Segítségkérő levelet írt 64 orvos. Azt kérik mindenkitől, hogy írjanak az egészségügyi államtitkárnak és kérdezzék meg tőle, például azt, hogy mikor kopik ki a rendszerből a hálapénz, vagy hogy mikor állítják meg az orvosok elvándorlását. A nyílt levelet az Index hírportálnak küldték el. Az államtitkárság szerint a rendszerváltás óta a legnagyobb fejlesztést hajtották végre az egészségügyben.

Az emberek többségének nem tetszik az, hogy a kormány ennyit költ stadionokra, és inkább az egészségügybe forgatnák be az erre fordított adóforintokat - ez derül ki a Publicus Intézet friss felméréséből, amit a Vasárnapi Hírek megrendelésére készítettek. A szocialisták szerint Orbán Viktor szimbolikus csatában szenvedett vereséget. A kormány azt mondja, a sport támogatása egészségesebbé teszi az országot.

Több fizetésért és jobb munkakörülményekért tüntetett a Független Egészségügyi Szakszervezet. Az elnök szerint ez már az utolsó pillanat, hogy a kormány beavatkozhasson, annyira kritikus a szakdolgozó hiány. A budapesti Nyírő Gyula Kórházban több szobát le kellett zárni, mert kevés a nővér és nem tudták volna biztonságosan ellátni a betegeket. Pénteken a Semmelweis Egyetemen egyik klinikájáról mutattunk be felvételeket, ahol szintén több szobát zártak le a nővérhiány miatt.

Az aneszteziológusok után radiológusok is tömegesen távoznak a budapesti Szent Imre Kórházból. Az egyik internetes portál szerint öt radiológus mondott fel, köztük a radiológiai osztály vezetője. A kórház szerint a betegeket továbbra is biztonságosan el tudják látni, az orvosokat pedig pótolni fogják. A Radiológiai Társaság elnöke szerint országszerte egyre súlyosabb a radiológushiány.

Egyszerre több altatóorvos hagyta ott budapesti Szent Imre Kórházat tudta meg az Index. Az intézmény ezt elismerte, de szerintük az ellátás nincs veszélyben. Azt mondják, az osztályvezető főorvoson kívül négy aneszteziológus mondott fel, kettőt pedig ők helyeztek át. Úgy tudjuk, a szakorvosok azért álltak fel, mert úgy érezték, kevesen vannak a biztonságos betegellátáshoz, és ez akár végzetes hibákhoz vezethet. A kórház Budapest egyik legjobb hírű kórháza, több mint kétszázezer beteg tartozik hozzájuk.

Csak a szerencsén múlik, hogy ki milyen orvosi ellátást kap ma Magyarországon - ezt mondta a Magyar Orvosi Kamara újonnan megválasztott elnöke. Éger István szerint, ha valakinek nincs szerencséje, akkor akár az árokparton is meghalhat ellátás nélkül. Éger szerint annyira sok orvos, ápoló és egészségügyi dolgozó hiányzik a kórházakból és a rendelőkből, ami már veszélyezteti a betegek biztonságát.

A nemrég kinevezett  új egészségügyi államtitkár azt mondja, hogy előbb át kell alakítani az egészségügyi rendszert, utána lehet több pénzről beszélni. Erről azután szakértőket kérdeztünk a műsorban, akik azt mondták, egyszerűsítve, hogy egy átalakítás évekig tarthat. És addig nem lesz több pénz? És ezt az országgyűlési képviselők szó nélkül tudomásul veszik? Miért?

Szakemberek elvándorlása, pénzhiány, lerobbant épületek és műszerpark. Sokkal több pénz kellene az egészségügynek, mert Magyarország párját ritkítóan keveset költ rá. A kormány szerint előbb át kell alakítani az egész rendszert, utána jöhet több pénz. De a rendszer reformja sok évig tarthat. Lehet addig várni? Hárompárti vita.

Akár sztrájkot is kezdhetnek a rezidensek, ha nem tudnak megállapodni a szaktárcával a béremelésekről. A rezidensszövetség elnöke szerint, rendszeresen felügyelet nélkül ügyelnek a rezidensek, mert nincs elég szakorvos a kórházakban, ez pedig veszélyezteti a betegek biztonságát. Az RTL Híradónak nyilatkozó rezidens azt mondta, van, hogy éjjel szinte az egész kórházban nincs orvos, így ha gond van, csak telefonon tudnak szakmai segítséget kérni.

