A magyar munkanélküli ellátások rendszerének átmeneti megváltoztatását javasolja az Európai Unió munkaügyekért felelős biztosa - Nicholas Schmit erről a Fókusznak nyilatkozott. Az Európai Bizottság becslése szerint Magyarországon 2019-hez képest duplájára nő a munkanélküliség az év végéig. „Azt javaslom, hogy a válság idején hosszabbítsák meg a munkanélküli ellátások időszakát. Három hónap nagyon rövid, és a jelenlegi gazdasági helyzetben egyértelműen nehéz lenne bárkinek munkát találnia három hónap alatt.” – mondta Nicolas Schmit A magyar munkanélküli ellátás a legrövidebb az Európai Unióban.

Hét milliárd dollár gyűlt össze a világsztárok online szuperkoncertje alatt a koronavírus elleni gyógyszerek, tesztek és védőoltások kifejlesztésére és igazságos elosztására. Európa és Magyarország is csak akkor lesz biztonságban, amikor mindenhol kellő számú ember megkapta a védőoltást a fertőzés ellen. Nemcsak a védőoltás kifejlesztésében, de a fertőtlenítésben is óriási a feltalálók közötti verseny a világban.

Támogassa az Európai Unió a koronavírus járvány miatt nehéz helyzetbe került független újságírást - ezt kezdeményezte 42 uniós képviselővel együtt Donáth Anna. A Momentum európai parlamenti politikusa szerint Magyarországon különösen nehéz helyzetbe kerültek a kormánytól független médiumok. Gulyás Gergely miniszter úgy reagált: ennél most van fontosabb kérdés, és szerinte a külföldi támogatás nem is vezet színvonalasabb újságíráshoz.

Néhány kivételtől eltekintve csak uniós állampolgárok léphetnek be az Európai Unió területére harminc napig. Erről döntöttek a tagállamok vezetői rendkívüli videó konferenciájukon. Egyre több országban döntenek úgy, hogy az egészségügyi rendszereket csak a bezárkózással, a tömegközlekedés leállításával, az emberek közötti minél kevesebb személyes érintkezéssel lehet megmenteni.

Ma már csak 27 tagú az Európai Unió. Közép-európai idő szerint éjfélkor megszűnt az Egyesült Királyság uniós tagsága. Sokan ünnepeltek, sokan szomorkodtak a szigetországban. A britek egyelőre jogilag léptek ki a közösségből: mostantól nem szólhatnak bele a közös jogalkotásba, de az év végéig kötelező számukra az uniós joganyag. December 31-én a tagság a gyakorlatban is megszűnik: elhagyják a közös piacot, a vámuniót, és már nem kell fizetniük a közösség költségvetésébe.

Szélsőséges politikusok, pusztuló föld és szinte már félelmetes modernizáció. Ez már a jelen, de mi lesz 2020-ban? Felbomlik az Európai Unió? Megbuktatják Donald Trumpot? Tömegkatasztrófát okoznak a hackerek? És tényleg kártyavárként omlik össze a civilizáció a globális felmelegedés miatt? Szakértők mondják el véleményüket a tavalyi és az idén várható eseményekről.

Az unió klímastratégiája és a következő ciklus költségvetése a fő témája a csütörtökön kezdődő uniós állam-, és kormányfői csúcstalálkozónak. Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, Magyarország hajlandó támogatni, hogy az európai gazdaság átalakításával a kontinens karbonsemleges legyen 2050-re, de ehhez pénzügyi garanciákra van szükség, hogy a költségeket ne a szegény országok fizessék meg.

Hivatalba lépése után 100 napon belül javaslatot készít az európai minimálbér bevezetésére Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke. A német politikus ezt Dobrev Klára, a DK képviselőjének kérdésére közölte, részleteket azonban egyelőre nem tudni. A DK szerint a minimálbérnek minden tagállamban az adott ország átlagbéreinek 60-70 százalékát kellene elérniük.

Egyformán sikernek állítja be a Fidesz és a baloldali ellenzéki pártok is, hogy a német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen lehet az Európai Bizottság új elnöke. Orbán Viktor szerint a legfontosabb, hogy végül nem a szociáldemokrata Frans Timmermans lett a befutó. A DK szerint viszont Orbán alaposan eltaktikázta magát.

Vasárnap délutántól hétfő délelőttig sem tudtak megállapodni tagállamok vezetői arról, hogy kik legyenek az Európai Unió új vezetői. Végül több mint húsz órányi tanácskozás után felfüggesztették a tárgyalásokat, mert a résztvevők már nem bírták tovább alvás nélkül. Kedden délelőtt újra összeülnek, hátha kipihenve többre jutnak.

