2015. novemberének végén Magyarországon több menedékkérő van idegenrendészeti őrizetben, tehát zárt helyen, mint nyitott befogadó állomáson. Egy részüket bírósági ítélet utasította ki Magyarországról, csakhogy az ítéleteknek nem lehet eleget tenni, mert Szerbia nem fogadja be őket. A magyar kormányhivatal hamar az európai menekültválság kellős közepén találta magát. A kérdés az, hogy mit kezdett és mit kezd ezzel a helyzettel.  

Alig van dolga a szeptemberi határzár óta a Bevándorlási Hivatanak vagy csak visszaállt a megszokott ügymenet?  Miután a hozzánk érkező menekültek száma erősen megcsappant, a legnagyobb feladat: mi legyen a már kiutasított, de még itt fogva tartott menedékkérőkkel? Alakítja, vagy szolgálja a kormány bevándorlás-politikáját Végh Zsuzsa, aki 15 éve áll az intézmény élén?

Hét év börtönt kapott első fokon az a vácszentlászlói férfi, aki fagyállót tett a borába. Abból később ivott egy betörő, aki végül mérgezésben meghalt. Az ítélet után a gazda exkluzív interjút adott az RTL Klub Házon kívül című műsorának. A teljes interjút ma este 22.25-kor láthatják a nézők.

Magyarország egyik legnagyobb sikeréről – és sajnos az egyik legnagyobb bukásáról készítettünk filmet. Utánajártunk az Ikarus busz teljes történetének. Következik a gázturbinás szuperluxus, a faros, a kétszázas, és Anna babája!

A nemrég kinevezett  új egészségügyi államtitkár azt mondja, hogy előbb át kell alakítani az egészségügyi rendszert, utána lehet több pénzről beszélni. Erről azután szakértőket kérdeztünk a műsorban, akik azt mondták, egyszerűsítve, hogy egy átalakítás évekig tarthat. És addig nem lesz több pénz? És ezt az országgyűlési képviselők szó nélkül tudomásul veszik? Miért?

Szakemberek elvándorlása, pénzhiány, lerobbant épületek és műszerpark. Sokkal több pénz kellene az egészségügynek, mert Magyarország párját ritkítóan keveset költ rá. A kormány szerint előbb át kell alakítani az egész rendszert, utána jöhet több pénz. De a rendszer reformja sok évig tarthat. Lehet addig várni? Hárompárti vita.

Sokak szerint a melegedés fenyegeti leginkább a világot. Nem egészen így látja sokoldalú mai vendégünk, Björn Lomborg dán politikatudós, statisztikus, klímakutató, aki a világot járva egy nemzetközi agytrösztöt működtet. Azt mondja, a globális felmelegedés elleni hadjárat helyett sok minden másra értelmesebben lehetne költeni a dollár-ezermilliárdokat – gyerekek védőoltására, jobb minőségű élelmiszerre, oktatásra, a belső légszennyezés csökkentésére. A Budapesti Tudományos Világfórumon beszélgettünk vele.

A világvége-forgatókönyvek elterelik a figyelmet a valódi gondokról, mondja mai vendégünk, aki szerint minden országban el kellene dönteni, hogyan lehet a legolcsóbban és leghatékonyabban a legtöbb jót elérni. Vezető brit és amerikai lapok szerint a dán Björn Lomborg egyike azoknak a tudósoknak, akik a legtöbbet tehetnek a világ megmentéséért.

A tavasz legnagyobb vállalkozása a Farm lesz az RTL Klubon három hónapon keresztül. A farm tulajdonképpen egy napi reality-show, de nagyon-nagyon más, mint az eddigiek.

Ma Magyarországon több olyan elszegényedett család létezik, ahol már a gyerekeknek sem tudnak vacsorát adni, illetve a tanítási szünetekben a gyermekek éheznek. Vajon hogyan, és mikor alakult így a helyzet, és mit érez a városbanélő szegény?

A felfoghatatlanul nagy szám mögött sokszor rendes, becsületes, gyermeküket a végletekig szerető családokat találunk. Katalinék életét már 15 éve figyelemmel kíséri a Fókusz, a bajai családban egy 11 éves kisfiú épp gyermeknapon tűnt el. Tamás ma már 26 éves, és a kis szobája még mindig hazavárja őt.