Munkanélküliségről sokat hallunk, munkaerőhiányról nagyon keveset, pedig ez hovatovább a gazdasági növekedés akadálya Magyarországon. A kormány teljes foglalkoztatottságot és munkaalapú társadalmat akar, de egyre többen mennek külföldre dolgozni és egyre több az üres álláshely Magyarországon. Ennek, mondják szakemberek, két fő oka lehet: az alacsony magyar bérek és a képzettség hiánya.

Amíg az ország felében hiába keresnek,  nem találnak munkát az emberek, addig a nyugati országrészben nincs aki dolgozzon a legkülönbözőbb állásokban.

Ezentúl egyetlen központi elektronikus rendszerbe tárolnák mindenki egészségügyi adatait. Így a háziorvosok, a kórházak, a patikusok hozzáférhetnének valamennyi információhoz: például a gyógyszerszedési szokásokhoz, műtétekhez, betegségekhez.

Totális offenzívát indít az egészségügyben az új államtitkár, mondja, de több pénzt csak akkor kér az ágazatnak, ha sikerül változtatni. S hogy mennyi pénzre van szükség, csak akkor lehet tudni, ha a teljes lakosságot felmérik.

A magyar egészségügy Európában párját ritkítóan kevés pénzből működik. Az új államtitkár szerint viszont csak akkor lehet több pénzt kérni a költségvetésből, ha változtatnak a rendszeren. Ez a rendszerváltás óta még senkinek sem sikerült. A kórházak tele vannak adóssággal, a szakemberek elmennek. Az itthon maradók közül hárman vendégeink: mit kellene változtatni?

A frissen végzett magyar orvosok fele azonnal külföldre megy - a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese szerint. Azt is mondta, hogy aki már a szakképzést is külföldön végzi, valószínűleg nem jön vissza Magyarországra.

A fontos mutatók továbbra is rendben. De: versenyképességben sehol nem vagyunk, kevés a beruházás, fiatalok és értékes szakemberek hagyják el az országot, az oktatás és az egészségügy változatlanul pénzhiánytól szenved és kérdés, mi lesz a Volkswagen-botrány hatása a járműiparnak kiszolgáltatott magyar exportra.

Bemutatta a nyilvánosságnak az új egészségügyi államtitkárt Balog Zoltán miniszter.  Ónodi Szűcs Zoltánt másfél hónappal azután nevezték ki, hogy elődje lemondott. Az új államtitkár arról beszélt: az emberek igényei fontosabbak, mint az intézményeké. Az MSZP szerint sok jót nem lehet várni az új államtitkártól.

Átlagosan 30 százalékos emelés a fegyveres és rendvédelmi dolgozóknak. Több év alatt 50 százalékos emelés a pedagógusoknak. És emelés az egészségügyi és szociális dolgozóknak is. Szép és komoly ígéret a kormánytól több százezer embernek. Akik nyilván alig várták, hogy megkapják az első magasabb fizetésüket. De sokan nagyot csalódtak. Mert volt olyan, akinek nemhogy nőtt volna, hanem még csökkent is a bér. És volt olyan is, aki mondjuk csak 800 forinttal kapott többet. De vajon hogy lehet ez? Hová lettek az eredeti ígéretek?

Lassabbak a mentők a Népszabadság szerint, a lap úgy tudja, kevesebb esethez érnek ki negyed óra alatt, mint egy éve. Az Országos Mentőszolgálatnál azt mondták, nem lettek lassabbak, csak változott a betegirányítási rendszerük és már nem a mentő indulásától számítják a negyed órát, hanem attól a pillanattól, amikor felveszik a segélyhívást.  

Felmondott munkahelyén és elhagyja a csecsemőápolói pályát Sándor Mária. A fekete ruhás nővérként ismertté vált ápoló azt mondta, így tiltakozik az ellen, hogy szerinte továbbra sem javult az egészségügyi dolgozók helyzete. Sándor Mária az idősgondozásban szeretne dolgozni, segédápolóként.