A magyarok jóléte az utolsó a visegrádi országok rangsorában. Az 1 főre jutó GDP nálunk 57, a szlovákoknál 94, a lengyeleknél pedig 100 százalékkal emelkedett a 15 évvel ezelőtti uniós csatlakozáshoz képest. Ez derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A GKI úgy számol, az észak-alföldi térség a 219. helyre csúszott az unió 224 régiója közül.

7 ezer milliárd forinttal támogatta az Európai Unió a magyar mezőgazdaságot az ország csatlakozása óta. Raskó György agrárközgazdász szerint ezek a támogatások négyszázezer család megélhetését segítik, de a legjobban a legnagyobb földbirtokosok járnak. A legtöbb agrártámogatást Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc mezőgazdasági cégei kapják.

Nem szabad hagyni, hogy Orbán Viktor kivezesse Magyarországot az Európai Unióból - ezt mondja a Jobbik Európai Parlamenti listavezetője. Gyöngyösi Márton szerint a Fidesz az Állami Számvevőszék segítségével akarja tönkretenni a pártot. Ennek ellenére bízik abban, hogy négy mandátumot szereznek a választáson. Az RTL minden nagyobb párt listavezetőjétől interjút kért a választások előtt. A Gyöngyösi Mártonnal készült teljes interjút ide kattintva nézheti meg.

Autokrata, de nem fasiszta - így jellemezte Orbán Viktort az RTL Híradónak adott interjúban Bernard-Henri Levy. A világhírű, szabadszellemű francia filozófus hétfőn 2 órán át tárgyalt a miniszterelnökkel. Azt mondta neki, hibát követ el bevándorlás- és Európa-ellenes politikájával, mert Magyarországnak egyetlen igazi barátja van, és az Európai Unió. Úgy vélte, Magyarország egy szabad ország, de nem demokrácia, mert az többről szól, mint, hogy szabadok-e a választások. Azt mondja, megdöbbenve tapasztalta, hogy Magyarországon az emberek félnek elmondani a véleményüket.

Mémek, humoros videók százai születnek és születtek már a Brexitről, azaz a britek kilépésről az Európai Unióból, miközben egyáltalán nem haladnak a megegyezéssel. Jövő pénteken pedig lejár a határidő, amit egyszer már elhalasztottak, és most újra szeretnének.

Szombatról vasárnapra virradóra állítjuk át óráinkat a nyári időszámításra. Vagyis hajnal kettőkor máris három lesz. Az elkövetkezendő két évben kellene eldönteni az Európai Unió országainak, hogy a nyári vagy a téli időszámítás mellett döntenek-e. Van olyan nézet, hogy Magyarországnak időzónát kéne váltania ahhoz, hogy két és fél hónappal több napos óránk lehessen!

A Debreceni Egyetem Különleges Orvos- és Mentőcsoportja Dr. Késmárky András vezetésével évek óta járja a Debrecen környéki tanyákat, kistelepüléseket. Nem csak gyógyszert, tartós élelmiszert, ruhákat, játékokat visznek. Az Európai Unió támogatásával segítenek a mélyszegénységben élőknek. Kidolgoztak egy minta programot, hogyan lehet munkájuk, szakmájuk és bevételük az ott élőknek. 

Az egész Európai Unióban az Orbán-kormány költi a legtöbb pénzt sportra és vallásra – derül ki az uniós statisztikai hivatal 2017-es adataiból. Az mfor.hu írta meg, hogy a magyar kormány egy év alatt 1342 milliárd forintot költött sport- és egyházfinanszírozásra. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ma arról beszélt: az adófizetők pénze a legjobb helyen az egyháznál van. A DK szerint az egészségügy és az oktatás fontosabb lenne.

Soha nem volt még olyan rossz egy miniszterelnök és egy ország megítélése Európában, mint most - ezt önmagáról mondta Orbán Viktor. Szerinte azonban erről a média és a civil szervezetek tehetnek. A kormányfő a Corvinus Egyetem migrációs konferenciáján szólalt fel. A konferencián felszólalt Nicolas Sarkozy volt francia államfő is, aki európai összefogást sürgetett. A szocialisták szerint Orbán Viktor maga tehet arról, hogy rossz a megítélése Európában.

Ma eldőlhet, hogyan és mikor lép ki Nagy-Britannia az Európai Unióból. Kulcsfontosságú szavazás lesz este a brit parlamentben. A képviselők a januári elutasítás után újra szavaznak Theresa May és az Európai Unió egyezségéről. Ha elfogadják, akkor március 29-én a szigetország az egyezmény alapján végrehajtja a Brexitet. Ha nem, akkor teljes bizonytalanság időszaka következik.

