Ezer euró. Több mint 300 ezer forint. Ennyiért vállalta egy magyar taxis, hogy elvisz egy menekült családot. Azt ígérte, Németországig. Hamarosan láthatják az alkudozást az embercsempésszel, amit egy rejtett kamera rögzített. Jártunk olyan benzinkúton, ahol rendszám nélküli autók várnak arra, hogy kicsempésszék az országból a menekülteket. Egész falvak álltak rá erre a munkára a határnál. És megmutatjuk, honnan jöttek a menekültek, akik néhány napja még elözönlötték a Keleti pályaudvart. Mi elől menekülnek? Mennyit gyalogoltak, míg Magyarországra értek? Honnan van pénzük, amiből az embercsempészeket fizetik? Merthogy a hosszú út során biztosan fizetniük kell, legalább egyszer.

Bandikát két éven át nem látta az édesanyja. Nem ő akarta így, a kisfiút az apja vitte magával egy láthatásról, és hosszú időre eltűntek. Bandika aztán egy egzotikus karib-tengeri szigeten tűnt fel apjával, akit egyébként már régóta keres a magyar rendőrség. És innen, Dominikáról került haza édesanyjához. Moskovics Judit már másfél éve követi nyomon Eszter és Bandika történetét. És végre az egymásra találásukat is megmutathatja.

Több millió diák és szülő mindennapjaira van hatással. Több tízezer tanár életét határozza meg. Az ország legnagyobb munkáltatója. Elképesztő mennyiségű adófizetői pénzből működik: 524 milliárd forintból. És rengetegen fogják a fejüket miatta. A KLIK-ről már sok mindent elmondtunk a Házon kívülben, de arról, hogy a szervezet fizetni sokszor nemigen szeret, még nem beszéltünk. Mert a KLIK rossz adós: lássuk, miért nem hajlandó már sok vállalkozás szállítani az iskoláknak.

Kilenc hónapja rákos, de még ma is csak vizsgálták. Szerdán mutatta be a Házon kívül azt a 62 éves férfit, akinél hiába állapították meg még szeptemberben a tüdőrákot, nem kap kezelést. Szerinte ő azért nem fontos, mert már öreg, nincs pénze, és egy kis településen lakik. Az egészségügyi szakjogász azt mondta az RTL Híradónak, valóban mások az esélyei annak, akinek van pénze és kapcsolatai.

Ez idő alatt is várjuk leveleiket! Történeteiket a nyáron az RTL Híradóban mutatjuk be! Találkozunk szeptemberben!

Átértékeled? Ezt rappelte néhány hete a belvárosban egy vak, egy autista és két kerekesszékes fiatal. Azt mondják, az a baj, hogy az emberek félre néznek, sajnálkoznak és nem is mernek odamenni hozzájuk beszélgetni.  A szokatlan performansz sokakat állított meg az utcán és ezreket mozgatott meg az interneten. Moskovics Judit riportja.

Németh Józsefnél tavaly augusztusban diagnosztizáltak tüdőrákot. Akkor még műthető volt. Kilenc hónap telt el és semmilyen kezelést nem kapott. A rák azóta tovább terjedt. Nem érti, mi a baj vele. Az, hogy idős vagy, hogy szegény? Vagy az, hogy vidéki? Vagy mindhárom?

Az ő kedvéért még a miniszterelnök is túrabakancsot húz. Az ő kedvéért a miniszterelnök időt szakít arra, hogy átadjon egy turistaházat. Mellette parkol a MOL-vezér és Orbán Viktor. Együtt ül vele a VIP-páholyban Csányi Sándor. Ő az, akinek a szomszédja a miniszterelnök felesége. Ő az, akinek a csapatában játszott Orbán fia, Gáspár, és ő az, aki tavaly csaknem egymilliárd forint osztalékot vett ki a cégeiből.

