Göteborgban az unió vezetői a novemberben tartott szociális csúcstalálkozón létrehozták az úgynevezett szociális pillért. Ennek értelmében például a nők nem kaphatnának kevesebb pénzt ugyanazért a munkáért, mint a férfiak. Csakhogy a szociális pillért egyelőre csak kihirdették. De, hogy ez a gyakorlatban, a tagállamokra, és így Magyarországra nézve milyen kötelezettségeket jelent, arról nem sokat tudni.

Mi lesz az Unióval? És ezen belül hol lehet a helye Magyarországnak? Évtizedek óta elő-elő kerül, de egy jó fél éve többféle változatban és többféle megjelöléssel állandó téma lett a jövő: leginkább talán az úgynevezett mag-Európa koncepció, amely szerint Németország és Franciaország vezetésével néhány ország az eddiginél lényegesen szorosabban működne együtt.

Drágulhat a külföldi SMS-ezés a roamingdíjak eltörlésével. Egyelőre legfeljebb 23 forintot kérhetnek a szolgáltatók egy európai uniós országból hazaküldött szöveges üzenetért, kevesebbet, mint a belföldi tarifák többsége, amelyeket június közepétől az egész Unióban egységesen kell majd alkalmazniuk. A mobilinternetezés viszont lényegesen olcsóbb lesz az itthoni árak kiterjesztése után. A hatóság szerint érdemes alaposan tájékozódni utazás előtt.

Kell-e félnünk Oroszországtól? Vajon túl közel kerültünk-e az oroszokhoz – vagy ők hozzánk? Miközben Oroszország ellen uniós szankciók működnek, és miközben, Európa jó része kisebb-nagyobb mértékben kiszolgáltatott az orosz energiának, az orosz befolyás növekedése egyre inkább foglalkoztatja nemcsak a magyar, hanem az európai és az észak-amerikai nyilvánosságot is. Magyarország nem főszereplő Oroszország és a világ bonyolódó játszmájában, de fekvését tekintve geopolitikailag elég érzékeny ahhoz, hogy nagyon is érdekelhesse Oroszországot. Mi tudható és mi a teendő?

Európával együtt öregszik az unió. 60 évesen milyen életkilátásai vannak? A szerződés aláírását 60 évvel ezelőtt esőben is zajosan ünnepelték Rómában – most, a napsütéses születésnapon csak operatőröket és fotósokat engedtek a politikusok közelébe a biztonság érdekében. Más lett Európa. De milyen?

Másodrendűnek tekintik a közép-európaiakat az Unió piacán - így összegezte Orbán Viktor a visegrádi négyek rendkívüli csúcstalálkozóját, amelyet az élelmiszer botrány miatt hívtak össze. A kormányfők szigorítást kezdeményeznek, miután a régióban a nyugatitól eltérő minőségű termékeket szállítanak a multik a vizsgálatok alapján. A Magyar Márkaszövetség szerint szó sincs silányabb árukról. Ma a Spar vezetője azt közölte Híradónkkal, hogy ugyanazt gyártják a magyaroknak, mint az osztrákoknak.

Sok hűhó valamiért, avagy brit és uniós zűrzavar a brit kilépés körül. Jogászhadseregek készülődnek. A kilépés a briteknél dolgozó és tanuló magyarokat is érintheti. Történt, hogy egy brit miniszterelnök, David Cameron mindenféle kényszer nélkül kiírt egy népszavazást az ország uniós tagságáról. Talán ő volt leginkább meglepve, hogy 52% a kilépés mellett szavazott tavaly. Erre az eredményre a kormány nem számított és nem készült fel rá. De az unió sem. Kormánypánik, tanácstalanság, miniszterelnökváltás Londonban. Az unió arra vár, hogy a britek hivatalosan is deklarálják, hogy életbe léptetik az uniós szerződés 50. paragrafusát, amely szerint igen, kilépnek. Az unió azt mondja, a kilépési folyamat nem svédasztal, ahonnan a britek tetszés szerint szedegethetnek maguknak uniós vívmányokat – ha kilépnek, menjenek, de akkor az előnyöket is felejtsék el. Vagy?

Miközben Lázár János, az uniós kilépésre szavazna, ha erről dönteni kellene, egy hozzá köthető agrárcég három milliárd forint uniós támogatást kapott az elmúlt években. Emiatt a szocialisták álságosnak tartják a miniszter uniós tagság elleni kijelentését, a támogatást pedig visszafizettetnék a vállalkozással. A Gorzsai Zrt. legnagyobb tulajdonosa és igazgatója Lázár János nagybátyja, de a cégben a miniszternek is van tulajdonrésze.

