Már idén drágulni fog a friss tej - hiába csökkentették 5%-ra az ÁFÁ-ját - ezt a Terméktanács elnöke közölte Híradónkkal egy sajtótájékoztató után, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium tartott az adócsökkentés hatásairól. A minisztérium államtitkára először azt mondta, az árcsökkenés tartós lesz, később viszont nem zárta ki a drágulást a piaci folyamatok miatt. A Terméktanács egyébként úgy számol, az emberek több mint 80%-a tartós tejet iszik, aminek az ÁFÁ-ja sem csökkent most.

Részben terrormerényletek jegyében teltek az év végi ünnepek főleg Németországban – talán továbbiakra is számítani kell, de: 2017-et írunk, jó lenne tudni valamit arról, mit várhatunk ettől az évtől.

Egy hónapra járó Erzsébet-utalványt bukik jövőre egy átlagos munkavállaló, ha továbbra is ehhez a cafetériához ragaszkodik - a Híradónknak nyilatkozó munkaügyi tanácsadó szerint. Jelenleg a legnépszerűbb béren kívüli juttatás az étkezési utalvány, és 2017-ben is az maradhat az új, készpénz-cafetéria mellett - a munkavállalók körében folytatott előzetes igényfelmérések alapján. Sokan megszokásból döntenek mellette, pedig január elsejétől a negyedével több adó terheli majd, ezért számíthatnak kevesebbre belőle a dolgozók.

Nem olyan régen nemzetközi közgazdászok kedvence volt egy látványosan fejlődő országcsoport, amelyet Brazília, Oroszország, India és Kína angol nevéből BRIC-nek rövidítettek. Ebből a négyesből mára Oroszország és Brazília is kiesett. Brazília elnyerte a futball-VB majd az olimpia rendezését, de időközben elveszítette elnökét, politikai és gazdasági stabilitását. A világ hatodik legnépesebb országáról, a világ kilencedik legnagyobb gazdaságáról van szó.

Kétszer annyi a betöltetlen álláshely Magyarországon, mint 4 évvel ezelőtt - értesült a Világgazdaság. Informatikusból például egy kisvárosnyi szakembert, 22 ezret keresnek. A munkaügyi államtitkár szerint beérett a kormány gazdaságpolitikája, végre a munkaadók futnak a dolgozók után. Az LMP-nél viszont azt mondják, éppen az elhibázott intézkedések, és az egyre intenzívebb kivándorlás miatt alakult ki a munkaerőhiány, amely szerintük már a gazdasági növekedést veszélyezteti.

Soha nem titkolta véleményét, ezért senkinek nem lett kedvence Mellár Tamás, most a pécsi egyetem közgazdász professzora, korábban volt kormányfőtanácsadó, az első Orbán-kormány idején a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, majd a Századvég Gazdaságkutató egyik alapítója, ezt később otthagyta, tankönyvszerző, újabban a nemrég alapított Eötvös József konzervatív kör tagjaként beszélget és gondolkodik a jövőről. Ami a magyar gazdaságot illeti, van is miről. Kérdés – az egyik – van-e kinek?

Mire számíthatunk? Merre tart a magyar gazdaság 2015 őszén a menekültválság és a Volkswagen-botrány közepette? Vendégünk Vértes András és Kónya István, mindketten közgazdászok.

A fontos mutatók továbbra is rendben. De: versenyképességben sehol nem vagyunk, kevés a beruházás, fiatalok és értékes szakemberek hagyják el az országot, az oktatás és az egészségügy változatlanul pénzhiánytól szenved és kérdés, mi lesz a Volkswagen-botrány hatása a járműiparnak kiszolgáltatott magyar exportra.

A világ legnagyobb autógyára, a Volkswagen csalt. A Volkswagen részvényárfolyamának zuhanása miatt egyébként Németország néhány leggazdagabb családja milliárdokat vesztett. Egy teljes cégcsoportról van szó, beleértve például az Audit, a Skodát, a Seatot és a Porschét is. Az új vezető azt mondja, minden követ megmozdít a kiadáscsökkentés érdekében, beleértve például a Wolfsburg futballklub és tucatnyi másik német profilklub többszázmillió eurónyi éves támogatásának esetleges csökkentését. A világszerte 600 ezer embert foglalkoztató Volkswagenről sok mindent elmond az a tény, hogy új modellekre, fejlesztésekre tavaly 86 milliárd eurót költött - többet, mint a Google és az Apple együttvéve.

Görögország pénzügyi és – talán a szó legmélyebb értelmében vett – kulturális csatája a sokmilliárd eurós kölcsönzőkkel, közülük elsősorban Németországgal. 300+ milliárd euróról van szó. A megszorítási sorozatokhoz hozzászokni kényszerült görögöktől újabb és újabb megszorításokat és reformokat követelnek a kölcsönzők, főként Németország. Mi a tét?

Lusta és pazarló görögök, vagy túl szigorú németek? Két világ pénzügyi csatája: kapnak-e újabb halasztást a görögök Merkel kancellár és Tsipras miniszterelnök mai találkozója után? Meddig tart a németek türelme és fizetési hajlandósága? Marad-e az euró Görögországban? Hány megszorítást bír még el a görög társadalom? Szakértők vitája.

Ezt kellett, így kellett, ekkor kellett? Tényleg országcsőd fenyegetett? Ma 20 éve jelentette be a Horn kormány a megosztó Bokros-csomagot, a családok és a bérből élők is nem keveset veszítettek, az államháztartás nyert. Mielőtt másokat is megkérdezünk majd az egykori gazdasági forgatókönyvekről, mit gondol minderről Bokros Lajos ma? Magyarul Balóval 21:30-kor az RTL II-n!