A fontos mutatók továbbra is rendben. De: versenyképességben sehol nem vagyunk, kevés a beruházás, fiatalok és értékes szakemberek hagyják el az országot, az oktatás és az egészségügy változatlanul pénzhiánytól szenved és kérdés, mi lesz a Volkswagen-botrány hatása a járműiparnak kiszolgáltatott magyar exportra.

Bemutatta a nyilvánosságnak az új egészségügyi államtitkárt Balog Zoltán miniszter.  Ónodi Szűcs Zoltánt másfél hónappal azután nevezték ki, hogy elődje lemondott. Az új államtitkár arról beszélt: az emberek igényei fontosabbak, mint az intézményeké. Az MSZP szerint sok jót nem lehet várni az új államtitkártól.

Átlagosan 30 százalékos emelés a fegyveres és rendvédelmi dolgozóknak. Több év alatt 50 százalékos emelés a pedagógusoknak. És emelés az egészségügyi és szociális dolgozóknak is. Szép és komoly ígéret a kormánytól több százezer embernek. Akik nyilván alig várták, hogy megkapják az első magasabb fizetésüket. De sokan nagyot csalódtak. Mert volt olyan, akinek nemhogy nőtt volna, hanem még csökkent is a bér. És volt olyan is, aki mondjuk csak 800 forinttal kapott többet. De vajon hogy lehet ez? Hová lettek az eredeti ígéretek?

Több mint tíz éve nincs háziorvos a Borsod megyei Felsőgagyon és két másik, vele egy körzetben lévő településen. Hetente kétszer van helyettesítés: egy-két órát rendel egy környékbeli település orvosa. Gond van, ha valaki hétvégén, vagy ünnepnap betegszik meg. Ekkor a betegnek, főként ha lázas gyerek, a húsz kilométerre lévő legközelebbi városba kell eljutni az ügyeletre. Ez nem egyszerű ott, ahol egyébként is nagy a szegénység.

209 forintos bérpótlékot fizet egy ápolónőnek a munkaadója a következő öt hónapra. Az erről szóló értesítést küldte el az RTL Híradónak az ápolónő férje.

Ismét egyre több ápoló készül külföldre, mert csalódottak a július 1-től beígért, de szerintük nem teljesített béremelés miatt - ezt állítja egy egészségügyi érdekképviselet. Az egészségügyért felelős államtitkárságon azt mondják, a kormány betartotta az ígéretét. A béremelésben érintett egészségügyi dolgozók bruttó 10-15 ezer forintos fizetésemelést kapnak.

Tömeg és forróság az Országos Onkológiai Intézet egyik rendelésén. Az alagsorban egymáshoz zsúfolódik 50-60 ember, sokaknak ülőhely sem jut. A helyiségben rettentő meleg van, a várakozókról folyik a víz, légkondi nincs, az ablakot sem lehet kinyitni.

Egyebek között életpályamodellt, béremelést és biztonságosan működő egészségügyet szeretnének. Két demonstráció is volt, mivel a szakdolgozói kamara nem szeretett volna az Őszintén az Egészségügyért Akciócsoporttal közösen tüntetni.

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár az RTL Híradónak azzal érvelt, hogy a határon túli magyarok egyre gyakrabban vesznek igénybe magyarországi ellátást, és alig maradt Romániában magyarul beszélő orvos. A beruházást a nagyváradi református közösség kezdeményezte, a miniszterelnök pedig teljes mellszélességgel kiáll mellette az államtitkár szerint. Az MSZP viszont provokációnak tartja az erdélyi kórház tervét a magyar egészségügy jelenlegi, szerintük katasztrofális állapota miatt.

Nemcsak az egészségügyben, hanem mindenütt egyre több adat keletkezik, s ezt a nagy tempóban növekvő adathalmazt kezelni kell ahhoz, hogy hasznosuljon. Kömlődi Ferenc jövőkutató, azt mondja, a minket körülvevő tárgyak előbb az interneten összekapcsolódnak, majd kommunikálnak egymással, ez lesz a dolgok internete. És a következő lépésben - kérdés, mikor - az embernek a gépek segítségével új képességei lesznek.

Béremelésért tüntettek péntek késő délután a szociális dolgozók. Nem bérpótlékot, az egészségügyi bértáblához hasonló béreket szeretnének. Azért vonultak az utcára, mert szerintük az eddigi egyeztetések nem működtek.

Nincs elegendő pénz az egészségügyre a jövő évi költségvetés tervezetében. Ezt állítja a Rezidensszövetség és a Kórházszövetség is. A tervezet szerint 51 milliárd forinttal, azaz két és fél százalékkal fordítana többet a kormány az egészségügyre az idei évhez képest.

