Magyarok is órákra a hegyekben rekedtek a hirtelen jött havazás miatt Romániában. Az erdélyi Pádison nagyjából 35 centi hó esett reggelre, a szél miatt pedig tovább tartott az utak takarítása. Egy magyar asszony arról beszélt az RTL Híradónak, hogy végül konvojban, rendőrök kíséretében indultak el.

Közepesen, vagy erősen felhős lesz az égbolt, nyugat felől ugyanis jönnek már a vastagabb felhők. Kettős lesz a hőmérséklet, keleten ébredhetnek hidegebbre, ott inkább 0, -4 fok között lesz a minimum, miközben a Dunántúlon 3-4 fokra ébredhetnek. Hétfőn este megérkezik a melegfront felhőkkel, csapadékkal, élénk széllel, úgyhogy a kedd kifejezetten esős, borongós lesz.

A napokban sok helyen dér képződhet, szeptembertől májusig jellemző a felbukkanása. Ha a levegő hőmérséklete fagypont alá süllyed és van nedvességtartalma, akkor szinte biztos, hogy dér lesz belőle, már ha derült, szélcsendes idő van. A deret sokan összetévesztik a zúzmarával, pedig az sokkal vastagabb jégkristályt alkot.

Kettő-négy fok között lesz a minimumhőmérséklet a délnyugati országrészben, miközben a még mindig borúsabb, csapadékosabb északkeleten, négy-öt fokra ébredhetnek. 

Szombaton megjelent Magyarországon az első hó, délután a legmagasabb ponton, Kékestetőn havazott. Igaz két és fél fok volt, vagyis ezek a hópelyhek, ahogy földet értek, el is olvadtak. Márton-naphoz egyébként három különböző időjóslás is fűződik. Például, ha szombaton libát eszünk, akkor a mell csontját érdemes megnézni. Hogyha az hosszú és fehér, akkor havas lesz a tél, hogyha rövid és barna, akkor bizony lucskos, sáras. De hogyha csak a szombati időjárást nézzük, az is jósol: ha enyhe az idő, olyan lesz a tél is. Szombaton a Kékestető hűvös volt, ráadásul havazott is, tehát bíztatunk akár ezúttal havas télben is. 

Visszavonhatatlanul és fékezhetetlenül robbant be az ajtón a tél szombaton. A Mátrában legalábbis mindenképpen.

Pénteken éjjel több hullámban érkezik majd ez a nedves légtömeg az ország fölé. Szombaton is marad ez a borongós időjárás, emiatt nagyon párás, ködös lesz sokfelé a reggel. A hőmérséklet 4 és 9 fok közé süllyed és egyébként lesz olyan terület, ahol a szél is megerősödik majd. 

A zöld alapszín, de ilyenkor megjelennek más színek, például a sárga, a vörös, és ezek ezernyi árnyalata. A növényeknek különböző levélpigmentjeik vannak, a zöld a klorofill, ami egyébként az energiatermeléshez szükséges. Ez pigment a szén-dioxidot, a vizet, illetve a napfényt a levelekben glükózzá alakítja, ezt nevezzük fotoszintézisnek. Ez azonban ilyenkor ősszel leáll, úgyhogy a klorofill elemeire bomlik és visszahúzódik a fa ágaiba, illetve a törzsébe. Viszont vannak olyan pigmentek, amelyek a levelekben maradnak, és ez adja az ezernyi színt. 

A frontérzékenyeknek sajnos nincsen szerencséjük, ugyanis egy újabb front érkezik, amely a következő 24 óra időjárását alakítja. Reggelre a nyugati megyékben már számíthatunk eső kialakulására. Dunántúlon lesz most enyhébb emiatt a hajnal, ott jellemzően 7 és 10 fok közelébe süllyed a hőmérséklet. Pénteken napközben is felhős és nagy területen csapadékos idő vár ránk, jellemzően 9-10 fok közeli maximumokkal.

Éjszaka -3 fok is lehet. Az RTL időjárás-jelentése. 

