Diadalmenet vagy összeomlás? Az ember nem tud eligazodni. De segít Chikán Attila egyetemi tanár, volt miniszter, az Akadémia levelező tagja, a Rajk László szakkollégium alapító igazgatója és elnöke.

A civilek nem nézték, ki miért lett szegény. Az állampárt titkolta, hogy vannak bérrabszolgák. Hátrányos helyzetűnek mondták a szegényeket, és még kimondani sem volt szabad azt, amit mindenki látott. Egy civil szervezet harca a hivatalosságokkal a XX. századból.

Szélsőségesen ellentmondó vélemények. A gazdaság nő, a munkanélküliség csökken, nincs infláció. De van korrupció, kiszámíthatatlanság, kivándorlás és kétséges közmunka. Van még nyoma a 2008-as válságnak? Fenntartható az úgynevezett unortodox, tehát nem hagyományos politika?  Mi a véleménye egy volt gazdasági miniszternek, Chikán Attila egyetemi tanárnak?

A devizahitelek forintosítása megtörtént, mégis sok a váratlan bonyodalom, az elégedetlenség és a csalódottság. Hangsúlyozva, hogy ahány hitel, annyi történet, annyit talán mégis meg lehet kockáztatni, hogy a hitelesek több könnyítésre és tartozásaik erősebb csökkentésére számítottak. Már csak azért is, mert a kormányzati kommunikáció hosszú ideig a terhek 30-40%-os csökkenését ígérte. Az adósok ezt nem tapasztalják.

Ön tudja, mit jelent az elszámolás kifejezés? Akkor Ön vélhetően devizahiteles. A bankok szerint Ön elégedett, mert törlesztőrészletei csökkentek a forintosítás miatt, a felmérések szerint viszont Ön elégedetlen és dühös, mert jóval több pénzre számított. Mi az igazság? Rendeződött az adósok helyzete, vagy újabb mentőcsomagokra lesz szükség?

Tavaly 681 ezer ügyet kezeltek, állandó, közvetlen figyelmet fordítottak majdnem 30.000 elhanyagolt és majdnem 7500 bántalmazott gyerekre. És több mint 4 ezret el kellett venni családjától.

Főleg elhanyagolás, lelki és fizikai bántalmazás miatt több mint 4000 gyereket vett el szüleitől az állam tavaly. Sok? Kevés? Megoszlanak a vélemények, mert talán senki nem tudja, valójában hány védtelen gyerek szenved otthon anélkül, hogy erről a gyermekvédelmi rendszer tudna. Ennek szabályozásán most változtatni akarnak. Czibere Károly államtitkárral beszélgettünk.

A gyerek védtelen. Ha úgy adódik, a családjától is csak az állam védheti meg őt. Tavaly 4415 gyereket vettek el a családjától. Otthonba vagy nevelőszülőkhöz kerültek. Ám a gyerekvédelmi rendszer szereplői között nincs érdemi együttműködés. És a rendszerben régóta nincs több pénz. Segít mindezen a szabályozás tervezett változtatása? Kérdezzük az államtitkárt és szakértőket.

Pál Csaba 40 éves, külföldön is tanult és kutatott, 2008-ban hazajött, négy éve már saját kutatócsoportja van az Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában és 3 napja elnyerte a magyar tudomány elsőszámú elismerését, a kétévenként megítélt Bolyai-díjat, és az ezzel járó több mint 30 millió forintot.

Önnek van vagyona? Rendszeres jövedelme? Lehet, hogy mégis adósságcsapdába került? Ha igen, hisz még a mentőígéretekben? Ha minderre igen a válasz, ön ideális jelölt arra, hogy kísérleti alanya legyen az úgynevezett családi csődvédelemnek, amit a KDNP nyújt be a hét közepén.

