Tizenhét másodpercenként meghal valaki koronavírusban az Európai Unióban – erről beszélt az egészségügyért felelős biztos. Szerinte naponta 5 ezer család veszít el valakit a betegség következtében. Ennek ellenére több országban lazítottak a korlátozó intézkedéseken, máshol pedig a karácsonyra készülnek enyhébb szabályokkal. Kivéve Olaszországban, ahol az ünnepekre lakhelyelhagyási tilalmat vezetnek be.

Félbe kellett szakítani az Európai Unió védelmi minisztereinek pénteki tárgyalását, miután egy holland újságíró váratlanul bejelentkezett az elvileg szigorúan bizalmas videokonferencián. Mint kiderült, azért tudott bejutni a zártkörű tanácskozásra, mert a holland védelmi miniszter véletlenül kiposztolta az internetre a részvételhez szükséges titkos jelszót.

Oroszországból már biztosan érkezik koronavírus elleni védőoltás, és ahhoz is közel jár Magyarország, hogy egy kínai vakcinagyártótól is kapjunk mintát. Ezt a külügyminisztérium jelentette be. Menczer Tamás államtitkár úgy fogalmazott, ha keleten előbb találják meg az ellenszert, akkor a brüsszeli lobbi sem akadályozhatja meg abban a kormányt, hogy az oltóanyagot Magyarországra hozzák. Az Európai Bizottság szóvivője az MTI információi szerint ma arról beszélt, az Európai Unióban forgalmazott oltóanyagoknak meg kell felelniük az uniós minőségi és jóváhagyási előírásoknak, de korlátozott eltérések lehetnek.

A korlátozások ellenére Európa több országában is az összeomlás szélére jutott az egészségügyi ellátás a koronavírusos betegek rohamosan növekvő száma miatt. Belgium és Hollandia kórházai megteltek, tőlük Németország veszi át az ellátásra szoruló fertőzötteket. Az Európai Bizottság a vészhelyzet miatt 220 millió eurót bocsát a járvány által leginkább érintett országok megsegítésére.

A Szabadság névre keresztelt jármű így bárhol, tehát Magyarországon is felbukkanhat az utakon az Európai Unión belül. Másfél év múlva a gép repülési engedélye is meglehet, és elkezdődhet a forgalmazás.

Kötelező a szolidaritás. Ez a jelmondata az Európai Unió új migrációs csomagjának, amelyet ma ismertettek Brüsszelben. Eszerint a tagállamoknak három lehetőségük van: befogadnak menekülteket, segítenek hazaszállításukban, illetve pénzügyi támogatást adnak a befogadó országoknak. Válsághelyzetben ugyanakkor a tagállamok kötelezhetők lehetnek menekültek befogadására. Ezt a magyar kormány továbbra is elutasítja, csak a bevándorlók visszaszállítását vállalja.

Nem a kormány, hanem az Európai Unió adja a hátrányos helyzetű településeken dolgozó pedagógusoknak és segítőiknek a bruttó 500 ezer forintos juttatást. Erre a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete hívta fel a figyelmet. Kásler Miklós, miniszter még szerdán azt mondta: a kormány döntött úgy, hogy 10 ezer 500 oktatásban dolgozónak adnak juttatást, de ez valójában nem kormányzati támogatás. A tárca most úgy reagált: az érdekképviselet félrevezeti a közvéleményt.

Nem ismeri el a fehérorosz elnökválasztás eredményét az Európai Unió, és szankciókat készít elő a választási csalás és az erőszak részvevőivel szemben. Közben a balti államok kormányfői új választásokat követelnek. A hivatalos eredmények szerint az országot 26 éve irányító Lukasenka a szavazatok bő 80 százalékát szerezte meg. Minszkben azóta szinte folyamatosan tüntetnek.

Közös nyilatkozatban kritizálta az Európai Parlament öt nagy frakciója az uniós költségvetésről és mentőcsomagról szóló megállapodást. A képviselőcsoportok - köztük az Európai Néppárt - kiálltak amellett, hogy a demokráciát leépítő tagállamoktól megvonhassák az uniós támogatásokat. A kormány szerint Orbán Viktor az eredetileg tervezettnél több pénzt szerzett, a DK azonban a Parlament rendkívüli ülésén hallgatná meg a miniszterelnököt az uniós csúcsról.

