Fekete szalagot tűzve tüntettek az egészségügyi dolgozók országszerte. Béremelést és jobb munkakörülményeket követeltek. A PM aktivistái 200 négyzetméteres fekete zászlót akartak a parlament lépcsőire teríteni, de az őrök megakadályozták őket ebben, az aktivistákat rendőrök vitték el. Az egészségügyi államtitkár úgy reagált, jövő szerdán bejelentik béremelési javaslatukat.  

A hálapénz az egészségügyben bevett dolog Magyarországon, akárki akármit is gondol róla. De a szavakon túl hogyan köszönje meg valaki az orvosoknak, hogy jól bántak a gyerekével a kórházban, ha nincs pénze? Lakatos Norbert meglepő megoldást választott: a fiatal fiú szobafestő, és hálából azt tette, amihez ért: kifestette egy kórház pár helyiségét. Amikor ennek híre ment, Norbihoz többen csatlakoztak, akik azt gondolják, jó pár kórházi osztályra ráférne a festés. Serdült Szilvia riportja a kezdődő mozgalomról.

Ingyen dolgoznak a hétvégéken, a sokszor tíz órás műszakért egy fillért sem kapnak a radiológusok a Semmelweis Egyetemen - ezt mondta híradónknak az egyetem MR központjának a vezetője. Rudas Gábor szerint náluk is kevés a szakember, az ingyen munkát önként vállalják, hogy el tudják látni a betegeket. A Radiológus Társaság elnöke korábban azt mondta az RTL Híradónak, hogy több száz radiológus hiányzik az országból. Az egészségügyi államtitkár azonban nem biztos abban, hogy valóban kevés a radiológus.

Sándor Mária azt mondja, addig nem tudnak semmit sem elérni, amíg az orvosok, a kórházigazgatók, az érdekképviseletek nem állnak melléjük és nem harcolnak velük.  A fekete ruhás nővér arra szólítja fel a kórházigazgatókat, hogy hirdessenek sztrájkot. Szerinte már ez az egyetlen eszköz, amivel még el lehetne érni, hogy bármi változzon a magyar egészségügyben.

Nem biztos, hogy lesz elég sebész, és a várólisták is növekedni fognak. Ezt mondta Híradónknak a magyar Orvosi Kamara elnöke. 1-jétől Budapesten minden olyan kórháznak, ahol van sebészet, folyamatosan fogadnia kell a területileg hozzájuk tartozó sürgős eseteket. Az egészségügyért felelős helyettes államtitkár azt mondta: a kórházigazgatóknak lett volna idejük jelezni, ha baj van, de szerinte ezt nem tették meg.

Nem nézte az RTL Híradó riportját, így nem tudja megmondani, hogy miért kell sok helyen akár fél évet is várni az MR vizsgálatra- ezt mondta az egészségügyi államtitkár. Az RTL Híradó két hete készített riportot arról, hogy sok helyen nagyon megnőtt a diagnosztikai vizsgálatokra a várakozási idő. Akkor is kérdeztünk az államtitkárságtól, de érdemi választ nem kaptunk. A riportban az is elhangzott, hogy kritikusan kevés a radiológus, ezért hiába vettek új készülékeket, nincs, aki vizsgáljon velük. Az államtitkár azt mondta, ő nem biztos abban, hogy ez így van.  

Nem várja el a gyerekektől, hogy tiszteljék, csak az a fontos, hogy szeressék. Ezt mondta Híradónknak az év orvosa, aki olykor négykézlábra ereszkedve vizsgálja meg a gyereket a földön. A jemeni származású Adulrahman Mohamed a gyulai kórházban dolgozik. A Híradónknak nyilatkozó anyukák szerint „Abdul bácsi” lenyűgözi a gyerekeket kedvességével.

Több játék, gyorsabb gyógyulás. Ez a véleménye a Nyíregyházi Anyukák Segítő Csoportjának, akik azt tapasztalták, hogy unatkoznak a kórházban a gyerekek. Pár hónapja összefogtak és az interneten kerestek játék adományozókat. A felhívásra rengeteg család jelentkezett, így ma bőven volt mit átadni a kis betegeknek a nyíregyházi kórházban.