Ön engedné, hogy beleszóljanak családi pénzügyeibe, ha cserébe csökkennének adósságai? Ez lenne a családi csődvédelem, amelyet nemsokára bevezetnének. Aztán: Tudja, hogy szervezete ellenáll a gyógyító antibiotikumoknak? Egy 40 éves magyar biológus erre keres megoldást azzal, hogy kombinálja őket. Ezért kapta most legfiatalabbként a legrangosabb magyar tudományos díjat.

Bujtort Ötvös Csöpiként ismerte meg az ország, de ki volt ő valójában? Sándor Mátyásként Európa minden nője imádta. Egy színész, aki kilépett Latinovits Zoltán árnyékából.

Mindenféle kimutatás szerint egyre több a szegény, nélkülöző gyerek. Az ő hangjukat hiába keressük a nyilvánosságban. Témánk a szegénység, szakértőink: Messing Vera szociológus és Molnár György közgazdász.

Van Önök között olyan, akinek kisboltja vagy éjjel-nappalija van, és sikerült megoldania, hogy egész éjjel és vasárnap is nyitva tudjon maradni? És ha igen, hogyan? Ki dolgozik a boltban? Egy erről szóló riporthoz keresünk szereplőket, ha valaki szívesen beszélne, írjon nekünk!  

A magyar gazdaság, a bérek és a fogyasztás is nő. Mégis: a szegények száma alig-alig változik. A szegény felnőttek száma ugyan némileg csökken, mivel egyre többen vannak közülük legalább évente néhány hónapig közmunkán - ugyanakkor, ami sokkoló és nemzetközileg párját ritkító: Magyarországon egyre több a szegénységtől szenvedő gyerek. Ma esti témánk a szegénység.

Mit akar a magyar állam jövőre? – ennek hivatalos tudora Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, ő volt Baló György vendége. A kormány azzal számol, hogy a nemzeti össztermék jövőre 35 ezer milliárd forint – s ennek valamivel kevesebb, mint a felét, 16 és fél ezer milliárdot javasol elkölteni. De mire?  

Erre a most elkészült költségvetés válaszol. Ki csinálja? Hogyan? Ki és milyen alapon dönt a fontossági sorrendről? Mi az oka annak, hogy az oktatásra és a kórházakra szánt, sokszorosan elégtelennek bizonyult összegeket jövőre alig-alig emelik, illetve csökkentik? – kérdezzük mindezt Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől.

Sokféle tudományos kutatás azonnal megszűnne – illetve más földrészeken folytatódna. Mi szól a javaslat mellett és mi szól ellene?

Európa több mint 1 millió polgára aláírta, hogy minden állatkísérletet tiltsanak be. Az ilyen kísérleteket most szigorú szabályokkal engedik. Az aláírók szerint vannak más módszerek, hogy ne az állatok szenvedjenek. A kutatók szerint egy ilyen tilalom megállítaná az európai tudományt és az állatkísérleteket más földrészeken folytatnák.

Alighanem a kormánynak is feltűnt, hogy a közbeszerzést – ez nálunk évi legalább 2 ezermilliárd forint - sokan azonosítják a korrupcióval és különféle becslések forognak arról, hogy ez évente hány százmilliárd forintjába kerül az adófizetőknek. Akik ezt – kevés kivétellel - már-már vállvonogatva veszik tudomásul. Megjegyzendő, hogy a közbeszerzési korrupció Európa-szerte dühíti az adófizetőket. Nálunk most mindenesetre új közbeszerzési törvény készül – az utóbbi években megszokott rapid módszerrel.

Komoly szakmájuk volt, de mindhárom testvér a színpadot választotta. Bujtort Ötvös Csöpiként ismerte meg az ország, de ki volt ő valójában? Sándor Mátyásként Európa minden nője imádta. Egy színész, aki kilépett Latinovits Zoltán árnyékából.  

Keveset tudunk arról, mire, miért és hogyan költi az állam a pénzünket, amikor a nevünkben szolgáltatást vagy beruházást vesz. Ez a közbeszerzés, évente több pénzért, mint amennyit oktatásra vagy egészségügyre költ az ország. Szakértők szerint a közbeszerzés egyenlő korrupció, ezért az állam most minimális vitaidővel – új közbeszerzési törvényt javasol. Átláthatóbbá teszi a rendszert?