Hónapok óta nézzük a menekültekről szóló képsorokat Európában. Nagyon sokan nagyon sokfélét mondanak róluk, adott esetben ki-ki politikai nézetei alapján, de nagyon kevesen vannak, akik, mint mai vendégeink, maguk látták és tapasztalták, honnan, miért és hogyan jönnek a menekültek. Rajacsics Ágnes a török-szír határtól Görögországig utazott menekültekkel, Földes András összességében sok hetet töltött velük, Kakuk György a görög-macedon határtól Szegedig kísért csoportokat, N. Forgács Gábor végigforgatta az utat Törökországtól Ausztriáig.  

Ezt kérdezi egész Európa. Sokak szerint igen. De mit mondanak a menekülőket országról országra kísérő újságírók, akiknek saját élményei vannak a menekülthullám forrásvidékéről és állomásairól. Kik jönnek? Miért jönnek? Vannak közöttük gazdasági migránsok is? Küldi őket valaki? Kinek üzlet a menekültválság?

A párizsi merényletek belátható időre alighanem megváltoztatják Európa mindennapjait. A magyar kormány nem ezért, már korábbi szándéka szerint az Országgyűlés felhatalmazása alapján úgy döntött, hogy pert indít az Európai Unió bíróságánál a menekültek befogadására vonatkozó kvótarendszer ellen. A terrorhírek majdnem minden mást háttérbe szorítanának – de ez aligha lehet a kormány célja. Vendégünk Rogán Antal miniszter.

A kormány pert indít a tervezett uniós kvótarendszer ellen az Európai Unió Bíróságán. De mi a kormány terve arra, ha érvényes szerződések alapján sok ezer, először Magyarországon regisztrált menekültet – visszaküldenének hozzánk? Valamint: az Alkotmánybíróság részben megsemmisítette a Quaestor-törvényt és – vállalnak-e vitákat a kormány tagjai, kérdezzük Rogán Antal minisztert.  

Mivel a teljes magyar politikai elit képtelen a gyerekéhezés megszűntetésére, van egy kezdeményezés, amely Nemzeti Minimumnak nevezi magát és azt akarta elérni, hogy a mindenkori kormány vállalja, hogy felszámolja a gyerekéhezést. Országgyűlési határozatot fogalmaztak, amelyet kezdetben minden párt támogatott. Horgas Péter kezdeményezése álom maradt, ugyanis az országgyűlés Népjóléti Bizottsága még azt is elutasította, hogy a határozati javaslatról a bizottság egyáltalán tárgyaljon.

Szégyen, hogy ötvenezer gyerek éhezik Magyarországon, amely a világ legtehetősebb három tucat országának egyike. Még nagyobb szégyen, hogy elbukott egy civil kezdeményezés, amelyet eredetileg az összes párt támogatott, s amely kötelezte volna a kormányt a gyerekéhezés megszűntetésére. Miért bukott el? Mert a politika rátelepedett.

A Rangos, mert hát mindenki így hívta, az egyik Ász volt a Magyar Rádióban, akitől jó volt tanulni, akivel jó volt beszélgetni, és hallgatni, amikor kérdezett. Mindig megtudta, amit akart, egyszerre volt kemény és kedves, becserkészte, elaltatta, majd lecsapott interjúalanyára. Most mi kérdeztük.

A világ egyik legtekintélyesebb lapja, a brit The Guardian azt írja a magyar-norvég visszavágót percről-percre követő cikkének végén, hogy semleges nézőnek a meccs nem volt nagy élmény, de a Magic Magyars – azaz a varázslatos magyarok 30 év után visszajönnek egy nagy tornára és most boldogan táncolnak a pályán.

44 év után vehet részt újra Európa-bajnokságon a norvégok által előzetesen lesajnált magyar futballválogatott. Ez siker. Minek köszönhető? Mit profitálhat belőle a magyar labdarúgás?  Meglehet vége az ínséges évtizedeknek? Bejött-e a futball-akadémiai program? Vendégünk az utolsó magyar EB-csapat egyik tagja és egy sportújságíró.