Több mint tíz éve nincs háziorvos a Borsod megyei Felsőgagyon és két másik, vele egy körzetben lévő településen. Hetente kétszer van helyettesítés: egy-két órát rendel egy környékbeli település orvosa. Gond van, ha valaki hétvégén, vagy ünnepnap betegszik meg. Ekkor a betegnek, főként ha lázas gyerek, a húsz kilométerre lévő legközelebbi városba kell eljutni az ügyeletre. Ez nem egyszerű ott, ahol egyébként is nagy a szegénység.

Van olyan szociális dolgozó, aki visszaküldte a bérkiegészítést az államtitkárnak, mert megalázónak érezte, hogy 39 év munkaviszony után bruttó 8 ezer forintot sem kapott. Az államtitkár bejelentése szerint a 93 ezer dolgozóból 63 ezren kaptak béremelést, 1650 és 68 ezer forint közötti összeget.

A kormány még decemberben indított programot a várólisták csökkentésére: a kórházak idén 5 milliárd forintot kapnak arra, hogy több műtétet végezzenek el. Eddig 3200 plusz operációt hajtottak végre.

209 forintos bérpótlékot fizet egy ápolónőnek a munkaadója a következő öt hónapra. Az erről szóló értesítést küldte el az RTL Híradónak az ápolónő férje.

Ismét egyre több ápoló készül külföldre, mert csalódottak a július 1-től beígért, de szerintük nem teljesített béremelés miatt - ezt állítja egy egészségügyi érdekképviselet. Az egészségügyért felelős államtitkárságon azt mondják, a kormány betartotta az ígéretét. A béremelésben érintett egészségügyi dolgozók bruttó 10-15 ezer forintos fizetésemelést kapnak.

Tömeg és forróság az Országos Onkológiai Intézet egyik rendelésén. Az alagsorban egymáshoz zsúfolódik 50-60 ember, sokaknak ülőhely sem jut. A helyiségben rettentő meleg van, a várakozókról folyik a víz, légkondi nincs, az ablakot sem lehet kinyitni.

Egyebek között életpályamodellt, béremelést és biztonságosan működő egészségügyet szeretnének. Két demonstráció is volt, mivel a szakdolgozói kamara nem szeretett volna az Őszintén az Egészségügyért Akciócsoporttal közösen tüntetni.

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár az RTL Híradónak azzal érvelt, hogy a határon túli magyarok egyre gyakrabban vesznek igénybe magyarországi ellátást, és alig maradt Romániában magyarul beszélő orvos. A beruházást a nagyváradi református közösség kezdeményezte, a miniszterelnök pedig teljes mellszélességgel kiáll mellette az államtitkár szerint. Az MSZP viszont provokációnak tartja az erdélyi kórház tervét a magyar egészségügy jelenlegi, szerintük katasztrofális állapota miatt.

Nemcsak az egészségügyben, hanem mindenütt egyre több adat keletkezik, s ezt a nagy tempóban növekvő adathalmazt kezelni kell ahhoz, hogy hasznosuljon. Kömlődi Ferenc jövőkutató, azt mondja, a minket körülvevő tárgyak előbb az interneten összekapcsolódnak, majd kommunikálnak egymással, ez lesz a dolgok internete. És a következő lépésben - kérdés, mikor - az embernek a gépek segítségével új képességei lesznek.

Béremelésért tüntettek péntek késő délután a szociális dolgozók. Nem bérpótlékot, az egészségügyi bértáblához hasonló béreket szeretnének. Azért vonultak az utcára, mert szerintük az eddigi egyeztetések nem működtek.

Nincs elegendő pénz az egészségügyre a jövő évi költségvetés tervezetében. Ezt állítja a Rezidensszövetség és a Kórházszövetség is. A tervezet szerint 51 milliárd forinttal, azaz két és fél százalékkal fordítana többet a kormány az egészségügyre az idei évhez képest.

A beteg gyerekek ágya mellett, a földön kényszerült aludni több anya is a Heim Pál Kórházban. Egyikük lefotózta a földön fekvő anyákat és a képet beküldte a 444.hu-nak. A kórházban azt mondták, a fotó nem most készült, azóta már jobb a helyzet, vannak ágyak és székek is a szülőknek, igaz, az ágyért sok szülőnek fizetnie kell, éjszakánként háromezer forintot.

