Magyarországon és Görögországban a legalacsonyabb a hírekbe vetett bizalom – derül ki a Reuters Intézet friss riportjából, amely 47 ország médiahelyzetét és hírfogyasztását vizsgálta. A jelentés szerint világszerte egyre kevesebben olvasnak híreket, mert túl lehangolónak, könyörtelennek vagy éppen unalmasnak, repetitívnek tartják azokat, és sokan vannak olyanok is, akik a tehetetlenség érzése maitt tartják távol magukat a hírektől. Melyek a legmegbízhatóbbnak tartott hírforrások Magyarországon, milyen helyzetben van itthon a független média, és vajon tényleg a mesterséges intelligencia üthet szöget a hagyományos újságírás koporsójába?  

A koronavírus-járvány, majd az Ukrajna elleni invázió után most az izraeli konfliktus tartja lázban a világot. Az Izraelből és a Gáza övezetből érkező, halottakról és pusztításról érkező hírek alaposan megterhelhetik a mentális egészségünket, noha ezektől az eseményektől aligha fordíthatjuk el a fejünket. De akkor hogyan fogyasszunk híreket úgy, hogy a naprakészség ne menjen a lelki egyensúlyunk rovására?

A kezdeti pánikhangulat és menekültek melletti tömeges szolidaritás már a múlté, mostanra alig éri el a legtöbbek ingerküszöbét a szomszédban zajló háború. Aggódunk esetleg az ukrajnai háború gazdaságunkra gyakorolt hatásai miatt, de a civil halottak látványa és az ártatlan emberek szenvedése már sokakat nem hat meg, sőt a saját testi épségünket sem féltjük már úgy, mint a háború legelején. Mindez azonban nagyon is érthető. Szakértőket kérdeztünk a jelenség magyarázatáról.