A negyedik legalacsonyabb lett az új magyar minimálbér az Európai Unióban - az unió statisztikai hivatala szerint. A szlovák, a cseh és a lengyel tizedével magasabb a magyarországinál, több mint havi bruttó 165 ezer forintnyi. A legnagyobb szakszervezeti szövetség szerint megugorhat a kivándorlás a lemaradásunk miatt.

Nem szavazta meg a Brexitről szóló megállapodást a brit parlament. Súlyos vereséget szenvedett Theresa May miniszterelnök. Az unióval kialkudott egyezséget több mint kétszer annyi képviselő utasította el, mint amennyi támogatta. A szavazás előtt a kormányfő arról beszélt, a megállapodás elutasítása tovább növelné a bizonytalanságot a szigetországban. Most valóban nyitott kérdés, milyen következménye lesz a parlamenti döntésnek. Az ellenzéki Munkáspárt vezetője máris jelezte: bizalmatlansági indítványt nyújt be a brit kormány ellen.

A Fókusz riportere annak járt utána a világ válságövezeteit jól ismerő szakértőkkel, hogy mi várható 2019-re? Vajon felbomlik az Európai Unió? Kitör a harmadik világháború? Egyáltalán, jobban fogunk élni, mint tavaly? Kiderül a riportból!

Ukrajna félig-meddig háborúban áll az ország keleti részén orosz támogatással önállósodó szakadárokkal. Hosszabb távon az ország szeretne NATO-tag lenni – ezt Oroszország aligha tolerálná – és közeledni az Európai Unióhoz. Ebben a keretben lehet elhelyezni a magyar-ukrán kapcsolatok feszültségeit.

Holnaptól új, egységes címkékkel kell jelölni az üzemanyagokat az Európai Unióban. "E" és "B" betű között kell választaniuk az autósoknak, és a "B" nem a benzint, hanem a gázolajat jelöli majd. Az Ásványolaj Szövetség mégsem számít kavarodásra, miután a régi jelölések az oszlopokon maradnak

Törölték az Uniónak mondott köszönetet Tállai András Facebook oldaláról. A köszönő kommentet a Momentum aktivistái írták ki az államtitkár egyik posztja alá, abból ugyanis hiányzott, hogy a politikus által emlegetett új utat az Unió támogatásával építették. Tállai Andrást hiába kerestük, a Momentum szerint viszont felháborító, hogy el akarják titkolni, kitől jönnek a pénzek a beruházásokra.

Ki akarnak rekeszteni egy népet az európai döntésekből, politikai alapon meg akarnak bélyegezni egy országot. Ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök az úgynevezett Sargentini-jelentés vitáján az Európai Parlamentben. . A vita tétje, hogy először az Unió történetében elindítják-e Magyarország ellen a 7-es cikkely szerinti eljárást, amelynek végén akár a szavazati jogát is elveszítheti az ország.

Többszáz milliárd forinttal kevesebb támogatást kaphat Magyarország az új uniós költségvetésből. Az Európai Bizottság ezt is tartalmazó javaslatát késő délután jelentették be Strasbourgban. A Financial Times szerint a Magyarországnak szánt pénzt csaknem a negyedével vághatják meg.

Szó sincs arról, hogy felmerülne a Fidesz kizárása az Európai Néppártból - ezt mondta az atv.hu-nak Orbán Viktor. A miniszterelnök szerdán találkozott a néppárt vezetőivel, de szerinte csak a jövő évi európai parlamenti választásokra való felkészülésről tárgyaltak. A néppárt vezetése az Index-szel azt közölte, politikailag kényes ügy a találkozó, ezért nem árulnak el részleteket, de újabb egyeztetést tarthatnak majd.

Itthon látványos jobboldali médiatábora támadt egy amúgy baloldali francia közgazdásznak: Thomas Pikettynek van egy blogja a Le Monde mértékadó balközép francia napilapban, s ebben január 16-án azt találta írni és bizonyítani, hogy a kelet-európai országok uniós vesztesek.

Egyre súlyosabb a megosztottság a brit kormányon belül, mert továbbra sem tudják eldönteni, hogyan képzelik el a kilépést az unióból.

Az Európai Unió néhány éve úgy döntött, hogy a korábban az uniós tagállamoknak nagy mozgásteret adó adatvédelmi irányelv helyett egy új, már mindenkinek betű szerint kötelező rendeletet alkot. A tavaly hatályba lépett jogszabályt jövő tavasztól kell alkalmazni, addig van ideje a cégeknek felkészülni a korábbiaknál sokkal szigorúbb adatkezelési elvekre.

