföldre költözést. Sokan esnek viszont abba a hibába, hogy idealizálja a külföldi létet.

Hogy a dohányzás káros az egészségre, ma már senki számára nem kérdés, ám feladni ezt a szokást még a legelszántabbak számára is embert próbáló feladat. A Füstmentes Világnap apropóján Megyeri Csilla és Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus beszélt a témáról a Reggeliben. Csilla elmesélte, soha nem volt láncdohányos, csak alkamankként dohányzott, de ma már teljesen leszokott, és inkább az edzést építette be a mindennapjaiba. A szakértő szerint pedig először mindenkinek meg kell határoznia, miért dohányzik, és utána lehet elkezdeni dolgozni a leszokáson.

Magyarországon több százezer embert érinthet a meddőség, becslések szerint a párok körülbelül negyede akad el a gyerekvállalás útján. Az okok változatosak, leginkább a kései elköteleződés, a megfelelési kényszer, a krónikus stressz, vagy egyéb testi és pszichés akadályok állnak a hátterében. Hogy miért van olyan sok meddő pár és mit tehetnek a párok, arról Soltész Krisztina, klinikai szakpszichológussal beszélgettünk.

Dr. Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus szerint akiket pszichésen rosszul érintett a pandémia, azok nyúlhattak többször alkoholhoz. A szakember elmondása szerint míg a partidrogok fogyasztás – a szórakozóhelyek bezárása miatt – jelentősen csökkent, a kannabisszal élők száma nőtt.

Sokszor vannak olyan félelmek, gátlások az emberekben, amik miatt nem tudják élvezni a szexuális együttlétet, vagy éppen ezek miatt nem is élnek szexuális életet. Hogy ennek mi lehet az oka és honnan eredeztethető, arról Skultéti-Szabó Katalin, klinikai szakpszichológussal beszélgettünk.

Valószínűleg sokan nem is sejtik, de a bezártság és az ingerszegény környezet miatt, szép lassan sorozatfüggők lettek. Sokszor a nap fénypontja, mikor este megnézzük kedvenc sorozatunk legújabb részét. De mi van akkor, ha egy részből hirtelen 2-3 lesz, és hétvégén mikor végre találkozhatnák a barátainkkal akkor is inkább a kanapét választjuk?

Megjelent egy cikk, ami arról szólt, hogy egy feleség forró olajos serpenyővel fenekelte el a férjét, mert ő rálépett a frissen felmosott kőre. Ez első hallásra akár viccesnek is tűnhet, de közel sem az. Komoly, sokakat érintő probléma húzódik a háttérben, melyről Almási Kittivel beszélgettünk.

Orvos-Tóth Noémi, klinikai szakpszichológus valami nagyon fontosat írt meg könyvében, mintha képes lett volna, ráérezni arra, mi van igazán a levegőben. Kinyitotta Pandora szelencéjét. Azt mondja, világ életében pszichológus akart lenni, mégis egy multinál dolgozott 30 éves koráig. Az Örökölt sors című sikerkönyv írója vasárnap este a Portréban.

Minél inkább csinálunk valamit, amitől valamilyenné válunk, annál többen fognak minket kritizálni. Hogyan lehet a kritikákat kezelni, és milyen hatással lehet ez ránk és a karrierünkre? Merjünk valamilyenek maradni, vállalva az állandó kritikákat, vagy húzódjunk vissza  a csigaházunkba? A témával kapcsolatban Dr. Almási Kitti, klinikai szakpszichológus volt a Reggeli vendége. Rami és Anna egy-egy példát is felelevenítettek közösségi oldalaikról...