Az egész egy kiszivárgott dokumentummal kezdődött, aztán egyre másra dőltek ki a csontvázak a szekrényből. Végtörlesztés-ügy, autóügy, magas fizetés, magas jutalom és magas jutalék. Gömöri Zsolt, a paralimpiai bizottság elnöke rengeteg kérdést kapott az utóbbi hetekben, előbb az újságíróktól, aztán a parasportolóktól. Akik először csak inkognitóban mertek nyilatkozni, de ez hamar megváltozott. Válaszokat várnak, például arra, hogy ha eddig mindig azt hallották, hogy nincs pénz erre meg arra, akkor miért jutott mégis jócskán Gömöri Zsoltnak. Velti László riportja.

Nem csak a vásárlók jó részének, hanem sok boltosnak is átok a vasárnapi zárva tartás. Furcsa, de azoknak is, akik kinyithatnak. Boros Kriszta találkozott például egy boltossal, akinek - jobb híján - a 4 éves gyereke is egész nap az üzletben van, mert nincs hová tenni. Így együtt van ugyan a család, de nyilván nem így képzelték el a vasárnapjaikat. És járt a Balatonnál is, ahol ettől a nyári szezontól nagy valószínűséggel minden más lesz. A kereskedők nagy sorokra számítanak, nehézkes bevásárlásra. De persze próbálkoznak is: trükkökkel próbálják majd megkönnyíteni a vásárlók életét.

Néhány hete egy rövid rendőrségi közleményből derült ki, hogy egy kislányt egy 2 négyzetméteres szobában bezárva tartottak a szülei. A közlemény egyértelműen fogalmazott, és nyomozás is indult az ügyben. Serdült Szilvia elment Kislétára, ahol az eset történt, mert kíváncsi volt arra, mindez miért történt, milyen emberek a szülők, mit lehet tudni Orsikáról, a kislányról, és hogy mit beszélnek a faluban. Riport egy megdöbbentő eset furcsa részleteiről.

Több mint 2 éve forgattunk már iskolákban, amelyek az önkormányzatoktól a Klebelsberg Intézményfenntartó nevű mamutszervezethez kerültek. Tanárok meséltek arról, mennyire megnehezíti a mindennapjaikat az akkor még új rendszer. Olyan tanárok, akik vállalták a kockázatot, hogy nyilatkoznak, mert rengeteg iskolában tapasztaltuk, hogy nem mernek, vagy nem hagyják őket beszélni. Most diákok nyitották ki a szájukat, és vállalták, hogy névvel és arccal mesélnek a hibákról, a nehézségekről, amiket nap, mint nap megélnek. Moskovics Judit beszélgetett velük.

Államosítaná a kormány a kéményseprést. Egy törvényjavaslat szerint a Katasztrófavédelem kotorná ezentúl a kéményeket. Így azonban azok a cégek, amelyek ezzel foglalkoztak, csődbe mennének.  1500 ember veszítené el becslések szerint az állását. Pedig már a rezsicsökkentés is komoly nehézségeket okozott nekik. Az államosítás melletti indok: hogy biztonságosabb legyen, és még olcsóbb. Egyébként ezer és kétezer forint közötti összegről beszélünk. Évente ennyit kell fizetni a családoknak a kéményseprésért. Boros Kriszta munkába kísért egy kéményseprőt.

Van Önök között olyan, akinek kisboltja vagy éjjel-nappalija van, és sikerült megoldania, hogy egész éjjel és vasárnap is nyitva tudjon maradni? És ha igen, hogyan? Ki dolgozik a boltban? Egy erről szóló riporthoz keresünk szereplőket, ha valaki szívesen beszélne, írjon nekünk!  

Megmentenék az autóhiteleseket is. Legalábbis a miniszterelnök azt mondta: ezen dolgozik a kormány. Hasonló megoldáson gondolkoznak, mint ahogy a lakáshiteleket forintosították. Csakhogy az autósok ebből nem kérnek.  Ezt mondták a Házon kívülnek, miután többüknek lakáshitele is van, és nagyon kiakadtak az elszámolás után. A legtöbben nem luxusautót vettek. Kálmánék például egy Suzukira kértek kölcsön 2 és fél millió forintot 7 évvel ezelőtt. Mire kifizetik, az autó 13 éves lesz, és a háromszorosába kerül majd. Moskovics Judit és Serdült Szilvia riportja.