Felvágott zsemle nélkül, egyetlen nővér és kora délután távozó orvos. Egy fiatalember mesélt Híradónknak arról, milyen volt az ünnepi hosszú hétvége a fővárosi Szent László Kórház fül-orr gégészeti osztályán. Azt állítja: vacsorára csak egy szelet párizsit és kockasajtot kapott, a kórház szerint ugyanis a reggelihez járó pékárut kellett volna beosztania estéig.

Még az idén megszűnhet a kórházi elfekvők egy része. Az egészségügyi államtitkár tervei szerint szétválasztanák a gyógyító és az ápolási ágyakat, amelyeket átadnának a szociális ágazatnak. Így azokat a betegeket, akiknek nincs szükségük orvosi ellátásra, a jövőben szakápolási otthonokban helyezhetik majd el. A Kórházszövetség elnöke szerint ez nagy terhet vehet le a kórházi dolgozók válláról.

Műsorunk kezdete óta mindennél többet foglalkoztunk két témával: az egyik az oktatás, a másik az egészségügy, mert úgy gondoljuk, leginkább ezeknek a gondjai érintik és foglalkoztatják legtöbbünket. Mindkettőre nemzetközileg párját ritkítóan keveset költ Magyarország. Nagyjából fél éve lett államtitkár Ónodi-Szűcs Zoltán, akit azóta hívunk – most eljött.

Egy négy gyerekes orvos-közgazdász fél éve elvállalta az igen csak rövid szavatosságú egészségügyi államtitkárságot. Pedig tudnia kell, hogy nincs elég pénz, orvosok, ápolók mennek el, és nem csak a szánalmas bérek miatt, a kórházak egy részét be kellene zárni, a kulcsszereplő háziorvosok közül majdnem minden második elmúlt 60 éves – miben bízik Ónodi-Szűcs Zoltán?  

Az állami kórházak ugyan túlterheltek, de mégis vannak szabad kapacitásaik. Azaz, például: üresen állnak műtők, főleg délután és hétvégén. Voltak kezdeményezések arra, hogy kórházak fizetős beteget fogadhassanak olyankor, amikor műtőik egyébként állnak, de tavaly óta törvény tiltja, hogy állami kórház fizetős magyar beteget fogadjon. Vannak persze trükkök, nem is kevés, de ez a szabály.

Akár az 5 hónapra született csecsemőket is életben tudják tartani az orvosok - ezt mondta Híradónknak az újszülött-gyógyászattal foglalkozó társaság elnöke. A Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly 20 százalékkal több csecsemő életét mentették meg itthon, mint 2013-ban.

Az állam szerint eleget költ egészségünkre a mi pénzünkből, ám a beteg matuzsálemi műszerekkel, ijesztő viszonyokkal és ellátással szembesül a kórházakban. De saját zsebünkből is százmilliárdokat költünk egészségünkre, de ezt a pénzt csak magáncégeknél hagyhatjuk, az államnak nem kell. Van, akinek üzlet az egészségügy, akkor az államnak legalább részben miért nem?

Nem hozzák nyilvánosságra, hogy melyik kórházban milyen és mennyi kórházi fertőzés volt, mert félreértenék a betegek az adatokat - ezt mondta a Parlamentben hétfőn a az egészségügyi államttikár a Jobbik kérdésére. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint a kórházi fertőzés nem műhiba, mindenhol van világszerte. A híradónknak nyilatkozó egészségügyi szakjogász szerint is joguk van a betegeknek megtudni ezeket az adatokat.

Nem kapták meg a nekik járó praxistámogatást a háziorvosok. Januártól összesen 10 milliárd forint pluszpénzt kaptak volna, orvosonként bruttó 130 ezret, amit leginkább az asszisztensek bérének emelésére fordíthattak volna, de nem kaptak semmit. Az államtitkár azt mondta néhány hete, a pénz megvan, de kérnek cserébe valamit. Végül kiderült: január helyett júniustól kapnak pénzt, 10 milliárd helyett csak hatot, és mindezért több munkát kell végezniük.

Fertőzés miatt nem fogad beteget egy fővárosi kórház egyik osztálya. A kórházi fertőzések halálos áldozatai világszerte egyre inkább foglalkoztatják a hatóságokat. Az Egyesült Királyságban például minden 16. kórházi beteg kap valamilyen fertőzést. Magyarországon erről nem sok szó esik, de a most a téma robbant, mert az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoport közzétett egy nyílt levelet, amely szerint Magyarországon többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben.