Ez háromrészes, nyugdíjjal és pénzügyekkel foglalkozó sorozatunk befejező része. Kedden ott hagytuk abba, hogy a szakértők szerint, aki csak teheti, igyekezzen minél hamarabb elkezdeni az öngondoskodást – azt, hogy rendszeresen tegyen félre pénzt nyugdíjas éveire. Most az a kérdésünk, akinek van pénze, mit kezdjen vele?

Ön tudatosan dönt a pénzéről? Már ha van. A lakosság egészének van összesen majdnem 30 ezermilliárd forint, egy teljes évi nemzeti össztermék. Háromrészes sorozatunk befejező része: mit csináljon a pénzével? Tegye félre időskorára? Költse biztosításra? Hagyja bankban? Nyisson számlát külföldön? Tőzsdézzen? Vegyen ingatlant? Mi mást? Elmondják a szakértők.

Kamera előtt a nevelőtiszt, aki a kivégzés előtti utolsó órákat felügyelte. Egy bíró, aki visszafordíthatatlan döntést hozott, és az orvos, aki a bitófán vizsgálta a halálraítéltet. Amikor korszakok és rendszerek váltották egymást, de a halálbüntetés természetes maradt.

Hétfőn a nyugdíjrendszer helyzetével és távlataival foglalkoztunk - kedden azzal, amíg dolgozunk, mit tehetünk azért, hogy nyugdíjasként majd kiegészíthessük az addigra bizonyára szerény állami nyugdíjunkat. Vendégeink: Kovács Erzsébet egyetemi tanár és Farkas András nyugdíjszakértő.

Kamera előtt a nevelőtiszt, aki a kivégzés előtti utolsó órákat felügyelte. Egy bíró, aki visszafordíthatatlan döntést hozott, és az orvos, aki a bitófán vizsgálta a halálraítéltet. Amikor korszakok és rendszerek váltották egymást, de a halálbüntetés természetes maradt. A véres XX. század mérlege a XXI. században.

Ki fizeti a jövő nyugdíjasait? Ön is annak a többségnek a része, amely aggódik, hogy esetleg nélkülözni fog nyugdíjasként? Ha sok fiatal kivándorol, ha oly sok gyerek nem születik meg, tehát az ország öregszik, ön csak magára számíthat: sorozatunk második részében szakértőket kérdezünk, mikortól és mennyit kell félretennünk ahhoz, hogy ne szegényedjünk el nyugdíjas éveinkben.

Mindannyiunkat érinthet az a háromrészes sorozat, amelybe hétfőn este belevágunk. Az első két adásban a nyugdíjjal foglalkozunk - először a mai nyugdíjasokkal, a helyzettel, hogy bírja-e és meddig bírja az állami rendszer a terhelést, hozzá kell-e nyúlni, kedden a jövő nyugdíjasaival, azzal, mi a teendő, hogy sokévi munka után az embernek nyugdíjasként ne kelljen nélkülöznie és a harmadik részben azt kérdezzük, mit kezdjen az ember a pénzével, hova és mibe tegye, már ha van neki.

Van, akit már érint, s arra kíváncsi, mikor kapja, mennyit és – meddig…s van, akit előbb-utóbb érinteni fog: kétrészes sorozatunk első része a nyugdíjrendszerről. Meddig bírja a mostani? Hozzá kell-e nyúlni? Hogyan alakulnak a nyugdíjak? Csökkenteni kellene őket? Hiszen: egyre később leszünk nyugdíjasok – de alighanem egyre kevesebb nyugdíjat adhat az állam.

Nem a II. világháborút akarjuk elemezni, hanem tanulságairól, utóéletéről, s ha van, a mai világ- vagy Európa-rendről gondolkozni, különös tekintettel Oroszország szerepére. Vendégünk két történész, Pók Attila és Sz. Bíró Zoltán.