Bejárta a sajtót néhány hete a Malmőben élő értelmi fogyatékos lány, Fruzsina története. Ő az, akit ki akarnak utasítani Svédországból. Eddig csak néhány fotót láthattunk róla és a nagynénjéről. Szondi Vanda most beköltözött hozzájuk néhány napra. Elkísérte Fruzsinát iskolába, ott volt a szülinapi buliján, megismerkedett a barátaival. És közben a nagynéni még mindig nem tudja, hogy nála maradhat-e az árva Fruzsina, akit saját gyerekeként szeret.

Van egy házaspár, aki gondolt egyet, mert segíteni szeretett volna azokon, akik sose jutnak el nyaralni. Van egy szép házuk Sümegcsehin, gyönyörű helyen, jól felszerelve, és azt gondolták, hadd élvezze más is. Meghirdették a Facebookon, hogy szívesen vendégül látnak a nyáron rászoruló családokat. Olyanokat, akiknek nincs pénzük nyaralásra. 8 nap alatt 400-an jelentkeztek, és ők kiválasztották azokat, akik eltölthetnek majd 5 napot velük. Serdült Szilviának mesélték el, milyen fordulatot vett az életük néhány nap alatt.

Dühös, csalódott devizahitelesek írtak nekünk leveleket, a forintosítás miatt bosszankodnak. Úgy érzik, hogy amit az elmúlt években befizettek, milliókat, mintha egy feneketlen kútba dobták volna. Nem értik, miért nagyobb a tartozásuk most, mint a hitel, amit 7-8 évvel ezelőtt felvettek. És úgy számolnak, mire lejár a hitel, az eredeti összeg 3-4-szeresét fizetik vissza. És nem érzik azt, hogy a kormány megmentette volna őket.

Már tavaly januárban forgattunk arról, hogy félnek a dohányboltok alkalmazottai. Nem érzik magukat biztonságban a letakart kirakatok mögött. Akkor a Nemzeti Dohány Zrt. illetékese azt mondta, hogy változhat majd a jogszabály, és enyhébb szabályozás várható. De semmi sem változott. A trafikok azóta is a rablók kedvelt célpontjai, és a dolgozók még mindig félnek. A kaposvári brutális gyilkosság, a fiatal Fruzsina halála azonban fordulópontnak tűnik. Több dohányboltosnak elege lett a szabályokból, és szembe is mentek velük. Moskovics Judit riportja a forrongó trafikosokról.

Két és fél hónappal ezelőtt egy csecsemős nővér, Sándor Mária interjút adott a Házon kívülnek. Elsőként beszélt nyíltan arról, amit amúgy a legtöbben tudnak, hogy milyen körülmények között és mennyiért dolgoznak az ápolók a magyar egészségügyben. Máriából azóta sztár lett. Egy mozgalom arca, aki továbbra is csecsemőket gondoz, de közben szervezkedik, telefonál, interjúkat ad. Mária hétköznapi ember volt, akire a nyilatkozata óta hatalmas felelősség szakadt. Vajon hogyan éli ezt még? És meddig megy el ő és a többi ápoló? Wagner Bea riportja.

Mindannyian ismerjük azokat a helyzeteket, amikor szélmalomharcot vívunk a hivatalokkal. El sem lehet érni őket, nem reagálnak, lepattintanak, semmibe vesznek minket. Aztán egy idő után belefáradunk a szélmalomharcba, és hagyjuk inkább az egészet. De vannak néhányan, akik helyettünk oldják meg ezeket a problémákat. Helyettünk harcolnak a hivatalokkal, egészen addig, amíg meg nem oldódik a probléma. D. Tóth András meséli el, mi a titkuk.