Mit akar a magyar állam jövőre? – ennek hivatalos tudora Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, ő volt Baló György vendége. A kormány azzal számol, hogy a nemzeti össztermék jövőre 35 ezer milliárd forint – s ennek valamivel kevesebb, mint a felét, 16 és fél ezer milliárdot javasol elkölteni. De mire?  

Mindenben igazuk van a tüntető szakdolgozóknak - ezt mondta az egészségügyi államtitkár, mikor kedd este átvette a demonstráló egészségügyi dolgozók követeléseit. Több ezren, főleg ápolók tüntettek, a többi közt magasabb fizetést követeltek, és azt, hogy jobb munkakörülmények között dolgozhassanak az egészségügyben. Zombor Gábor azt mondta, az, hogy lesz-e béremelés, nem rajta múlik.

Egyszerre két demonstrációt is tartottak, az egyiket fekete, a másikat fehér ruhában. Egyrészt jobb körülményeket, másrészt pedig magasabb béreket követeltek. Az egyik szónok azt mondta, elkötelezettek a betegekért, de saját családjukért is felelősséget kell vállalniuk, ami a jelenlegi bérek mellett egyre nehezebb. A tüntetők a Parlamentnél és az egészségügyi államtitkárságnál is petíciót adtak át.

Tüntetnek Budapesten az egészségügyi dolgozók. Nővérek, ápolók, mentősök vonultak utcára, béremelést követelnek. A demonstrálók egy része fekete ruhában érkezett, mások fehérbe öltöztek. A két menet a belvároson keresztül vonul a Kossuth térnél találkoznak.

Nővérek, ápolók, mentősök vonultak utcára, béremelést követelnek. A demonstrálók egy része fekete ruhában érkezett, mások fehérbe öltöztek. Bánhidi Lilla riporterünk tudósít a helyszínről.

Egész életükben másoknak segítenek, ápolók és ápolónők adásunkkal egyidőben utcára vonultak. Azt mondják, elég volt, nem akarnak tovább megbecsülés nélkül dolgozni. Rettegni attól, hogy hónap közepére elfogy a fizetésük. Egy háromgyerekes apát követtünk, aki a mai tüntetésre készült. Tibor betegápolóként százhúszezer forintot keres. Lánya is ápolónő szeretne lenni, de csakis külföldön, azt mondja soha többet nem akar éhezni.

Két és fél hónappal ezelőtt egy csecsemős nővér, Sándor Mária interjút adott a Házon kívülnek. Elsőként beszélt nyíltan arról, amit amúgy a legtöbben tudnak, hogy milyen körülmények között és mennyiért dolgoznak az ápolók a magyar egészségügyben. Máriából azóta sztár lett. Egy mozgalom arca, aki továbbra is csecsemőket gondoz, de közben szervezkedik, telefonál, interjúkat ad. Mária hétköznapi ember volt, akire a nyilatkozata óta hatalmas felelősség szakadt. Vajon hogyan éli ezt még? És meddig megy el ő és a többi ápoló? Wagner Bea riportja.

Többek között Fásy Ádám, korábbi szépségverseny-szervező, Dr. Seffer István ismert plasztikai sebész, és egy ismert műkincskereskedő közös vállalkozása engedély nélkül végzett őssejt kezelést. A pácienseik többnyire gyógyíthatatlan betegek voltak, akiknek egy részétől ötmillió forintot kértek, igaz, volt akitől kevesebbet, és előfordult olyan is, hogy valakit ingyen kezeltek. Hubai Antal riportja.  

A legtöbb ember, aki orvoshoz megy, főleg, ha kórházba, nagyon sok éve és ma is úgy gondolja, hogy, noha fizeti az egészségbiztosítási járulékot, az orvosnak illik a kezelés vagy a műtét után pénzt adni. A magyar állam viszonylag keveset költ egészségügyre. Az orvosok és az ápolók többsége is megalázóan keveset keres. Hálapénzre 16 éve hárommilliárdot, tavaly már jó 8 milliárdot költöttünk, nagyjából annyit, mint az összes többi szolgáltatónak fizetett borravalóra a pincérektől a fodrászokig. Az állam tehát akarva-akaratlanul többé-kevésbé velünk pótoltatja azt, amit nem fizet meg az orvosoknak és az ápolóknak. A kormány honlapján olvasható egy terv, amely azt mondja, enyhítsenek a tilalmakon és ne legyen tilos, ne legyen büntethető a hálapénz utólagos elfogadása.