Várhatóan a héten tetőzik az influenzajárvány. Ezt mondta Híradónknak az Országos Epidemiológiai Központ virulógusa. A szakértő szerint ilyenkor szoktak előfordulni súlyosabb esetek, mivel a járványos időszak második felében egyre fertőzőbb a vírus. A betegek fele 15 éven aluli gyerek.

Memóriazavar, depresszió, látási, ideg- és izomrendszeri problémák. Ezek mind az Ebola szövődményei lehetnek, ráadásul hónapokkal később is előjöhetnek azt követően, hogy a beteget már gyógyultnak nyilvánították. Erről amerikai és libériai tudósok számoltak be egy konferencián.

Már a legtapasztaltabb, idősebb ápolónők is külföldre mennek dolgozni - ezt tapasztalja a szakdolgozói kamara. Szerintük ez további nehézségeket okozhat az egészségügyben, mert őket még nehezebb lesz pótolni. A legtöbben azért mennek el, mert kevés a fizetésük. A Független Egészségügyi Szakszervezet szerint nem kapták meg az ígért béremelést sem. Balog Zoltán miniszter azt mondta, a pótlékokat folyamatosan kapják meg a dolgozók.  

TBC fertőzést diagnosztizáltak a fóti gyermekközpont egyik dolgozójánál. Erről elsőként a Népszabadság írt. Az adminisztratív területen dolgozó nőt kórházban ápolják. Az intézet annyit közölt, az otthon összes lakójának és dolgozójának biztosítják a tüdőszűrést, másnál eddig nem mutatták ki a betegséget.

Korábban több államtitkár is tényként állította a sajtónak, hogy 270 ezer forintra emelik januártól a szakorvosi minimálbért. Ehhez képest az RTL Híradó kérdésére most a jelenlegi egészségügyi államtitkár azt mondta, ők ilyet nem mondtak. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint ez csak egy félreértés. Egyébként nem csak az orvosok nem kaptak fizetésemelést, az ápolók sem, pedig nekik is ígértek.

Se papír, se kézmosó, de sok helyen ülőke és zár sincs a kórházi wc-kben. Ha mégis, akkor nem működik, és ezért nem lehet használni. Az RTL Híradó stábja megnézte a kórházi wc-ket, amiket szinte kivétel nélkül siralmas állapotban találtunk.

Gyorsan terjed a vírus - egyre több az influenzás beteg. Már öt megyében és Budapesten is több kórházban van érvényben teljes vagy részleges látogatási tilalom. Az elmúlt héten 73 százalékkal több beteg volt, mint egy héttel korábban. Az orvoshoz fordulók fele 15 éven aluli gyerek.

Műtéti bravúr a Heim Pál Gyermekkórházban. Magyarországon elsőként hajtottak végre speciális hallásjavító műtétet a koponya mindkét oldalán egyszerre. Egy 8 éves, súlyosan halláskárosodott kislány kapott most esélyt arra, hogy, úgy érzékelje a körülötte lévő világ hangjait, amire korábban esélye sem volt. Egy-egy csontba ágyazott hallókészüléket ültettek be a fülei mögé, az RTL híradó stábja jelen lehetett az operációnál.

Magyarországon elsőként hajtottak végre speciális hallásjavító műtétet a koponya mindkét oldalán egyszerre. Egy-egy csontba ágyazott hallókészüléket ültettek be egy 8 éves, súlyosan halláskárosodott kislány fülei mögé, az RTL Híradó stábja végig jelen lehetett az operációnál. Figyelem: a következő képek sérthetik egyesek érzékenységét!

Nem kérnek fizetést, kizárólag a hálapénzért dolgoznak azok az orvosok, akik önkéntes segítőként vannak jelen a magyar kórházakban. Besegítenek az ügyeletbe, használják a kórház eszközeit, cserébe beviszik a magán pácienseiket, és ott műtik meg őket, vagy ott vezetik le a szülést. Az RTL Híradónak nyilatkozó kórházigazgató szerint egyre több fiatal orvos dönt emellett, így az alkalmazotti fizetés többszörösét, akár több millió forintot is meg tudnak keresni, csak a hálapénzből.