A szmog miatt be kellett zárni az iskolákat, a helyiek úgy érzik valamit tenni kell: november 20-án megpróbálnak esőt előidézni. 

Novemberre már tényleg megérkezett az ősz. A legtöbb csapadék a hónap első első részében fog esni – a havi csapadékmennyiség 60 százaléka –, a hónap vége felé, a száraz tél közeledtével egyre kevesebb eső várható. Éjszaka a minimumhőmérséklet 1 és 6 fok körül alakul, napközben 12-15 fokig emelkedik. További részletek az RTL időjárás-jelentésében.

Reggelig nagyjából a Tiszántúlig jut majd el a csapadékzóna, reggel már inkább csak ott számíthatunk esőre. Kilenc, tizennégy fok közé csökken a hőmérséklet hajnalra. 

Hazánkban az idei október volt a harmadik legmelegebb a mérések kezdete óta, világviszonylatban viszont már egészen más a helyzet: július, augusztus és szeptember után az október is rekordmelegnek bizonyult a Földön. Egyedülálló módon Skandináviában volt hidegebb az október a megszokotthoz képest. Míg Európa nagyjából kilencven százalékán melegebb volt az időjárás. 

Csodálatos jelenséget láthattunk az égen Magyarország felett november 5-én, és nagyon ritka, hogy a sarki fény hazánkból ilyen erőteljesen látszik. Mi áll a jelenség mögött, és miért most alakult ki? A Reggeliben Szabó Norton csillagász válaszolt ezekre a kérdésekre.

Hol van már a tavalyi hó? – kérdezhetnénk, de arra is nehéz visszaemlékezni, hogy mikor volt utoljára. Sokan már téli gumira váltottak és a legtöbb nagyáruház is kipakolta a polcaira az ünnepi kínálatot, de különösen furcsa érzés ez egy olyan október után, amely sorra döntötte a melegrekordokat. Az idei téli időjárásra minden bizonnyal hatással lesz az El Nino, ami a havas tájnak várhatóan nem fog kedvezni. Nagyon úgy tűnik, hogy idén elfelejthetjük a fehér karácsonyt és a szánkót is. Mélyre kellett ásnunk az archívumunkban, hogy megtaláljuk, mikor volt utoljára fehér karácsony az egész országban. Ehhez 21 évet kell visszamennünk az időben, így aki 2002 után született, Magyarország nagy részén még soha nem élhette át, hogy milyen a karácsonyi hóesés. 

Az elmúlt 20 év legerőteljesebb sarkifény-jelensége volt a vasárnap az általunk kérdezett csillagász szerint. Egy nagyobb napkitörés okozta. Este hatkor borult rózsaszínbe az égbolt és a jelenség fél óráig tartott. A fényeket az ország több pontján is lefotózták, a képek azóta bejárták az internetet.  

Hétfőn este északon lesz kevesebb felhő és mivel eláll majd a szél is, ott számíthatunk elsősorban pára-illetve ködképződésre. Kedden marad az átlagosnál enyhébb idő, általában 4 és 10 fok közötti minimumokra készülhetünk reggel. Aztán holnap napközben északon csak nagyon lassan javulnak a látási viszonyok.

Könnyen gondolhatnánk, hogy a fotók valahol az északi sarkkör környékén készültek, de ez nincs így – vasárnap este a Balatonnál lehetett lencsevégre kapni a gyönyörű, színpompás jelenséget. És nemcsak a magyar tengernél láthattuk, hanem szerte az országban, számos nézői kép is érkezett hozzánk, ezeket láthatják. Hogyan is alakul ki ez az égi jelenség? Erős napszél esetén a napszéllel érkező töltött részecskék felkavarják, gerjesztik a légkör felsőbb szintjeiben lévő légköri részecskéket és ezek, ahogy ionizálódnak, gerjesztődnek, különböző színeket bocsátanak ki, ilyen pirosas-narancssárgás árnyalatban tündökölnek. 

Szinte mindenhonnan látni lehetett a bűvös fényeket.