Van szerepe az Európában hetven éve véget ért II. világháborúnak 2015 világában? Érvényes-e még a győztesek 70 éve létrehozott világrendje? Mit tanult belőle Európa és a világ? Hogyan látják ezt ma Moszkvában? Vannak-e még titkos iratok, amelyek megváltoztathatják a történelmet? Történészekkel: Pók Attilával és Sz. Bíró Zoltánnal beszélget Baló György.

Két kajakos szervezetében kokainnyomokat talált egy rutinvizsgálat. Az antidopping csoport vezetője műsorunkban nem beszél azok után, hogy ő erősítette meg a kokainfogyasztás tényét a sajtónak, a sportolók nem beszélnek, Baráth Etele, a szövetség elnöke külföldön van, de eljött Csabai Edvin, a szövetség szakmai igazgatója és Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai programvezetője.

Ha autóversenyző akarsz lenni és nincs pénzed, kezdd szimulátorral – legalábbis így kezdte Michelisz Norbert, aki a hétvégén már másodszor nyerte meg a túraautó világbajnokság magyar futamát és egy évente megrendezett közönségszavazás alapján ő a legnépszerűbb magyar sportoló.

A legsikeresebb magyar autóversenyző már másodszor nyert futamot a Hungaroringen, pedig nem gyári csapat áll mögötte. Vendégünk lesz Michelisz Norbert. Aztán: Kokainbotrány - két klasszis kajakos szervezetében kokainnyomokat talált egy edzőtábori rutinvizsgálat. Nevük kitudódott és törvénysértően nyilvánosságra került, elvették támogatásukat, és noha feljelentés nincs, a rendőrség is érdeklődik.

Világszerte figyelnek a csütörtöki brit választásokra. Azért is, mert a világ hatodik legnagyobb gazdaságáról és egyik pénzügyi központjáról van szó, azért is, mert az eredmény példátlanul szoros is lehet – és ennek megfelelően intenzív a kampány is. Mi még azért is figyelünk, mert az Egyesült Királyságban több százezer magyar dolgozik. A két főszereplő David Cameron miniszterelnök és kihívója, Ed Milliband.

Mivel Angliában több százezer magyar él, kell, hogy érdekeljen minket az utóbbi évtizedek legszorosabbnak tartott brit választása - május hetedikén. A főszereplők, a nyilvánosság minden eszközével zajló kampány, a témák és a tétek az Egyesült Királyság, Európa és Magyarország szempontjából – megbeszéljük a Financial Times budapesti tudósítójával, Andrew Byrnnel.

Sokszor úgy érezték, szabadságra mentek. Keményen dolgoztak, de jól kerestek. Műanyag pohár, turmixgép és Trabant az MZ mellett, a kelet-német csoda, amelyeken magyarok is dolgoztak a XXI. században.

Karriert csináltak, fiatalok, szemtelenül sokat keresnek és nők. Klementz Kata irodalánc-tulajdonos és Komócsin Laura coach volt Baló György vendége.

Sikeres vállalkozók, egyikük egy miskolci panellakásból indult, közgazdász lett, tanácsadóként bejárta a világot és ma egy óra alatt keres annyit, mint első havi fizetése volt. Másikuk Budapesten, később Bécsben is bevezetett egy új irodatípust, az úgynevezett co-working-et. Karriert csináltak, fiatalok, szemtelenül sokat keresnek és nők.

Rövid, de nem látványos karriert futott be az Európai Unióban tilos halálbüntetés ötlete Magyarországon. A miniszterelnök előbb a kérdés napirenden tartását javasolta, de uniós vezetők reakciói után az derült ki, hogy Magyarország nem tervezi, hogy foglalkozzon a halálbüntetés esetleges újbóli bevezetésével. Egyes kormányzati tisztviselők szerint azonban erről beszélni és vitázni is kell, mert hogy szerintük az emberek úgy érzik, hogy bizonyos esetekben ez az arányos büntetés.