Kedd hajnalra megállapodtak az uniós országok vezetői a költségvetésről és a mentőcsomagról is. A mostani volt az unió történek második leghosszabb csúcstalálkozója. Az ötödik nap hajnalán aláírt dokumentumot a legtöbb miniszterelnök történelmi győzelemnek nevezte. Orbán Viktor is azt mondta: a kitűzött célok 80 százalékát elérte, amit pedig még nem, azon tovább dolgozik. A megállapodás szerint Magyarország - nem hivatalos adatok szerint - 50 milliárd euróra számíthat az uniótól a következő hét évben, a koronavírus mentőcsomagból pedig 8 milliárd eurót kap.

Berekesztették szombat kora délután az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóját Brüsszelben, hogy a politikusok inkább szűkebb körben győzködhessék egymást. A 27 tagállam vezetőjének a következő hétéves költségvetésről és a koronavírus-járvány miatti uniós mentőcsomagról kellene megállapodnia.

A koronavírus-járvány gyors európai terjedésének egyik oka a szabad utazás volt. A nyitott határokon át a vírust hordozó emberek az unió bármely szegletébe akadálytalanul eljuttathatták a fertőzést. Az Európai Bizottság szerint mégis kizárt, hogy hosszabb távon szigorítanák az unió belső határainak átjárhatóságát a járvány rossz tapasztalatai miatt.

Megtiltaná saját kormányának az uniós költségvetés elfogadását a Fideszes parlamenti többég, ha az Európai Bizottság jogállami feltételekhez köti az uniós pénzek kifizetését. Erről szól az a határozati javaslat, amit a Fidesz nyújtott be. Korábban a miniszterelnök is arról beszélt: megvétózhatják az uniós költségvetés elfogadását. A Momentum szerint ez a beismerése annak, hogy Magyarországon problémák vannak a jogállamisággal.

A magyar munkanélküli ellátások rendszerének átmeneti megváltoztatását javasolja az Európai Unió munkaügyekért felelős biztosa - Nicholas Schmit erről a Fókusznak nyilatkozott. Az Európai Bizottság becslése szerint Magyarországon 2019-hez képest duplájára nő a munkanélküliség az év végéig. „Azt javaslom, hogy a válság idején hosszabbítsák meg a munkanélküli ellátások időszakát. Három hónap nagyon rövid, és a jelenlegi gazdasági helyzetben egyértelműen nehéz lenne bárkinek munkát találnia három hónap alatt.” – mondta Nicolas Schmit A magyar munkanélküli ellátás a legrövidebb az Európai Unióban.

Hét milliárd dollár gyűlt össze a világsztárok online szuperkoncertje alatt a koronavírus elleni gyógyszerek, tesztek és védőoltások kifejlesztésére és igazságos elosztására. Európa és Magyarország is csak akkor lesz biztonságban, amikor mindenhol kellő számú ember megkapta a védőoltást a fertőzés ellen. Nemcsak a védőoltás kifejlesztésében, de a fertőtlenítésben is óriási a feltalálók közötti verseny a világban.

Június 3-ától újra szabadon beléphetnek Olaszországba az Európai Unióból, valamint Svájcból és Monacóból érkező állampolgárok. De csak, ha a járványügyi adatok kedvezőek maradnak. Erről az olasz kormány döntött pénteken, miután több uniós országgal is egyeztettek. A lépéstől azt várják, hogy sikerülhet megmenteni a koronavírus miatt válságba jutott turizmust. Addig is fokozatosan lazítanak a korlátozásokon. Hétfőtől például újranyitnak az éttermek és a strandok is.

Támogassa az Európai Unió a koronavírus járvány miatt nehéz helyzetbe került független újságírást - ezt kezdeményezte 42 uniós képviselővel együtt Donáth Anna. A Momentum európai parlamenti politikusa szerint Magyarországon különösen nehéz helyzetbe kerültek a kormánytól független médiumok. Gulyás Gergely miniszter úgy reagált: ennél most van fontosabb kérdés, és szerinte a külföldi támogatás nem is vezet színvonalasabb újságíráshoz.

Néhány kivételtől eltekintve csak uniós állampolgárok léphetnek be az Európai Unió területére harminc napig. Erről döntöttek a tagállamok vezetői rendkívüli videó konferenciájukon. Egyre több országban döntenek úgy, hogy az egészségügyi rendszereket csak a bezárkózással, a tömegközlekedés leállításával, az emberek közötti minél kevesebb személyes érintkezéssel lehet megmenteni.

Nemcsak nemzetközi kereskedelmi egyezményeket, hanem az Európai Unió Alapjogi Chartájában lefektetett jogokat is sérti a CEU-t is érintő törvény - ez áll az Európai Bíróság főtanácsnokának indítványában. A német Juliane Kokott az egyetemmel szembeni önkényes kormányzati megkülönböztetésről is írt. Indítványa nem kötelező az Európai Bíróságra nézve, ítélet ősszel várható. A kormány szerint a törvény nem sért uniós jogot.

