„A szakma szépségét a szakma bugyrán keresztül lehet megtapasztalni” – Balogh Levente nagyon büszke rá, hogy vezetőként is bármilyen munkafolyamatot képes elvégezni. Legyen szó targoncázásról, egy tehertautó vezetéséről vagy éppen egy gép megjavításáról, nem jönne tőlük zavarba. Ezt pedig a jelöltektől is elvárja.

Elhivatottság nélkül nem megy, és bár kemény fizikai munkával jár, és egy buli után is fel kell kelni korán reggel az állatokhoz, azt a szabadságérzetet, amit a gazdaság nyújt, semmi sem pótolja – értettek egyet a Fókusznak nyilatkozó pásztornők. Ők a tanyán találták meg a boldogságot, pedig ott mindig munka van, nem számítanak sem a hétvégék, sem az ünnepnapok. Megmutatjuk, hogyan élnek ma a magyar pásztornők. 

Horváth Imre 14 éves korában kezdett el hallás után énekelni, majd édesapja gitározni is megtanította. Az a legfőbb célja, hogy – a fizikai munkát hátrahagyva –  csak a zenére és az éneklésre koncentrálhasson a jövőben. 

Mihálffy Balázs annak idején azt hitte, hogy megnyílik előtte a világ, ha elvégez egy egyetemet, pedagógusként azonban nem tudna kijönni a pénzéből. 2019-ben vágott bele az kertgondozásába, és szervezett egy csapatot csupa értelmiségiből, akik valamennyien jobban megtalálják a számításukat a kétkezi munkával. Van közöttük pedagógus, kommunikációs szakember, agrármérnök, politológus és anglisztika szakos egyetemista, de dolgozott már velük pályaelhagyó orvos és jogász is. A társaság néhány tagjával beszélgettünk arról, miért választották ezt az utat az eredeti szakmájuk helyett.

A régiók többségében 1400 és 1600 forint között mozog a fizikai dolgozók átlag órabére, ez alól csak Közép-Magyarország jelent kivételt.

Az ócsai vállalkozót és a brigádvezetőt elfogták, már rács mögött vannak.