Párizs. Számunkra is a fájdalom és az együttérzés jelképe. New York, Madrid, London után Párizs. Azt hiszem, nem kell terrorszakértőnek lenni ahhoz, hogy az ember lássa: a pénteki párizsi merényletek szervezettsége, összetettsége, összehangoltsága minőségileg alighanem más és magasabb szintű, mint az eddigi terrorakcióké. Egy világváros egészét érte támadás. Önök már sokat tudnak erről – mégis egyre több kérdésünk van a jövőről. Például: mihez kezd most Európa?

Párizs után. Hogyan lehet védekezni? Elérkezett-e az idő az Iszlám Állam megsemmisítésére, van-e ehhez a bombázásokon túl nemzetközi akarat, katonai erő, logisztika és pénz? És: megmutatjuk Brüsszel Molenbeek negyedét, ahonnan jónéhány dzsihadista terrorista indult véres útjára.

Miután a menekülés, majd a döbbenet képei bejárták az internetet, a közösségi oldalakat elárasztották a részvétnyilvánítások. Kontinenstől függetlenül a francia lobogó színére festett profilképek és átszínezett nemzeti jelképek üzenik, hogy a világ békében akar élni, és osztozik Párizs fájdalmában.

A gyerekek gyakran feledkeznek bele a lélektelen videojátékokba ahelyett, hogy a régi idők mesehőseivel és saját fantáziájukkal hoznának létre új kalandokat. Erre a problémára hívja fel a figyelmet a zenés akciómese, a Játékkészítő! A darabot idén decemberben ismét színpadra varázsolják az alkotók, 2015-ben pedig egy dolog változik: MINDEN!

A tegnap esti párizsi terrortámadásban a hat helyszínen legalább 128-an meghaltak, körülbelül 300-an megsérültek, 80-ankritikus állapotban vannak. Magyar áldozatokról nem tudni. 8 terrorista halt meg: hét felrobbantotta magát, egyet a rendőrség lőtt le. Lehetséges, hogy vannak olyan merénylők, akik elmenekültek a helyszínekről. Franciaország könyörtelen háborút hirdetett, mozgósította a katonaságot és ellenőrzést vezetett be a határokon.

Élete egyik legizgalmasabb feladatában próbálhatta ki magát az Éjjel-Nappal Budapest Reginája, amikor átállt a kamera másik oldalára és immár rendezőként dolgozott együtt korábbi kollégáival. Felidézzük egykori fellépését a Csillag Születik nyolc évvel ezelőtti adásában is, ahol igencsak emlékezetes pillanatokat okozott.

November 19-én, csütörtökön, 21.20-tól a Barátok közt után dupla epizóddal indul a régóta várt Válótársak című vadonatúj heti filmsorozat az RTL Klubon. 

November 19-én, csütörtökön, 21.20-tól a Barátok közt után dupla epizóddal indul a régóta várt Válótársak című vadonatúj heti filmsorozat az RTL Klubon. 

Mai vendégünk a kétezres évek elején egy lerobbant pesti bérház kis lakásában élete legnagyobb vállalkozásába kezd: regényírásba. A tét: íróvá válik-e? Díjak, fordítások, külföldi felolvasóestek New Yorktól Koppenhágán át Svájcig: ezeket látva a válasz egyértelműen igen. Íróvá vált, fontossá, elismerté és olvasottá. És népszerűvé: recepteket oszt meg, tanácsokat ad írásokkal próbálkozó kamaszoknak, naplót vezet, szóval kedvelői odafigyelnek arra is, mit csinál, ha éppen nem szépirodalmat.

November 19-én, csütörtökön, 21.20-tól a Barátok közt után dupla epizóddal indul a régóta várt Válótársak című vadonatúj heti filmsorozat az RTL Klubon. 

Családjával Magyarországra menekült a romániai diktatúra elől. Kamaszként hátrahagyott élete regényeiben köszön vissza. Világhírű író lett, harminc nyelvre lefordított könyvéből idén film készült, közben egy rangos német lap egész oldalas cikkben méltatta és világszínvonalúnak tartja újabb regényét, és elkészült friss novellás kötete – 43 évesen itt tart Dragomán György író.