Óvodák és iskolák jövője került veszélybe az elmúlt hetekben. Pontosabban fogalmazva: a tervezett átalakítások diákok és tanárok mindennapjait és jövőjét érintik. Összevonás, fenntartóváltás, épületcsere: mindenféle tervekről lehetett már hallani. Sok intézmény esetében még nincs döntés, de van egy iskola, a Raoul Wallenberg egészségügyi szakiskola, amely sikeresen tiltakozott. Serdült Szilvia mutatja be, hogy érték el, amit akartak.

Ez is brókerügy, de nem olyan. Itt is milliárdok tűntek el, de nem úgy. Itt is rengeteg a károsult, de őket nem fogják megmenteni. Ami Karcagon történt, arról az embernek elsőre a pilótajáték jut az eszébe. Marcsit, vagy ahogy mostanában nevezik, bróker Marcsit mindenki régóta ismerte, mindenki bízott benne, tősgyökeres karcagi, mondták róla, akikkel beszéltünk, hát miért is ne hittek volna neki? De rosszul tették, mert a pénzük bánta. Serdült Szilvia riportja.

Kálmán, a hajléktalan áll a képviselői irodaház előtt, és kötvényeket árul a politikusoknak. A kötvények hamisak, ezt ő sem tagadja, és van, aki vesz tőle, de van, aki nem érti a viccet. Mert azt, ami itt történik, nem kéne komolyan venni. Pontosabban úgy kéne komolyan venni, mint egy akciót, ami az utóbbi idők történéseire, a brókerügyekre reagál. Az ötlet egy festőművészé, Weiler Péteré, aki jótékonysági akciónak is szánta a brókerkedést. Wagner Bea riportja.

Szolnoknál, a Tiszán, az M4-es autópályán a pillér már elkészült, de kérdés, hogy valaha rákerül-e a híd. A kormány ugyanis bejelentette, hogy leállítja az autópálya építését. Mi lesz ezekkel az eddig elkészült munkákkal? Itt maradnak torzóként? Vagy valaki más befejezi az M4-es építését?

Rendhagyó riporttal jelentkezik szerda este a Házon kívül az RTL Klubon. Hamis kötvények Kálmán, a hajléktalan kezében, és egy pici kamera a fején. Most nem csak Fedél nélkült árul, hanem a Külügyelet és Felügyelet Zrt. 500 forintot érő papírjait. Az árus állandó helyén, a Képviselői Irodaház előtt szólítja le sorban a politikusokat, és hatalmas kamatot ígér nekik, ha befektetnek a papírokba. Rogán Antal fideszes frakcióvezető kamukötvényt nem, csak újságot venne, Kész Zoltán viszont adott 500 forintot a kötvényért.

Akár a Quaestor-vezér házának az árából is kártalaníthatnák majd a befektetőket. Csakhogy papíron egy offshore-cég tulajdonában van. Vajon bizonyítható-e, hogy az offshore-cég Tarsoly Csabáé? És mennyit érnek a Quaestor-cégek? És mennyit a Quaestor-csoport tulajdonában lévő ingatlanok, amelyeknek jó részén jelzálog van? És mennyiért lehet eladni egy stadiont, és egy üres plázát? Boros Kriszta megpróbálta feltérképezni a Quaestor vagyont, és kideríteni, mennyi pénz maradhat a felszámolás végén.

Amikor a múlt héten Tapolcán forgattunk, még nem lehetett tudni, hogy ki nyeri az időközi országgyűlési képviselőválasztást. Vasárnap estére azonban kiderült, hogy a jobbikos Rig Lajos lett a befutó. A kampány azonban, más témák mellett, főként a tapolcai kórház jövőjéről szólt. A kórházról, amelyben több osztályt is bezártak az utóbbi években, és ami miatt tulajdonképpen már nem is számít igazi kórháznak, a környéken élők legnagyobb bánatára. De vajon mitől lett ennyire fontos kérdés a kórház? Moskovics Judit riportja.