Ma már csak 27 tagú az Európai Unió. Közép-európai idő szerint éjfélkor megszűnt az Egyesült Királyság uniós tagsága. Sokan ünnepeltek, sokan szomorkodtak a szigetországban. A britek egyelőre jogilag léptek ki a közösségből: mostantól nem szólhatnak bele a közös jogalkotásba, de az év végéig kötelező számukra az uniós joganyag. December 31-én a tagság a gyakorlatban is megszűnik: elhagyják a közös piacot, a vámuniót, és már nem kell fizetniük a közösség költségvetésébe.

Három és fél év alkudozás után péntek  éjfélkor levonják a brit zászlót az Európai Unió brüsszeli épülete előtt. Volt aki ünnepelte, mások tragédiaként élték meg az elválás szimbolikus napját. A mindennapi életben ettől függetlenül a február 1-től kezdődő, majdnem egyéves átmeneti időszakban egyelőre nem sok minden változik.

Az Európai Unió második legkorruptabb országa lett Magyarország a Transparency International legfrissebb ranglistáján - holtversenyben Romániával. Az átláthatóságért küzdő szervezet szerint a visegrádi országok közül egyedül Magyarországon romlik a korrupciós helyzet, tavalyhoz képest hat helyet rontott az ország. A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint a Transparency-t Soros György üzletember pénzeli.

Szélsőséges politikusok, pusztuló föld és szinte már félelmetes modernizáció. Ez már a jelen, de mi lesz 2020-ban? Felbomlik az Európai Unió? Megbuktatják Donald Trumpot? Tömegkatasztrófát okoznak a hackerek? És tényleg kártyavárként omlik össze a civilizáció a globális felmelegedés miatt? Szakértők mondják el véleményüket a tavalyi és az idén várható eseményekről.

Nem fogadja el az Európai Unió finn elnöksége a magyar kormány magyarázatát Kovács Zoltán nemzetközi szóvivő szivárogtatásával kapcsolatban.

Elsöprő győzelmet arattak az azonnali Brexittel kampányoló konzervatívok a csütörtöki brit parlamenti választásokon. Boris Johnson miniszterelnök ezzel valóra válthatja ígéretét, és január 31-én kivezetheti az országot az Európai Unióból - igaz, ez hosszabb távon akár az Egyesült Királyság széthullásával is járhat.

Az unió klímastratégiája és a következő ciklus költségvetése a fő témája a csütörtökön kezdődő uniós állam-, és kormányfői csúcstalálkozónak. Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, Magyarország hajlandó támogatni, hogy az európai gazdaság átalakításával a kontinens karbonsemleges legyen 2050-re, de ehhez pénzügyi garanciákra van szükség, hogy a költségeket ne a szegény országok fizessék meg.

Újrakötné az Európai Unióból való kilépésről szóló megállapodást Boris Johnson. A brit kormányfő szerdán este juttatta el javaslatát az Európai Bizottságnak. Eszerint Észak-Írország különleges jogokat kapna. Így Johnson szerint nem kéne újra bevezetni a határellenőrzést Írország és az Egyesült Királyság között. Az írek és az Európai Bizottság szerint a briteknek még dolgozniuk kellene a javaslaton.

Hivatalba lépése után 100 napon belül javaslatot készít az európai minimálbér bevezetésére Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke. A német politikus ezt Dobrev Klára, a DK képviselőjének kérdésére közölte, részleteket azonban egyelőre nem tudni. A DK szerint a minimálbérnek minden tagállamban az adott ország átlagbéreinek 60-70 százalékát kellene elérniük.

Nem árulja el a kormány, milyen szakmai érvek miatt mondott nemet Orbán Viktor az unió klímasemlegességi csomagjára - ezt a 444.hu írta. Szél Bernadett független képviselő hiába kérte ki az erről szóló dokumentumokat, nem kaphatta meg, mert azokat döntéselőkészítő anyagoknak nyilvánították, vagyis nem kötelező kiadni.

Egyformán sikernek állítja be a Fidesz és a baloldali ellenzéki pártok is, hogy a német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen lehet az Európai Bizottság új elnöke. Orbán Viktor szerint a legfontosabb, hogy végül nem a szociáldemokrata Frans Timmermans lett a befutó. A DK szerint viszont Orbán alaposan eltaktikázta magát.