Göteborgban az unió vezetői a novemberben tartott szociális csúcstalálkozón létrehozták az úgynevezett szociális pillért. Ennek értelmében például a nők nem kaphatnának kevesebb pénzt ugyanazért a munkáért, mint a férfiak. Csakhogy a szociális pillért egyelőre csak kihirdették. De, hogy ez a gyakorlatban, a tagállamokra, és így Magyarországra nézve milyen kötelezettségeket jelent, arról nem sokat tudni.

Mi lesz az Unióval? És ezen belül hol lehet a helye Magyarországnak? Évtizedek óta elő-elő kerül, de egy jó fél éve többféle változatban és többféle megjelöléssel állandó téma lett a jövő: leginkább talán az úgynevezett mag-Európa koncepció, amely szerint Németország és Franciaország vezetésével néhány ország az eddiginél lényegesen szorosabban működne együtt.

Röhejes és zavarba ejtő a magyar kormány menekültekkel kapcsolatos kampánya az Európai Bizottság alelnöke szerint. A Fideszt is tagjai között tudó néppárt tagja, Frans Timmermans ezt arra mondta, hogy Orbán Viktor szerint az Európai Unió Soros György tervét végrehajtva évi egymillió menekültet akar befogadni. A Fidesz szerint az Európai Bizottság ellentmondásos dolgokat tesz menekültügyben, a DK szerint a kormány össze akarja zavarni az embereket.

Megszűnt a roamingdíj az Európai Unióban. Mostantól belföldi tarifákon telefonálhatunk haza, vagy utazásunk helyszínéről bármelyik másik uniós tagállamba. És nem kell többé kikapcsolni az adatroamingot, akár a tengerparton is megnézhetik az RTL Híradó riportjait plusz költség nélkül. A hírközlési hatóság ugyanakkor buktatókra is figyelmeztet.  

Drágulhat a külföldi SMS-ezés a roamingdíjak eltörlésével. Egyelőre legfeljebb 23 forintot kérhetnek a szolgáltatók egy európai uniós országból hazaküldött szöveges üzenetért, kevesebbet, mint a belföldi tarifák többsége, amelyeket június közepétől az egész Unióban egységesen kell majd alkalmazniuk. A mobilinternetezés viszont lényegesen olcsóbb lesz az itthoni árak kiterjesztése után. A hatóság szerint érdemes alaposan tájékozódni utazás előtt.

Kell-e félnünk Oroszországtól? Vajon túl közel kerültünk-e az oroszokhoz – vagy ők hozzánk? Miközben Oroszország ellen uniós szankciók működnek, és miközben, Európa jó része kisebb-nagyobb mértékben kiszolgáltatott az orosz energiának, az orosz befolyás növekedése egyre inkább foglalkoztatja nemcsak a magyar, hanem az európai és az észak-amerikai nyilvánosságot is. Magyarország nem főszereplő Oroszország és a világ bonyolódó játszmájában, de fekvését tekintve geopolitikailag elég érzékeny ahhoz, hogy nagyon is érdekelhesse Oroszországot. Mi tudható és mi a teendő?

Eltörlik a roaming díjakat az unióban, ez azt jelenti, hogy június közepétől nem kell plusz pénzt fizetni, ha valaki külföldről hazatelefonál vagy internezetik, SMS-ezik. Eddig akár több ezer forinttal is növelhette például egy nyaralás költségét a roamingolás. Nyártól viszont mindenkinek annyit kell fizetnie a külföldi mobilozásért, amennyit otthon.

Magyarország az Európai Unió legkevésbé demokratikus országa. Ezt állapította meg a Freedom House nonprofit szervezet jelentése. Szerintük Magyarország megítélése 2010 óta folyamatosan romlik és idén már Románia és Bulgária mögé esett vissza. A legtöbbet a sajtószabadság és a korrupció tekintetében romlott a helyzet. A kormány szerint ez nem igaz. A DK-nál viszont azt mondják, hogy az Orbán-kormány fél- diktatúrát csinál az országból.  

Európával együtt öregszik az unió. 60 évesen milyen életkilátásai vannak? A szerződés aláírását 60 évvel ezelőtt esőben is zajosan ünnepelték Rómában – most, a napsütéses születésnapon csak operatőröket és fotósokat engedtek a politikusok közelébe a biztonság érdekében. Más lett Európa. De milyen?