Ételt osztani jó dolog. Nehéz nem támogatni azt, aki ennivalót gyűjt, és megszervezi, hogy eljusson a rászorulókhoz. De előfordul, hogy a helyzet kicsit bonyolultabbá válik. A múlt héten politikai ügy lett egy alapítvány által szervezett miskolci ételosztásból, a polgármester ugyanis azt mondta, hogy inkább ne legyen. Mert szerinte nem jó, ha Miskolc ilyen hírek miatt kerül be a sajtóba. Ételosztás végül mégis lett, de nem úgy, ahogy eredetileg tervezték. Tömegjelenetek, állítólag letaposott növények, és ellen-ételosztás. Serdült Szilvia és Révai-Hajdu Viktória riportja.

Emberek, akik egy dologhoz értenek: az állatokhoz. Ebből élnek, pontosabban csak éltek mostanáig: mert attól félnek, hogy elvesztik a megélhetésüket. Ők azok a gazdák, akik alulmaradtak az állami földpályázatokon, és most ott tartanak, hogy nincs hová kihajtaniuk a birkáikat, mert a földeket elnyerték előlük. Szerintük olyanok győztek, akiknek állatuk is kevés van, és leginkább a földek után járó támogatásokra hajtanak. Egy pár pályázatról már ki is derült, hogy aki nyert, hamis adatokat adott meg.

2 és fél milliós repülőjegyek Szöulba. Több százezres, sőt milliós szállodai számlák Párizsban vagy Londonban. Az utóbbi időben több állami vezetőről is kiderült, hogy nagyon sok pénzért ment külföldi hivatalos útra. Utazniuk nyilván szükséges, az unió tagjai vagyunk, és rengeteg más, számunkra fontos országgal vannak diplomáciai és gazdasági kapcsolataink. De akadtak feltűnően magas számlák, amelyekre okkal lettünk kíváncsiak, mivel a politikusaink közpénzből utaznak. Moskovics Judit riportja.

Egy budaörsi lelkész gondolt egy nagyot: olyan gyerekeken szeretett volna segíteni, akikkel nem tud mit kezdeni az állami oktatási rendszer. Az úgynevezett sajátos nevelési igényű gyerekek számára több 10 millió forintért óvodát hozott létre. Felépült egy vadonatúj és drága épület, és április elején el is indultak volna. De váratlanul kiderült, hogy nagyon erős ellenféllel kerültek szembe. Az óvodanyitás így kútba esett. És szerintük az ellenfelük nem más, mint a város polgármestere, aki épp szemben lakik. Serdült Szilvia riportja.

Miért költ hajfestékre? Miért van annyi gyereke? És miért vesz a gyerekeinek kólát, csipszet meg olcsóbb okostelefont? Sokan teszik fel ezeket a kérdéseket, mi is számtalan ilyen nézői levelet kapunk egy-egy riportunk után. Tettünk egy kísérletet arra, hogy választ adjunk ezekre a kérdésekre, és megértsük, milyen belülről megélni, ami felett mi kívülről könnyen ítélkezünk. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője évek óta segít nélkülözőkön, és tanítja is őket: ő magyarázta el Moskovics Juditnak, amit néha valóban nehéz megérteni.  

Minden tökéletesnek tűnt: a cégcsoport vezetője ott van a 100 leggazdagabb magyar között, hatalmas villában él, befolyásos emberekkel mutatkozik, bejárása van a Parlamentbe, az állammal is üzletel, focicsapata is van. Aztán egyik pillanatról a másikra kiderül, hogy ami épült, kártyavár: 150 milliárd forint tűnhetett el szőrén-szálán. A Quaestor-sztori minden idők legnagyobb magyar pénzügyi botránya, politikai szálakkal, börtönviselt új vezérigazgatóval és elkeseredett kisbefektetőkkel. Serdült Szilvia és Boros Kriszta mutatja be a Quaestor-birodalom emelkedését és bukását.

Döbbenetes változás másfél év alatt. A nemrég még nagyon-nagyon szerény körülmények között élő pár nemrég drága és elegáns autót vett, amit sofőr vezet. Adnak magukra, láthatóan jól élnek, és nem vonják meg maguktól azt, amire vágynak. De nagyon figyelnek a pénzre, okosan igyekeznek költeni és befektetni: úgy, hogy másokon is segítsenek. Serdült Szilvia újra találkozott az egykor hajléktalan házaspárral, akik lottómilliomosok lettek.