Vannak gondjaink, amik annyira hozzánk nőttek, annyira benne vannak mindennapjainkban, hogy szinte részünkké váltak: ilyen a mértéktelen ivás. Szóval, az alkohol. Ezerféleképpen bizonyítható, hogy mennyi bajt okoz, de az elmúlt 25 évben egyetlen kormánynak sem sikerült épkézláb tervet kidolgozni. A baj állandósult. Most sem fogjuk megoldani, de legalább beszélünk róla.

Magyarország az alkoholfogyasztással kapcsolatos negatív világranglisták élvonalában szerepel, mégsem készül alkoholstratégia a gondok kezelésére. Mi történt az eddigi tervekkel? Mit kellene csinálni? Mennyit költünk az ivásból adódó betegségek gyógyítására? És milyen egyéb gondokat okoz az alkohol? Egyáltalán: mennyit és mit iszunk? – kérdezzük szakértőktől.

5 hónap megfeszített munkája, az ősz egyik legjobban várt filmsorozata, igazi magyar sztárparádé: Válótársak. Három férfi barátságának története és kalandjaik fergeteges tárháza, akiket összehozott a válósors. 50 kitűnő színész, 60 helyszín és 70 kemény forgatási nap. 

Munkanélküliségről sokat hallunk, munkaerőhiányról nagyon keveset, pedig ez hovatovább a gazdasági növekedés akadálya Magyarországon. A kormány teljes foglalkoztatottságot és munkaalapú társadalmat akar, de egyre többen mennek külföldre dolgozni és egyre több az üres álláshely Magyarországon. Ennek, mondják szakemberek, két fő oka lehet: az alacsony magyar bérek és a képzettség hiánya.

Magyarországon egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találni. Több százezren már külföldön dolgoznak, és ez a folyamat még évekig folytatódhat. Közgazdászok szerint egészen addig, amíg Ausztriában az itthoni fizetése akár négyszeresét is megkeresheti, aki odamegy dolgozni. Béremelés kell? Vagy – ahogyan az Akadémia javasolja – jöjjenek a bevándorlók? Szakértőkkel beszélgetünk.

A Jégbüfé a ritka csemegék lelőhelye volt, csodás tejszínhabos pohárkrémek élhetnek emlékeinkben, ami máshol nem igen fordult elő. Ahogy az is csak itt volt elképzelhető, hogy télen-nyáron lehessen fagyit kapni, ráadásul nem csak csokit és vaníliát, hanem még vagy hatfélét, ami sokáig még Budapesten is példátlan luxusnak számított. A pestieknek a krémeseken meg a presszókávén túl fontos találkahely is volt a Felszabadulás, később a Ferenciek terén álló Jégbüfé.  Amikor augusztus végén bezárt, sokan fanyalogtak, hogy nem is volt olyan jó a sütemény, meg hogy nem lehetett leülni. Mégis, a 63 évet megélt Jégbüfé valamiért legenda volt.

Imádtuk a Kockás Magazint, mert a nyolcvanas években ott láthattuk a legtöbb képregényt együtt. Akkor még csak Rahan, Taraó és Pif lehetett kedvenc, no és a regényekből készült folytatásos képregények - igazi szuperhősökről, akik ilyen cicanadrágba és bőrszerkóba öltöznek, szó sem volt. Mert ők csak a rendszerváltás körül özönlöttek be és lepték el világunkat. Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy a kétezres években majd ők uralják a mozit. A hősök, akik amellett, hogy szuperek, kétségkívül komoly lelki bajokkal küzdenek.

Nem gondoltuk, hogy a tervezett ártatlan iskolafenntartási beszélgetésből annyira forró krumpli kerekedik, hogy a különböző kormányszervek csak úgy dobálják vissza Márkus Katalin szerkesztő számtalan telefonhívását és leveleit – anélkül hogy érdemben válaszolnának. A leltár: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ – közlik, hogy ők csak végrehajtók, forduljunk talán az Emberi Erőforrások Minisztériumához vagy, választhatunk, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz.