Elhagyják a britek az Európai Uniót – 72 százalékos részvétel mellett a kilépéspártiak több mint 1 millió szavazattal megnyerték a történelmi jelentőségű népszavazást. David Cameron brit miniszterelnök azonnal bejelentette lemondását, a kilépés hírére a font árfolyama meredeken esni kezdett. Ez az első eset, hogy az EU egy tagállama elhagyja a szervezetet, ezért egyelőre óriási a bizonytalanság a jövőt illetően.

Nemet mondtak a hollandok az Európai Unió és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi egyezményre, amelynek kedvéért az ukránok 2014-ben elkergették oroszbarát kormányukat. A szerdai népszavazás eredménye nagy csalódást váltott ki Ukrajnában, de Brüsszel szerint is szembemegy Európa valós érdekeivel és csak Oroszország malmára hajtja a vizet.

Egyelőre minden, csak nem osztatlan siker az az elvi megállapodás, amire az Európai Unió és Törökország jutott a menekültek ügyében Brüsszelben. Az Unió országai egyre szigorúbb ellenőrzési és befogadási szabályokat vezetnek be. Törökország most vállalja, hogy minden visszaküldött migránst visszafogad és arab nyelvű iskolákat szervez az ott élő szír menekültek gyerekeinek.

Lázár János állításával szemben nem a középületek, hanem a lakások energetikai korszerűsítésére adna Magyarországnak 450 milliárd forintot az Európai Unió.

A tavalyi több mint egy millió után idén is legalább ennyi menekültre kell, hogy számítson Európa – részben azért, mert Törökország egyelőre nem erőlteti meg magát, hogy a beígért 3 milliárd euróért legalább fékezze az országot elhagyó menekülőket – akik Görögországba és onnan északra mennek. Tavaly több mint 90%-uk végül három országba, Németországba, Ausztriába és Svédországba érkezett. Az unió hozott ugyan egy döntést ősszel 160 ezer menekült szétosztásáról, de ez a terv összeomlott. A leghangosabb ellenálló Kelet-Európa, ahol a legkevesebb bevándorló él.

Tamás Gáspár Miklós filozófus szerint a kelet-európai államok rasszisták, a menekültekből pedig közös ellenség lett. Magyarul Balóval 23.35-től az RTL Klubon!

Magyarország a felderítésben gyengén teljesít – ezt állítja az Európai Unió csalás elleni hivatala. Tény, hogy miközben a korrupciós bűncselekmények száma egyetlen év alatt megháromszorozódott, a korrupció miatt elítéltek száma ötödével esett vissza. Mit szól ehhez a Miniszterelnökség államtitkára és a korrupciókutató?

A menekült kérdés Európát alapjaiban rengette meg. Megerősödtek a szélsőség pártok, lezárták a határokat, és egymással veszekedtek a politikusok. Sokan a schengeni határok megszűnéséről és Európa széteséséről beszélnek.

Évente átlagosan 100 millió euró uniós pénzt szerez vissza az OLAF, ez egy rövidítés, az unió korrupció és csalás elleni szervezete. Munkájának másik eredménye összesen 900 évnyi börtönbüntetés az elítélt csalóknak. Vendégünk, az olasz Giovanni Kessler 12 évig volt ügyész Olaszországban, a maffia ellen is nyomozott, ami nem életbiztosítás, 4 éve a most 435 embert foglalkoztató OLAF elnöke.

Az Európai Bíróságon támadta meg a kötelező kvóta rendszert a magyar kormány - ezt Orbán Viktor jelentette be a Magyar Állandó Értekezleten. A kormány itthon tájékoztató kampányt is indít a kvótarendszerrről. Jobboldali napilapokban jelentek meg az egész oldalas állami hirdetések. Hogy mindez mennyibe kerül majd, azt meg sem becsülte a kormány. Az MSZP szerint az Orbán-kormánynak a gyűlöletkeltés a célja, bármibe is kerüljön.

Szinte csak kínaiak és oroszok vásárolnak letelepedési kötvényt Magyarországon, hogy cserébe szabad mozgást kaphassanak az Európai Unióban. Az elmúlt több mint másfél évben beérkezett csaknem 1550 kérelemből 1470-et nyújtottak be kínai vagy orosz állampolgárok. A kötvényekből az idén már több mint 50 milliárd forintos bevétele van az államnak, de a haszon egy része a papírokat értékesítő főleg off-shore hátterű magáncégeknél marad.