Hétfőn napközben javulnak a látási viszonyok és a mainál sokkal több napsütés vár ránk gomolyfelhőkkel, fátyolfelhőkkel az égen. Ezek főként a Dunántúlon majd a délután folyamán össze is állhatnak és néhol az országban ebből kisebb futó zápor kialakulhat, de tartós eső holnap sehol sem várható. És marad az átlagosnál jóval melegebb idő, nagy területen 17-18 fokos csúcsértékekkel. 

Jégesővel és villámlással kezdődött a november. A rekordmeleg októbernek egy viharokkal érkező hidegfront vetett véget, ami ilyenkor teljesen szokatlan a meteorológusok szerint. A mérések szerint a mostani ősz lehet a legmelegebb itthon. Az RTL híradónak nyilatkozó klímakutató azt mondja, a globális felmelegedés miatt még ennél is szélsőségesebb időjárásra kell készülnünk.

Ilyen idő lesz a héten.

Túl meleg sem lesz, visszavonhatatlanul megérkezett az ősz.

Tegnap fölöttünk is átvonult a Ciaran névre keresztelt viharciklon gyengülőben lévő hidegfrontja, de ez a hidegfront szinte az egész országban okozott esőt. A front viharos széllel is járt, volt, ahol a 60 km/órát is elérte a legerősebb széllökés, sőt egy-egy széllökés a 80 km/órát is meghaladta. És vasárnapra megérkezik az újabb front.

A tegnap átvonult frontrendszer mögött ma az ország nagyobb részén nyugodtabb idő volt - de érkezik az újabb változás. Nyugat felől újabb nedves léghullám közelíti meg Közép-Európát, így a Kárpát-medencét is: ez a Domingos névre keresztelt viharciklon frontrendszere.

Horvátországot is elérte a Ciaran nevű vihar, amely az elmúlt napokban 16 ember halálát okozta szerte Európában. Az Adria partján több várost elöntött a víz, és a közlekedésben is jelentős fennakadásokat okozott. A horvát szigetek között közlekedő kompjáratokat törölték, több település áram nélkül maradt. Videónk a spliti helyzetet mutatja meg. Közben tovább tart a mentés Olaszországban, ahol több városban még mindig magasan áll a víz a rekordmennyiségű csapadék miatt. Sok lakóházból csónakokkal viszik biztonságos helyre az embereket és a háziállatokat. Csak Toszkánában hat halálos áldozata van az ítéletidőnek. 

Egész városrészek kerültek víz alá.

Ahhoz, hogy ne a 2023-as ősz legyen a legmelegebb a mérések kezdete óta, a novembernek 1,5 fokkal kéne alulmúlnia a sokévi átlagot – ez nehéz lesz azok után, hogy már az átlagosnál magasabb hőmérsékletekkel indított a november. 

Viszonylag enyhe lesz az éjszaka, fagytól szinte sehol sem kell tartani. Szombat napközben a köd, illetve a rétegfelhőzet zsugorodik, de helyenként csak lassan oszlik, emellett pedig délnyugatról északkelet felé vonuló felhőtömbök zavarják a napsütést, és ezekből a felhőtömbökből elszórtan előfordulhatnak rövid ideig tartó záporok.

Már legalább 13 halottja van az Európán végigsöprő viharnak. A legsúlyosabb helyzet jelenleg Olaszországban van: csak ott már hatan vesztették életüket. Az Atlanti-óceán felől érkezett Ciaran nevű ciklon az elmúlt napokban nagy károkat okozott, és sokfelé megbénította a közlekedést a kontinens nyugati részén.

Csütörtökön a szél is tovább fokozódik majd, egyre többfelé megerősödik, sőt néhol már viharossá is fokozódik az éjszakai órákban. Aztán pénteken napközben is még a hidegfront előterében nagy területen számíthatunk kellemetlenül szeles időre. Ebből főként a Kisalföldön, illetve az Északi-középhegységben akár 20-30 mm csapadék is összejöhet majd. Északnyugaton a front miatt a reggeli hőmérséklethez képest napközben sem változnak a maximumok, 13 fokot mérhetünk, keletebbre azonban melegebb lesz, a Tiszántúlon a 20 fokot is eléri a hőmérséklet.