Település átadja iskoláját az államnak. És milliókat fizet érte, hogy átvegyék. Majd kiderül, hogy az állam sok tízmillióval többet szed be tőlük, mint amennyit visszaad. Mintha az ablakon dobnánk ki milliókat, mondják a csalódott polgármesterek, akiknek elege lett ebből az egészből, visszavették iskolájuk működtetését – de hogyan tovább?

A több mint 100 éves kőbányai Richter Gedeon gyár átvészelte az elmúlt évtized gazdasági visszaesését, majd orosz és ukrán piacának zuhanását, és közben halkan tolta bele a pénzt egy új gyógyszerbe, amely szeptemberben első magyar gyógyszerként kapott forgalmazási engedélyt a világ legnagyobb gyógyszerpiacán, az Egyesült Államokban.

A Fókusz Plusz után azonnal kezdődik a Hungary's Got Talent imáron ötödik válogatója. A műsor hétről hétre vezeti a a nézettségi listákat, a show színpadán lenyűgőző és egészen szokatlan produkciókat is láthattunk. Itt van például a fiatal szobrászművész, aki festőművész barátjával a világon egyedülálló látványt produkál. Vagy az anyuka, akinek legfiatalabb rúdtáncos tanítványa a saját öt éves kislánya.

A kilenc magyar kutyafajtáról lesz szó. Kíváncsiak voltunk, milyen fajtákkal büszkélkedhetünk, és hogy valóban olyan sokfélék-e, mint mi vagyunk. Igazak -e a híresztelések, a sztereotípiák velük kapcsolatban. Például tényleg tartani kell -e a kuvasztól, vagy valóban csak keménykezű gazdihoz való –e a komondor? Csökönyös -e a puli, és energiabomba –e a vizsla?

Réges régen egy messzi-messzi galaxisban arról álmodoztak a filmesek, hogy milyen is lehet majd a modern technológia. Nemrég pedig a mi Naprendszerünkben meg is valósult a legtöbbjük. Most elutazunk az időben, hogy megnézzük kik, hogyan és mit találtak ki, majd alkottak meg a Föld nevű bolygón.

Világklasszis matematikusból lett a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Lovász László. Kihívásai: a dráguló nemzetközi versenyben a magyar tehetségek helytállnak, de ez nem ellensúlyozza azt, hogy bérekben, kutatási pénzekben és technikában masszív növekedésre van szükség. És vannak rejtett tartalékok: az akadémikusok között továbbra is lehangolóan kevés a nő és a fiatal is.  

Nem minden nap fordul elő, hogy egy világszervezet dokumentuma utat talál, és téma lesz a közértben és a konyhában: most ez történt a WHO, az ENSZ egészségügyi világszervezetének egyik, egy hete nyilvánosságra hozott tanulmányával, amely szerint a vörös húsok és a feldolgozott húsfélék, némileg egyszerűsítve, rákkeltőek lehetnek. A vörös hús fogyasztásának csökkentését már 2002 óta folyamatosan ajánlják. A mostani jelentést 10 ország 22 tudósa készítette 800 tanulmány alapján. A „rákkeltő” meghatározás ebben a tanulmányban csak a vastag- és végbélrákra vonatkozik. A következő feltételezéseket fogalmazzák meg: a húsban gazdag étrend a világon évi 50 000 halálért lehet felelős. Összehasonlításul: tényként kezelik a dohányzás 1 millió, a légszennyezés 200 000 áldozatot követel évente. Ugyanez a mi konyhánkra egyszerűsítve: a tanulmány szerint napi, tehát minden egyes nap, minden 5 dekányi felvágott 18, minden 10 dekányi vörös hús elfogyasztása 17 %-kal növeli az említett rák kockázatát. Vendégeink Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária élelmiszerbiztonsági szakértő, Dr. Kubányi Jolán táplálkozási szakértő és Dr. Németh Antal a Vágóállat és Hústerméktanács elnöke.

Ma este 21:20-tól dupla epizóddal jelentkezik a Válótársak, az RTL Klub új, hazai gyártású sorozata, parádés szereposztással! Tartsanak velünk!

Válótársak november 19-től az RTL Klubon!

Válótársak november 19-én az RTL Klubon!

Válótársak november 19-től az RTL Klubon!