A múlt héten gyönyörű helyen jártunk, nem messze Pesttől. Akik a dombok között élnek, csendre és nyugalomra vágynak, ezért is költöztek oda. De egy ideje aggódnak: azért, mert építési hulladék feldolgozó épülne a közelükben. Az üzemet pedig nem más, mint Orbán Győző, a miniszterelnök édesapjának cége tervezi, a lakók vele kerültek most konfliktusba. A helyieket maga Orbán Győző is megpróbálta meggyőzni, egyelőre kevés sikerrel. A lakók eltökéltek: nem szeretnék, hogy hirtelen minden megváltozzon ott, ahol élnek.

Négy év alatt két és félszeresére nőt azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek a szülei úgy döntöttek: inkább elhagynák az állami oktatási rendszert. Mert bajuk van az iskolákkal, a szerintük egyre inkább elbizonytalanodó tanárokkal, azzal, hogy ha a gyerek eltér az átlagtól, már nem tudnak vele mit kezdeni. Ezek a szülők magán és alapítványi iskolákat keresnek, no meg egyháziakat. Moskovics Judit riportja.

Először vita volt a kormányoldal politikusai között, hogy legyen, vagy ne legyen. Aztán amikor kiderült, hogy lesz, megkezdődött az érvelés mellette és ellene. Aztán sokan népszavazást szerettek volna, de ez nem jött össze. Aztán elkezdődött a törvény farigcsálása, és egészen az utolsó pillanatig kapkodhattuk a fejünket, hogy akkor most, hogy is lesz. Aztán kiderült, hogy az emberek 2/3-a nem ért egyet vele. A vasárnapi zárva tartásról beszélünk, ami sokak életét változtatja meg mostantól. Serdült Szilvia és Moskovics Judit riportja.

Felcsúton mertek nagyot álmodni. Ha már hatalmas stadion épült a miniszterelnök falujába, és működik a futballakadémia, miért ne járjon kisvasút is? A történetben benne van a miniszterelnök jóbarátja, Mészáros Lőrinc, de a kormány is, amely 9 kisvasút-projektet futtat egyszerre, és ezt, a felcsútit kiemeltté nyilvánította. Ha összejön a terv, 600 millió forintnyi uniós pénz jut a Felcsútot és Alcsútot összekötő vonalra. De hogy milyen is lesz az? Kiderül Szondi Vanda riportjából.

336 adás, közel 1000 riport, átlagosan 400 ezer néző és 0 elvesztett sajtóper. Pulitzer emlékdíj, Kamera Hungária díj, Hégető Honorka díj és Kamera Korrektúra díj. Gratulálunk a stábnak és köszönjük nézőinknek a megtisztelő figyelmet!

Van egy kisváros, ami nemsokára gyönyörű, új stadiont kap közpénzekből, majdnem 1 milliárd forintért. Az NB3-as csapat tulajdonosa pedig rengeteg támogatásból gazdálkodik. Ez Kisvárda, egy 16 ezres város, ott lakik a kormány egyik leggazdagabb minisztere, az egykori ügyvéd, Seszták Miklós. Boros Kriszta azért ment el Kisvárdára, mert kíváncsi volt, ebből a sok pénzből mennyi köszönhető annak, hogy a miniszter a városban él. És arra is, hogy mire megy el ez a rengeteg pénz.

Mondhatni világhírű lett egy ici-pici magyar falu, Megyer. Az ötlet, ami miatt csodájára járnak a 17 fős Megyernek, nem más, mint hogy aki akarja, vagy ki tudja fizetni, bérbe veheti az egész falut. Néhány éve még úgy tűnt, hogy Megyer a pusztulás útjára lép, mint annyi más magyar kistelepülés. De ez az ötlet mindent megváltoztatott, és Moskovics Judit azt látta, hogy Megyer, és ez nem túlzás, virágzásnak indult. Hála a polgármesternek, aki szabadidejében vezeti a falut.