Most a hét közepe hozott egy kis átmeneti megnyugvást időjárásunkba, ennek a nyugodt időnek pedig bizonyára nagyon örülnének most Nyugat-, illetve Északnyugat-Európa lakói, ugyanis ott jóval mozgalmasabb az időjárás. Csütörtök reggelre egy légörvény, egy nagy kiterjedésű ciklon érkezett a térségbe, ez pedig nem egy átlagos mérsékelt övi ciklon, hanem egy bombaciklon, egy viharciklonról beszélhetünk. Szerda este először Írország partjait érte el, majd éjszaka Nagy-Britannia következett, végül ma reggel Franciaország, illetve a Benelux államok. Viharciklonról onnantól kezdve beszélünk, hogy ha egy nap leforgása alatt, tehát 24 óra alatt benne a légnyomás 24 hPa-t csökken. Ezt pedig érezhetjük is, hogy nem egy szokványos, hanem egy nagyon nagymértékű légnyomásváltozás, ami minden esetben erősen viharos, tehát károkozó szelet indukál. Itt az említett térségben ezt tapasztalhatták is tehát az elmúlt órákban, nagy területen orkán erejű széllökéseket mértek, de leginkább károkozó szelek Franciaország nyugati partszakasza mentén voltak Bretagne térségében. Ott nagy területen 150 km/h-t meghaladó széllökés is előfordult, sorra dőltek ma napközben az abszolút szélrekordok – a legerősebb széllökés 207 km/h volt. 

Megdőlt kedden az országos napi szélrekord, Fülöpházán és a Kab-hegyen 100 kilométer per órás széllökést mértek a vihar alatt. A keddi hidegfront leginkább Somogy megyében adott munkát a tűzoltóknak. Leszakadt ágakat és kidőlt fákat kellett eltávolítaniuk az útról. A Zala megyei Becsehelyen pedig szupercellák alakultak ki és jégeső pusztított.

Viszonylag enyhe lesz az éjszaka, általában 6 és 12 fok közötti minimumok várhatók, ennél hidegebb északon lehet egy-két helyen, de fagy ott sem várható. Csütörtökön napközben is az átlagosnál magasabb csúcsértékek lesznek a jellemzőbbek. 17 és 21 fok közé emelkedik a hőmérséklet jobbára, ennél hidegebb északkeleten lehet. 

Ritka, de nem példa nélküli az év ezen szakaszában a zivatar rendszerrel átvonuló hidegfront - ilyet tapasztalhattunk kedden is. Nemcsak sokfelé járt dörgéssel, villámlással a zivatarrendszer, hanem látványos peremfelhőzetet is felvonultatott az ország több pontján is. A hidegfronthoz kapcsolódóan voltak a legerősebb széllökések általában: a viharos széllökések általában 60-80 km/h között alakultak, de például Kab-hegyen, illetve a Bács-Kiskun megyei Fülöpházán 100,1 km/h-t regisztráltak a műszerek Ezzel pedig megdőlt az október 31-re vonatkozó országos napi szélrekord is. 

A soron következő éjszaka tisztul majd az ég, de eleinte még északkeleten, illetve a Dunántúl déli felében számíthatunk még további eső, záporok kialakulására. Holnap napközben jóval barátságosabb időben lehet részünk. Sok napsütés vár ránk, gomolyfelhők képződnek, de csapadék nem valószínű.

Sokfelé 10 fok alá leszalad majd a hőmérséklet. Szerdán napközben országszerte ragyogóan napos időre készülhetünk, gomolyfelhőkkel, illetve fátyolfelhőkkel az égen, és a maihoz képest hűvösebb idő vár ránk, jellemzően 15-16 fok környékén mozognak majd a csúcsértékek. Akárcsak a folytatásban. További részletek az RTL időjárás-jelentésében.