Másodrendűnek tekintik a közép-európaiakat az Unió piacán - így összegezte Orbán Viktor a visegrádi négyek rendkívüli csúcstalálkozóját, amelyet az élelmiszer botrány miatt hívtak össze. A kormányfők szigorítást kezdeményeznek, miután a régióban a nyugatitól eltérő minőségű termékeket szállítanak a multik a vizsgálatok alapján. A Magyar Márkaszövetség szerint szó sincs silányabb árukról. Ma a Spar vezetője azt közölte Híradónkkal, hogy ugyanazt gyártják a magyaroknak, mint az osztrákoknak.

Sok hűhó valamiért, avagy brit és uniós zűrzavar a brit kilépés körül. Jogászhadseregek készülődnek. A kilépés a briteknél dolgozó és tanuló magyarokat is érintheti. Történt, hogy egy brit miniszterelnök, David Cameron mindenféle kényszer nélkül kiírt egy népszavazást az ország uniós tagságáról. Talán ő volt leginkább meglepve, hogy 52% a kilépés mellett szavazott tavaly. Erre az eredményre a kormány nem számított és nem készült fel rá. De az unió sem. Kormánypánik, tanácstalanság, miniszterelnökváltás Londonban. Az unió arra vár, hogy a britek hivatalosan is deklarálják, hogy életbe léptetik az uniós szerződés 50. paragrafusát, amely szerint igen, kilépnek. Az unió azt mondja, a kilépési folyamat nem svédasztal, ahonnan a britek tetszés szerint szedegethetnek maguknak uniós vívmányokat – ha kilépnek, menjenek, de akkor az előnyöket is felejtsék el. Vagy?

Szlovákia, Ausztria, Csehország, Szlovénia - ezek mind olyan országok, ahol mára már sokkal jobban élnek az emberek. A magyarok nemhogy kevesebbet, de szinte a legkevesebbet keresik az Európai Uniós országok közül. Ez derült ki az Európai Központi Bank felméréséből, amelyben húsz ország anyagi helyzetét vizsgálták.

Miközben Lázár János, az uniós kilépésre szavazna, ha erről dönteni kellene, egy hozzá köthető agrárcég három milliárd forint uniós támogatást kapott az elmúlt években. Emiatt a szocialisták álságosnak tartják a miniszter uniós tagság elleni kijelentését, a támogatást pedig visszafizettetnék a vállalkozással. A Gorzsai Zrt. legnagyobb tulajdonosa és igazgatója Lázár János nagybátyja, de a cégben a miniszternek is van tulajdonrésze.

Egyre több miatt főhet a feje az angoloknak. Nem elég, hogy válogatottjuk simán kiesett az Eb-ről, már milliók akarják, hogy valahogy csinálják vissza a Brexitet. Egyes közvélemény-kutatások szerint a többség már nem is akarna kilépni az Európai Unióból. Késő bánat. Vagy talán mégsem!?

A britek minél gyorsabb távozását akarja az Európai Unió. A szervezet alapító tagállamainak külügyminiszterei szerint amilyen gyorsan csak lehet, el kell kezdeni a tárgyalásokat Nagy-Britannia kilépéséről. A jövő héten az unió valamennyi vezetője tárgyalóasztalhoz ül. A kilépésre elvileg két év van, de csak nagyon nehéz és bonyolult egyeztetések után válhat ki egy ország az Európai Unióból.

Elhagyják a britek az Európai Uniót – 72 százalékos részvétel mellett a kilépéspártiak több mint 1 millió szavazattal megnyerték a történelmi jelentőségű népszavazást. David Cameron brit miniszterelnök azonnal bejelentette lemondását, a kilépés hírére a font árfolyama meredeken esni kezdett. Ez az első eset, hogy az EU egy tagállama elhagyja a szervezetet, ezért egyelőre óriási a bizonytalanság a jövőt illetően.

A britek kilépése az Európai Unióból a magyar munkavállalókra is hatással lehet. Angliában becslések szerint legalább 300 ezer magyar dolgozik, többségük Londonban. Ők most azért lehetnek ott, mert az EU-tagállamok állampolgárai szabadon élhetnek és dolgozhatnak bárhol az unió területén. A brit kilépéssel mindez megváltozik.

Több mint 70 százalékos részvétel mellett a kilépéspártiak nyerték a történelmi jelentőségű népszavazást. Ez az első eset, hogy az EU egy tagállama kilép a szervezetből, egyelőre óriási a bizonytalanság a jövőt illetően. A hírre a font árfolyama meredeken esni kezdett, a londoni tőzsde nyitásakor nagy veszteségekre számítanak.