A nyomorúságos orvosfizetésekre régen sem volt, ma sincs válasza a magyar államnak. Az idő múlásával az orvosbéreket többszörösükre kellene emelni. De ami tegnap nem ment, holnap még nehezebb. A kerülőút: egy terv enyhítene a hálapénz elfogadásának tilalmán. Így évi néhány milliárddal több jutna a kórházi orvosoknak. Mit szólnak ehhez az érintettek?

Nem bírják tovább - ezt mondta több nővér is azon a figyelemfelhívó sétán, melyet az egészségügyben dolgozó ápolók szerveztek délelőtt Budapesten. Béremelést, megfelelő oktatást és munkájuk megbecsülését kérték, véleményük szerint ugyanis tarthatatlanok jelenlegi munkakörülményeik.

Nem bírják tovább a túlórákat, a megaláztatást és azt, hogy néha már a betegeknek sem tudnak úgy segíteni, ahogy arra felesküdtek - ezt mondta több nővér is azon a figyelemfelhívó sétán, amelyet az egészségügyben dolgozó ápolók szerveztek szombat délelőtt Budapesten. Béremelést, megfelelő oktatást és munkájuk megbecsülését kérték. Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, de nem akartak nyilatkozni.

Visszaveszik a Péterfy Sándor utcai kórházba Sándor Máriát. Arról az ápolóról van szó, aki szombaton fekete ruhás tiltakozást kezdeményezett az egészségügy helyzete miatt, majd miután nem engedték neki, hogy feketében maradjon, felmondott. Később meggondolta magát, azt mondja, nem akarja cserbenhagyni kollégáit. A kórház vezetése lehetővé tette, hogy folytassa munkáját. Folytatódik a figyelemfelhívó akció is, az ápolók és nővérek szombaton ismét országszerte feketébe öltöznek.

Az állam feladata megfelelő körülményeket biztosítani az egészségügyben. Ezt mondta Rétvári Bence parlamenti államtitkár hétfőn az Országgyűlésben. Az ülésen több ellenzéki párt is feketében jelent meg. Ezzel fejezték ki szolidaritásukat az ápolók felé, akik a hétvégén tartották a szakma gyásznapját, és fekete ruhában dolgoztak, mert szerintük tarthatatlan az anyagi helyzetük.

Egyre több ápoló és nővér csatlakozik a Fekete hétvégék nevű tiltakozó mozgalomhoz a Facebookon. A szervezők arra kérik a kórházi dolgozókat, hogy most és a jövő hétvégén is fekete ruhában menjenek dolgozni, hogy felhívják a figyelmet nehéz helyzetükre. Szombaton számoltunk be arról, hogy felmondott a Péterfy Sándor utcai Kórház egyik nővére, akivel le akarták vetetni a fekete ruhát. Híradónknak ma nyilatkozott egy másik nővér is a kórházból.

Felmondott a Péterfy Sándor utcai kórházban az a nővér, aki néhány hete a Házon kívülben beszélt a ki nem fizetett túlóráikról és a túlterheltségükről. Egy figyelemfelhívó akciót indított: fekete ruhában akart szombaton tiltakozni az egészségügyben dolgozók helyzete ellen, de nem engedték neki. Ezért adta be a felmondását. Most munkát keres.

Merre tart a sokféle nyomortól sújtott magyar egészségügy? 2010 óta nem nő a nemzeti össztermékből egészségügyre fordított százalékos arány, ezen belül az állam kiadásai nem érik el az 5 %-ot és Európában párját ritkítja, hogy a magyarok mennyit fordítanak ilyen kiadásokra a saját zsebükből – majdnem 3%-ot. A Magyarul Balóval vendégei: dr. Sinkó Eszter és Rácz Jenő.

A magyar egészségügy nem lehet jobb sokkal több pénz nélkül. Magyarország évek óta nemzeti össztermékének nem egészen 8 százalékát költi egészségügyre. Csakhogy ennek több mint egy teljes harmadát mi, állampolgárok fizetjük a saját zsebünkből.