Nehéz elhinni, de sokféle felmérés szerint átlagosan minden egyes háztartásra évi 100  kiló még fogyasztható, mégis a kukába kerülő élelmiszer jut. Meghökkentő, hogy a teljes megmaradó élelmiszerhulladék ennek több mint négyszerese, évi majdnem 2 millió tonna. A kérdés, egyre többeket érdekel, hogyan lehetne a megmaradó élelmiszert a rászorulóknak eljuttatni. Erre találták ki az élelmiszerbank ötletét.

A miniszterelnök előbb napirenden tartásra javasolta, és még mindig megvitathatónak tartja, de bevezetéséről nincs szó. Szakértőket kérdezünk. És: 10 éves a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amelynek célja, hogy a megmaradó, de még fogyasztható élelmiszer eljusson a rászorulókhoz és ne a kukába kerüljön.

Elsőre talán durva és szokatlan a mezőkovácsházi Ektomorf hangzása, de a metál zenekar Magyarország egyetlen ténylegesen világhírű bandája. Farkas Zoltán ma már valódi rocksztár életet él és külföldi koncertjein többen vannak, mint ahányan szülővárosában élnek, pedig itthon megdobálták roma származása miatt. Kilyén Tamás riportja.

Vajon hogyan tud beilleszkedni közénk egy afganisztáni menekült, otthonra találhat-e Budapesten egy szíriai, aki hazájában elveszítette otthonát, vagy egy olyan külföldi diák, aki tanulmányai közben rájött arra, hogy köztünk, magyarok között akar élni. Mi lenne, ha ezeket az embereket egyszer kikölcsönözhetnénk egy órára? Akárcsak egy könyvet a könyvtárból? Újvári Mihály riportja.

Vajon kihasználja-e az ország adottságait és jó hagyományait a magyar étkezési kultúra? Mindenképpen divat lett a gasztronómia. Az utóbbi időben mintha szeretnénk magunkat egy izgalmas, sokszínű, nyitott konyhájú országnak látni és láttatni. Ilyen ország vagyunk?

Ön főz? Ha igen, hol vásárol hozzá? Jár étterembe? Milyenbe? Ön is úgy érzi, hogy Magyarországon gasztroforradalom van? Az mi? Jobban főzünk? Jobb alapanyagokat veszünk? Többször járunk étterembe? Finomabbakat eszünk? Jobb a választék? A street foodtól a csúcséttermekig. Itt lesznek a gasztroforradalom képviselői: Mautner Zsófia, Molnár B. Tamás és Bíró Lajos.

Fiatalok voltak, pénzt akartak keresni. Nyugatra vágytak, de csak keletre mehettek. Az egykori Kelet-Németországba tízezrek mentek dolgozni Magyarországról. Hajókat, műszaki cikkeket, de talán még a híres levehető ajtajú turmixgépet is magyarok szerelték. Róluk szól a XXI. század.

Belevágunk egy sokszorosan ellentmondásos, összetett és bonyolult társadalmi témába. Tárgy: a szegregáció, azaz, a cigány tanulók iskolai elkülönítése a többiektől. Ez Magyarországon az állami iskolákban tilos, de a Kúria, tehát a legfelsőbb bírói fórum néhány nappal ezelőtti ítélete szerint az egyházi fenntartású iskolákban megengedhető.

Az állam ugyan nem, de egyház megteheti, hogy elkülöníti a cigánygyerekeket egy iskolába. Ezt mondja a Kúria egy múlt heti ítélete egy nyíregyházi iskoláról. A kormány szerint ez nem kirekesztés, hanem felzárkóztatás. Szakértők szerint az így nevelkedő gyerekek helyrehozhatatlanul kiszakadnak a társadalomból. Vita a szegregált iskolát fenntartó egyház és a pert indító alapítvány képviselője között.