Vasárnap délutántól hétfő délelőttig sem tudtak megállapodni tagállamok vezetői arról, hogy kik legyenek az Európai Unió új vezetői. Végül több mint húsz órányi tanácskozás után felfüggesztették a tárgyalásokat, mert a résztvevők már nem bírták tovább alvás nélkül. Kedden délelőtt újra összeülnek, hátha kipihenve többre jutnak.

A magyarok jóléte az utolsó a visegrádi országok rangsorában. Az 1 főre jutó GDP nálunk 57, a szlovákoknál 94, a lengyeleknél pedig 100 százalékkal emelkedett a 15 évvel ezelőtti uniós csatlakozáshoz képest. Ez derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A GKI úgy számol, az észak-alföldi térség a 219. helyre csúszott az unió 224 régiója közül.

A Jobbik szerint is nagy a tétje a holnapi európai parlamenti választásnak. Gyöngyösi Márton, a párt listavezetője Győrben arról beszélt, hogy a Fidesz csak a kampányban folytat migránsellenes politikát, közben minden korábbinál több külföldi vendégmunkást enged be az országba. A Jobbik szerint a kormány ezzel próbálja megoldani a munkaerőhiányt, amelynek az oka, hogy egyre több magyar külföldön keres megélhetést. A párt ezért mindennél fontosabbnak tartja a bérfelzárkóztatást.

Csak a DK-nak van esélye, hogy az ellenzéki pártok közül 3 mandátumot szerezzen - erről a párt EP-listájának vezetője beszélt. Dobrev Klára a politico.eu internetes oldal felmérésére hivatkozva állította ezt. Szerinte az embereknek azért kell a pártjára szavazni, mert azt az egy mandátumot a Fidesztől vennék el, és a fő ellenfelük a kormánypárt. Dobrev Klára azt is mondta, hogy a kampányuk legnagyobb sikerének azt tartja, hogy az ellenzéki szavazók többsége támogatja a párt Európai Egyesült Államokra épülő programját.

Magyarország a 2004-es csatlakozás óta ötször annyi pénzt kapott az Európai Uniótól, mint amennyit befizetett a közös költségvetésbe. Ennek a pénznek harmadából utak épültek, pedig egy felmérés szerint a magyarok leginkább egészségügyre és oktatásra költenének. Arról, hogy a jövőben mennyi pénzt kapunk majd, a vasárnapi választások után összeülő parlament mondja majd ki a végső szót.

2021-től nem lehet például műanyag evőszeközöket, fültisztító pálcikát, vagy szívószálat kapni. A szigorítás az európai tengerpartokat leginkább szennyező műanyagokra vonatkozik. A döntés Magyarországot is érinti, az Információs és Technológiai Minisztérium megkeresésünkre azt válaszolta, már januárban megkezdték az egyeztetést az egyszer használatos műanyagokat helyettesítő termékek felkutatására.  

7 ezer milliárd forinttal támogatta az Európai Unió a magyar mezőgazdaságot az ország csatlakozása óta. Raskó György agrárközgazdász szerint ezek a támogatások négyszázezer család megélhetését segítik, de a legjobban a legnagyobb földbirtokosok járnak. A legtöbb agrártámogatást Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc mezőgazdasági cégei kapják.

Orbán Viktor nem eléggé férfi, hogy vitázzon Frans Timmermans-szal. Ezt az európai szocialisták csúcsjelöltje mondta az RTL Híradónak. A politikus az uniós választási kampány alatt másodszor járt Budapesten. Az MSZP kongresszusán bírálta Orbán Viktor és az orosz elnök barátságát, és a minimálbérek uniós szintű emelését ígérte. A Fidesz szerint Frans Timmermans Soros György embere. A Timmermans-szal készült exkluzív interjút megnézhetik ITT.

Nem szabad hagyni, hogy Orbán Viktor kivezesse Magyarországot az Európai Unióból - ezt mondja a Jobbik Európai Parlamenti listavezetője. Gyöngyösi Márton szerint a Fidesz az Állami Számvevőszék segítségével akarja tönkretenni a pártot. Ennek ellenére bízik abban, hogy négy mandátumot szereznek a választáson. Az RTL minden nagyobb párt listavezetőjétől interjút kért a választások előtt. A Gyöngyösi Mártonnal készült teljes interjút ide kattintva nézheti meg.

Autokrata, de nem fasiszta - így jellemezte Orbán Viktort az RTL Híradónak adott interjúban Bernard-Henri Levy. A világhírű, szabadszellemű francia filozófus hétfőn 2 órán át tárgyalt a miniszterelnökkel. Azt mondta neki, hibát követ el bevándorlás- és Európa-ellenes politikájával, mert Magyarországnak egyetlen igazi barátja van, és az Európai Unió. Úgy vélte, Magyarország egy szabad ország, de nem demokrácia, mert az többről szól, mint, hogy szabadok-e a választások. Azt mondja, megdöbbenve tapasztalta, hogy Magyarországon az emberek félnek elmondani a véleményüket.