Nem kapták meg a januárra ígért béremelést a szakorvosok és az ápolók. Az elmúlt évben a kormány több politikusa is azt ígérte, 43 ezer ápoló és 18 ezer orvos bére emelkedik januártól, ehelyett az ápolók az egyik szakszervezet szerint semmit sem kaptak, az orvosok közül pedig kevesebb, mint 400-nak érkezett pluszpénz, de nem béremelés, hanem csak támogatás.

Noha hosszabb ideje nyilvánvaló, hogy az egészségügy roskadozik, nehéz ezt szó nélkül hagyni. Sorolhatnánk a számokat. De ma nem a számokra, hanem emberekre vagyunk kíváncsiak, a szakma képviselőinek segítségével igyekszünk többet megtudni a helyzetről.

Tömegesen hagyják el orvosok és ápolók a kórházakat. Alacsony bérek, hiányzó, vagy elavult műszerek, kifizetetlen túlórák, túlterheltség, rossz légkör, fásultság, megaláztatások. Műsorunkban Sándor Mária, a feketeruhás nővér, egy budapesti és egy Németországban dolgozó orvos.

Hetek telnek el, míg szakorvosokra vár a beteg, és van ahol, a leletekre, vagy a szövettanra is heteket kell várni, és ez rontja a gyógyulási esélyt. Erről beszélt a klinikai onkológiai társaság tiszteletbeli elnöke Híradónknak.

Elégedetlenek az Országos Mentőszolgálat dolgozói, többen a nyilvánossághoz akarnak fordulni, sőt van, aki már a munkát is megtagadná. Egyebek között ez áll abban a levélben, ami az RTL Híradó birtokába került.

Három kórházból kettőben nincs elég orvos és ápoló, minden ötödikben pedig még azt sem tudják biztosítani, hogy az orvosok megfelelően tudjanak kezet mosni, fertőtleníteni.

Magyarország az első helyen a transzplantációs ranglistán. A Semmelweis Egyetem Transzplantációs Klinikán végezték tavaly a legtöbb veseátültetést 77 európai centrum közül. A májtranszplantációk számát tekintve a harmadik helyen áll az intézet.

Körülbelül egy éve készítettünk interjút a Házon kívülben egy egyszerű csecsemős nővérrel. Történt ugyanis, hogy egy Sándor Mária nevű hölgy e-mailt írt nekünk az ő és kollégái munkakörülményeiről, mi pedig érdekesnek találtuk a levelét, és megkerestük őt. Innentől Mária története már a nyilvánosság előtt zajlott. Ismert ember lett, sok, hogy így fogalmazzunk, híve van, akik tűzön-vízen át kitartanak mellette. Akkor is, amikor közérdekű munkát végez, és akkor is, amikor tüntetést szervez.

12 órán várt a segítségre, három kórházban is megfordult egyetlen nap alatt, pedig szívinfarktusa volt. Ezt állítja egy egykori válogatott focista. A most 55 éves férfi még augusztusban lett rosszul, kocsival indult a kórházba, útközben karambolozott. A budapesti Merényi Gusztáv kórházban látták el sérüléseit, de kérése ellenére hazaküldték, újra rosszul lett, végül csak este került be egy másik intézet kardiológiájára.

Kedves nézőink, olvasóink! Az RTL Híradóban szeretnénk átfogó riportokat készíteni az egészségügy helyzetéről. Ehhez kérjük a segítségüket. Részletek >>>

Nem mondtak fel a győri kórház sebészei, de tizenhatan panaszlevelet írtak a főigazgatónak, mert szerintük nem kapnak elég ügyeleti díjat, miközben rengeteget dolgoznak. A főigazgató azt mondta, nincs lehetősége arra, hogy több pénzt adjon az sebészeknek.

Tartós nagyfeszültség a magyar egészségügyben, szánalmas fizetések, rossz körülmények, külföldön dolgozó magyar orvosok tömegei – ezt nagyjából mindannyian tudjuk. De az orvosok elvándorlásának pontos tényeit és adatait nemigen ismerjük. Hogy hányan, hova, miért mentek-mennek el. Ma mindehhez közelebb fogunk jutni. Varga Júlia, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa 9 évig kutatta a magyar orvosok külföldre vándorlását és magyarországi pályaelhagyását.