A legszegényebbek támogatására, munkahelyteremtésre 5 milliárd forint nem kevés pénz. Ennyit nyert még korábban az a konzorcium, amelyet az Országos Roma Önkormányzat vezet. De hogy pontosan mire ment el ez a pénz, és milyen hatékonysággal, ott sok a kérdőjel. Néhány látványos költésről, például egy több mint 200 millióért megvásárolt irodaházról vagy drágán bérelt autókról tudunk. Más részletekről azonban nem annyira. Az  ügyben most már minisztériumi vizsgálat is folyik. Velti László riportja.

Ritkán fordul elő, hogy egy bírósági ítélet ekkora felháborodást szül. Ez történt most, a gyerekkínzással és szexuális bántalmazással vádolt szigetszentmiklósi szülők esetében. Sokan azt hihették, hogy a bíróság azt erősíti meg, amit sokan gondoltak: hogy a szülők mindazt bizonyíthatóan elkövették, amiről annyit lehetett olvasni a sajtóban. De nem ez történt. Nagyon nem. Serdült Szilvia riportja a meglepő fordulatról.

Koszovóról az utóbbi hetekig alig-alig tudott valamit a magyarok többsége. És amit az utóbbi hetekben megtudhattunk erről a furcsa országról, az az, hogy rengeteg ember menekül el onnan Nyugat-Európa felé, és pont Magyarországon keresztül szeretnének odajutni. De vajon mi elől menekülnek? Milyen az az ország, ahonnan ennyire el akarnak jönni? Jász Zoltán járt a helyszínen, hogy mindezt megmutassa.

Tíz napja még csak egy gazdasági hírnek tűnt: rengeteg pénz, csaknem 100 milliárd forint nincs meg a Budapest brókerháznál és az érdekeltségébe tartozó bankoknál. Mostanra kiderült: több százezer család, több település és több más szervezet fut most a pénze után. Ez a bankcsőd rengeteg ember mindennapjait teszi kilátástalanná. Vajon mi lesz velük? Hogy élnek túl? És kaphatnak-e segítséget? Boros Krisztina riportja.

Emlékeznek még Zsiga Marcellre? Arra a fideszes képviselőre, aki szerint meg lehet élni a közmunkásoknak járó 47 ezer forintból? A fiatal politikus – talán nem túlzás – ezzel a mondatával szerzett országos ismertséget. Zsiga már nem képviselő, viszont nem engedték el a kezét. Egy állami cégnél kapott vezető állást, havi másfélmilliós fizetéssel. Serdült Szilvia a nyomába eredt, hogy megmutassa, mivel is telik Zsiga Marcell munkaideje. De állandóan falakba ütközött.

Két héttel ezelőtt ismerhették meg Máriát, aki egy koraszülött osztályon nővér, és egyszerű őszinteséggel beszélt az ő és társai nehézségeiről. A rengeteg felelősségteljes munkáról, a ki nem fizetett túlórákról, a megélhetési gondokról. A riportunk után átszakadt valami gát. Máriát rengetegen megkeresték, azzal, hogy helyettük is kimondta, amit ők is ki szeretnének mondani. De eddig nem merték. És most újabb és újabb nővérek törték meg az eddigi hallgatást. Moskovics Judit riportja.

Egy láda naponta többször is megtelik élelemmel. Először csak a pécsi irgalmasrend vezetője töltötte meg, de miután híre ment, sok arra járó úgy indul el reggel, hogy hoz még egy szendvicset, és beteszi oda. Ez főleg a hajléktalanoknak jelent nagy segítséget, akik között Pécsen is egyre több a fiatal.

Talán senki nem tudja megmondani, milyen a magyar egészségügy, de mindenkinek van véleménye róla. Annyi bizonyos, hogy a nemzeti össztermékből arányosan egyre kevesebbet fordít az állam egészségügyi kiadásokra és ezzel Magyarország párját ritkítja Európában. Ma este nem az orvosokról, hanem az ápolókról van szó. Ők ritkán beszélnek.