Mémek, humoros videók százai születnek és születtek már a Brexitről, azaz a britek kilépésről az Európai Unióból, miközben egyáltalán nem haladnak a megegyezéssel. Jövő pénteken pedig lejár a határidő, amit egyszer már elhalasztottak, és most újra szeretnének.

Szombatról vasárnapra virradóra állítjuk át óráinkat a nyári időszámításra. Vagyis hajnal kettőkor máris három lesz. Az elkövetkezendő két évben kellene eldönteni az Európai Unió országainak, hogy a nyári vagy a téli időszámítás mellett döntenek-e. Van olyan nézet, hogy Magyarországnak időzónát kéne váltania ahhoz, hogy két és fél hónappal több napos óránk lehessen!

A Debreceni Egyetem Különleges Orvos- és Mentőcsoportja Dr. Késmárky András vezetésével évek óta járja a Debrecen környéki tanyákat, kistelepüléseket. Nem csak gyógyszert, tartós élelmiszert, ruhákat, játékokat visznek. Az Európai Unió támogatásával segítenek a mélyszegénységben élőknek. Kidolgoztak egy minta programot, hogyan lehet munkájuk, szakmájuk és bevételük az ott élőknek. 

Nagy többséggel jóváhagyta szerda éjjel a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének elhalasztását, így véglegessé vált, hogy az Egyesült Királyság pénteken, a Brexit eredeti határnapján nem lép ki az Európai Unióból. Az éjszakába nyúló szavazássorozaton ugyanakkor a Brexit feltételrendszerét tartalmazó, az EU-val novemberben elért, a ház által azonban kétszer is nagy többséggel elvetett megállapodás egyetlen alternatívája sem kapott többséget.

Az egész Európai Unióban az Orbán-kormány költi a legtöbb pénzt sportra és vallásra – derül ki az uniós statisztikai hivatal 2017-es adataiból. Az mfor.hu írta meg, hogy a magyar kormány egy év alatt 1342 milliárd forintot költött sport- és egyházfinanszírozásra. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ma arról beszélt: az adófizetők pénze a legjobb helyen az egyháznál van. A DK szerint az egészségügy és az oktatás fontosabb lenne.

Soha nem volt még olyan rossz egy miniszterelnök és egy ország megítélése Európában, mint most - ezt önmagáról mondta Orbán Viktor. Szerinte azonban erről a média és a civil szervezetek tehetnek. A kormányfő a Corvinus Egyetem migrációs konferenciáján szólalt fel. A konferencián felszólalt Nicolas Sarkozy volt francia államfő is, aki európai összefogást sürgetett. A szocialisták szerint Orbán Viktor maga tehet arról, hogy rossz a megítélése Európában.

Csaknem éjfélig tartó tanácskozás után az unió állam- és kormányfői két lépcsős javaslatot tettek Theresa Maynek, aki elfogadta a feltételeket. Eszerint, ha a brit miniszterelnöknek harmadik nekifutásra mégis sikerül átvinnie a londoni parlamenten az unióval kötött megállapodását, akkor május 22-ig maradhatnak az Európai Unióban. Ha nem, akkor április 12-ig el kell dönteniük, hogyan tovább.

Erről döntenek az uniós állam- és kormányfők csütörtökön Brüsszelben. A szigetország az eredeti tervek szerint jövő pénteken lépett volna ki az Európai Unióból. Csakhogy a brit kormányfő által kialkudott kilépési egyezményt nem fogadta el a brit barlament. Ezért Theresa May szerdán június 30-ig halasztást kért. Ez csak akkor lehetséges, ha mind a 27 ország támogatja azt. 

Csütörtökön is szavaznak Brexit-ügyben a brit parlamentben. Ezúttal arról, elhalasszák-e a kilépést az Európai Unióból. És arról is, hogy jövő héten újra szavazzanak-e az eddig már kétszer elutasított Brexit-megállapodásról.

Teljes a káosz a brexit körül. A brit parlamenti képviselők leszavazták Theresa May kilépési egyezményét tegnap. Ezért ma a megegyezés nélküli kilépésről szavaznak. Ha ezt is elutasítják, holnap újra szavaznak, akkor már a brexit elhalasztásáról. Az Európai Unió közben azt kéri a britektől, döntsék el végre, mit akarnak.