Egyelőre ott tartunk, hogy a menekültválság az Európai Unió egyik igazi értékét, a tagállamok közötti szabad mozgást, az úgynevezett schengeni egyezményt fenyegeti – kerítések, határellenőrzések, nem látható, mi lesz. A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, amelynek vezetője egyik vendégünk, Tálas Péter, most előállt egy 20 pontos javaslatcsomaggal a válsághalmaz kezelésére. Másik vendégünk, Gyarmati István biztonságpolitikus azt írja tanulmányról: nesze semmi fogd meg jól.

Pattanásig feszült a helyzet Röszkénél, ahol elfogyott a Szerbiában rekedt menekültek türelme és egy részük köveket dobálva áttörte a határt, ahol utóbb könnygáz és vízágyú fogadta őket. Továbbra is ezrek menekülnek Európába naponta, miközben az Unió mozdulatlanul figyeli az eseményeket.  Több ország is  visszaállítja a határok ellenőrzését a szabad mozgás korlátozására, Magyarország pedig már Románia felé is kerítést építene. Az Unió kvóták alapján osztaná szét a menekülteket, erről viszont több tagja hallani sem akar. De akkor mi lesz a menekültekkel?

Továbbra is ezrek menekülnek Európába naponta, miközben az Unió mozdulatlanul figyeli az eseményeket.  Több ország is  visszaállítja a határok ellenőrzését a szabad mozgás korlátozására, Magyarország pedig már Románia felé is kerítést építene. Az Unió kvóták alapján osztaná szét a menekülteket, erről viszont több tagja hallani sem akar. De akkor mi lesz a menekültekkel?

Rövid, de nem látványos karriert futott be az Európai Unióban tilos halálbüntetés ötlete Magyarországon. A miniszterelnök előbb a kérdés napirenden tartását javasolta, de uniós vezetők reakciói után az derült ki, hogy Magyarország nem tervezi, hogy foglalkozzon a halálbüntetés esetleges újbóli bevezetésével. Egyes kormányzati tisztviselők szerint azonban erről beszélni és vitázni is kell, mert hogy szerintük az emberek úgy érzik, hogy bizonyos esetekben ez az arányos büntetés.

Majdnem ezer afrikai menekült fulladt a Földközi-tengerbe vasárnap hajnalban. Ez a sokk talán áttöri az európai közöny falát. Az unió eddig szinte tétlenül szemlélte a tengeri katasztrófákat illetve a spanyol és az olasz hatóságok küzdelmét a kiszolgáltatott tömegek befogadására. Szakértőket kérdezünk: a hangzatos nyilatkozatok után mit tehet az Unió?

Vendégünk Nagy Boldizsár, nemzetközi jogász számtalan Fruzsináéhoz hasonló történettel találkozott már.

Paks II: Megfúrhatja az Unió? Brókerbotrány: ki fizet és hogyan változnak a szabályok?  Mi a könyvvizsgálók és mi a gazdasági tárca felelőssége? Miért enged el majdnem 4 ezer milliárdos adótartozást a NAV? Mit kezd az állam a megvásárolt bankokkal? Vasárnapi boltbezárás és más kérdések Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek.

Brókerbotrány: ki fizet és hogyan változnak a szabályok?  Mi a könyvvizsgálók és mi a gazdasági tárca felelőssége? Miért enged el majdnem 4 ezer milliárdos adótartozást a NAV? Mit kezd az állam a megvásárolt bankokkal? Vasárnapi boltbezárás és más kérdések Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek.

Szabadkereskedelmi megállapodást tervez az Európai Unió az Egyesült Államokkal. Egyikük vagy másikuk a világ legtöbb országának elsőszámú kereskedelmi partnere. Ők ketten együtt a világ össztermékének felét, kereskedelmének harmadát produkálják. Nagy ügy, erős támogatók és nem kevés ellenző.    

Magyarország felzárkózik vagy leszakad az Unióhoz és önmagához képest? A Tárki kutatóintézet 1990 óta kétévenként kiad egy Társadalmi riport című könyvet, amely alapos, sokrétű és széles áttekintésű képet kínál Magyarországról. Nemrég jelent meg a 13. Társadalmi riport, amelynek egyik szerkesztője Tóth István György szociológus.

Gyönyörű kis patak, üzletek, patinás épületek -  Ez London egyik elővárosi negyede. Látszólag az élet majdnem ugyanolyan, mintha Magyarországon lennénk. A szerkesztőségünkbe azonban néhány napja landolt egy email. Az Országos Széchenyi Könyvtár volt jogi vezetője írt nekünk, aki jelenleg ott él feleségével.

Mégsem kötelezte az Európai Unió Magyarországot arra, hogy termékdíjat vessen ki a napelemekre. Ezt a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára ismerte el az RTL Híradónak. Korábban a kormány azzal magyarázta a termékdíj bevezetését, hogy azt az Unió írja elő.