Nincs már várólista a műtétekre az egészségügyi államtitkár szerint, Ónodi-Szűcs Zoltán erről az állami televízióban beszélt. Azt mondta, annyira sikeres a várólista csökkentési program, hogy már csak 35 ezren várakoznak valamilyen beavatkozásra, ami szerinte már nem is igazi várólista.

1001 orvos hálapénz nélkül - ez volt az a petíció, melyben közel 800 magyar orvos nevét vállalva állt ki a magyar egészségügyért. Nem akarnak több hálapénzt és úgy érzik, az évek óta húzódó ügyben az utolsó utáni pillanatban kérik a segítséget!

1001 orvos hálapénz nélkül - ez volt az a petíció, melyben közel 800 magyar orvos nevét vállalva állt ki a magyar egészségügyért. Nem akarnak több hálapénzt és úgy érzik, az évek óta húzódó ügyben az utolsó utáni pillanatban kérik a segítséget!

Furcsa idegenvezetésre indultunk a Szent János Kórházban. Aki körbevezetett minket, az nem volt más, mint a kórház orvos-igazgatója. Elvállalta, hogy megmutatja az épület sötét oldalát is: a szétrohadt ablakokat, az ősrégi műtőt és az osztályt, ahol 16 emberre jut egy fürdőszoba és vécé. Persze van a kórháznak szép, felújított része is, mindez uniós és alapítványi pénzből. De nem csak a kórházak állapota mutatja a mai magyar egészségügy széthullását: hanem az is, hogy 2000 még itthon lévő orvosnak is elege lett, és nyíltan szervezkedésbe kezdtek. Moskovics Judit riportja.

Az egészségügy roskadozik. Ha a kormány nem is, az Állami Számvevőszék mintha megtalálta volna a bajok egyik eredőjét. Vizsgálatot folytatnak a kórházak gazdálkodásáról. A vizsgálat folyamatban van. Meghökkentő és fölöttébb szokatlan módon a Számvevőszék elnöke egy lapinterjúban ismertette a vizsgálat néhány következtését. Mivel a vizsgálat még nem nyilvános, csak az elnök úr egyes következtetései, meghívtuk műsorunkba, de nincs itt: az Állami Számvevőszék kommunikációs és kapcsolattartási osztályának vezetője azt mondta, hogy folyamatban lévő vizsgálatról nem nyilatkoznak.

Egy Facebookon szerveződő orvoscsoport, nevük: 1001-en a hálapénz ellen, két levelet is írt az illetékes minisztériumnak és most már valamennyiünket kérnek, írjunk mi is levelet, mert akkora a baj. Az első levelükre kaptak választ: a kormány sokat tesz az egészségügyért. Újabb levél: valódi válaszokra várnak.

Most már a minisztertől várnak segítséget az orvosok. Két hete írtak nyílt levelet, amit mára csaknem 800-an írtak alá, az egészségügy kilátástalan helyzetére hívják fel figyelmet. Választ várnának arra, hogy a hálapénz rendszerét hogyan számolná fel a kormány, és arra is, hogy mikor rendezik az egészségügyi dolgozók bérét. A levelet ma az emberi erőforrások miniszterének is elküldték, de választ egyelőre nem kaptak Balog Zoltántól.

Ha igen, írjon levelet az egészségügyért is felelős miniszternek, hogy nagy baj van. Erre kér mindenkit orvosok egyre nagyobb csoportja. Találkozunk velük. És: közben az állami számvevőszék is vizsgálódik, és – ez meghökkentő - részleteket szivárogtat egy még ismeretlen jelentésből. Mit szólnak az érintettek?

Sztrájkolhatnak jövőre az egészségügyi dolgozók, ha nem sikerül érdemi megállapodást kötni a kormánnyal a fizetésekről és az ellátás körülményeinek javításáról. Erről Sándor Mária, a fekete ruhás nővérként ismertté vált ápoló beszélt.

Már több mint 300 orvos írta alá azt a nyilatkozatot, amiben arra kérik a magyar embereket: írjanak levelet az egészségügyért felelős államtitkárnak és tegyenek fel kérdéseket neki például arról, hogy és mikor kopik ki a rendszerből a hálapénz. A minisztériumtól többek között kedden azt írták: soha ennyi pénzt nem fordítottak még az egészségügyre. A nyilatkozatot aláírók viszont elégedetlenek a válasszal.