Felhő alig lesz felettünk az égen, viszont a szél hatására csekélyebb lesz a ködhajlam mint azt az elmúlt napokban tapasztalhattuk. Kisebb ködképződésre elsősorban az északi völgyekben számíthatunk majd és kifejezetten enyhe lesz majd a hajnal. 

A reggeli órákban még viszonylag nagy területen volt jellemző a felhős, ködös idő, aztán a ködfelhőzet fokozatosan zsugorodott, az északkeleti, északi országrészben, Észak-Borsodban oszlott fel a legkésőbb, ott voltak a legalacsonyabb értékek. Magasabb volt a hőmérséklet az ilyenkor szokásosnál, és az ország túlnyomó részén 7-8 fokkal volt magasabb a csúcsérték az október végén megszokottnál.

Az ország döntő részén vasárnap kellemes, szép, őszi időben lehetett részünk, jócskán átlag feletti hőmérsékleti értékkel és jó hír, hogy a soron következő éjszaka is enyhe idő tartogat, így a fűtést továbbra is hanyagolhatjuk. 

Elárasztották a közösségi oldalakat a tegnapi holdfogyatkozás képei. A tiszta égbolton szabad szemmel is jól megfigyelhető volt, amint a fényes telihold alsó peremét kitakarja a Föld árnyéka. Aki lemaradt, annak sem kell sokat várni, legközelebb jövő szeptemberben lesz hasonló látvány a csillagászok szerint. 

Nagyon fordulatos volt a hétvége időjárása: voltak szupercellák, helyenként tornádó is kialakult. Nagyon gyakran látványos volt az égkép, érdemes volt tehát a héten fényképezőgépet ragadni. Ezekből oszt meg párat az RTL időjósa, Szilágyi Eszter. 

Óriási pusztítást végzett a déli megyékben a tegnapi vihar: a Baranya megyei Dencsházán a templom tornyát és az iskola kéményét döntötte le a szél, a faluban 70 ház sérült meg. Baján a kórházról lerepülő napelemek okoztak károkat a környező épületekben. Szentesen tornádó pusztított. Egy ház tulajdonosa végignézte, ahogy a tetőt a közeli vonatsínekre dobja a szél.

Hazánk északi részén többfelé nagy mennyiségű csapadékot okozott egy ciklon. Kékestetőn hullott két nap alatt 90 mm-t regisztráltak, de ebből 80 mm mindössze egy nap alatt hullott le, ami új országos napi csapadékrekordnak bizonyult. De nemcsak csapadékrekord dőlt, hanem szél is, mégpedig a Balatonnál, a balatonszemesi platform állomás 121 km/h-ás orkán erejű széllökés regisztrált. Fővárosi rekord is megdőlt: a János-hegyen 103 km/h-ás erősen viharos széllökést mért az ottani mérőműszer. 

Lassan-lassan már elhagyják a nedvesebb léghullámok hazánk térségét. A folytatásban is velünk marad a szeles idő, bár azért az előttünk álló éjszaka során még nem lesz nagyon jelentős a légmozgás, inkább csak a Dunántúlon fordulhatnak elő élénk széllökések. 6 és 12 fok közé csökken a hőmérséklet hajnalra, aztán vasárnap napközben jelentős ködre számíthatunk. A hőmérséklet viszont helyenként 20 fok körül várható.

Alaposan megcincált néhány épületet a forgószél.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közölte, tizenhét településen nincs áram a pénteki vihar miatt. Volt, ahol egy iskola kéményét is ledöntötte a viharos szél, míg máshol egy kórház tetején a napelemtáblákat szakította le.

Négy valamint tizenegy fok közé csökken a hőmérséklet éjszaka.

Rendkívül eseménydús volt az elmúlt 24 óra időjárása, ami annak a ciklonnak köszönhető, amely középpontjával átvonult a Kárpát-medence, így hazánk fölött is. Szombaton gyorsan változik az égkép, a hőmérséklet pedig 15 és 20 fok közé emelkedik.