Mit akar a magyar állam jövőre? – ennek hivatalos tudora Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, ő volt Baló György vendége. A kormány azzal számol, hogy a nemzeti össztermék jövőre 35 ezer milliárd forint – s ennek valamivel kevesebb, mint a felét, 16 és fél ezer milliárdot javasol elkölteni. De mire?  

Mindenben igazuk van a tüntető szakdolgozóknak - ezt mondta az egészségügyi államtitkár, mikor kedd este átvette a demonstráló egészségügyi dolgozók követeléseit. Több ezren, főleg ápolók tüntettek, a többi közt magasabb fizetést követeltek, és azt, hogy jobb munkakörülmények között dolgozhassanak az egészségügyben. Zombor Gábor azt mondta, az, hogy lesz-e béremelés, nem rajta múlik.

Két és fél hónappal ezelőtt egy csecsemős nővér, Sándor Mária interjút adott a Házon kívülnek. Elsőként beszélt nyíltan arról, amit amúgy a legtöbben tudnak, hogy milyen körülmények között és mennyiért dolgoznak az ápolók a magyar egészségügyben. Máriából azóta sztár lett. Egy mozgalom arca, aki továbbra is csecsemőket gondoz, de közben szervezkedik, telefonál, interjúkat ad. Mária hétköznapi ember volt, akire a nyilatkozata óta hatalmas felelősség szakadt. Vajon hogyan éli ezt még? És meddig megy el ő és a többi ápoló? Wagner Bea riportja.

A legtöbb ember, aki orvoshoz megy, főleg, ha kórházba, nagyon sok éve és ma is úgy gondolja, hogy, noha fizeti az egészségbiztosítási járulékot, az orvosnak illik a kezelés vagy a műtét után pénzt adni. A magyar állam viszonylag keveset költ egészségügyre. Az orvosok és az ápolók többsége is megalázóan keveset keres. Hálapénzre 16 éve hárommilliárdot, tavaly már jó 8 milliárdot költöttünk, nagyjából annyit, mint az összes többi szolgáltatónak fizetett borravalóra a pincérektől a fodrászokig. Az állam tehát akarva-akaratlanul többé-kevésbé velünk pótoltatja azt, amit nem fizet meg az orvosoknak és az ápolóknak. A kormány honlapján olvasható egy terv, amely azt mondja, enyhítsenek a tilalmakon és ne legyen tilos, ne legyen büntethető a hálapénz utólagos elfogadása.

A nyomorúságos orvosfizetésekre régen sem volt, ma sincs válasza a magyar államnak. Az idő múlásával az orvosbéreket többszörösükre kellene emelni. De ami tegnap nem ment, holnap még nehezebb. A kerülőút: egy terv enyhítene a hálapénz elfogadásának tilalmán. Így évi néhány milliárddal több jutna a kórházi orvosoknak. Mit szólnak ehhez az érintettek?

Nem bírják tovább - ezt mondta több nővér is azon a figyelemfelhívó sétán, melyet az egészségügyben dolgozó ápolók szerveztek délelőtt Budapesten. Béremelést, megfelelő oktatást és munkájuk megbecsülését kérték, véleményük szerint ugyanis tarthatatlanok jelenlegi munkakörülményeik.

Nem bírják tovább a túlórákat, a megaláztatást és azt, hogy néha már a betegeknek sem tudnak úgy segíteni, ahogy arra felesküdtek - ezt mondta több nővér is azon a figyelemfelhívó sétán, amelyet az egészségügyben dolgozó ápolók szerveztek szombat délelőtt Budapesten. Béremelést, megfelelő oktatást és munkájuk megbecsülését kérték. Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, de nem akartak nyilatkozni.

Az állam feladata megfelelő körülményeket biztosítani az egészségügyben. Ezt mondta Rétvári Bence parlamenti államtitkár hétfőn az Országgyűlésben. Az ülésen több ellenzéki párt is feketében jelent meg. Ezzel fejezték ki szolidaritásukat az ápolók felé, akik a hétvégén tartották a szakma gyásznapját, és fekete ruhában dolgoztak, mert szerintük tarthatatlan az anyagi helyzetük.

Felmondott a Péterfy Sándor utcai kórházban az a nővér, aki néhány hete a Házon kívülben beszélt a ki nem fizetett túlóráikról és a túlterheltségükről. Egy figyelemfelhívó akciót indított: fekete ruhában akart szombaton tiltakozni az egészségügyben dolgozók helyzete ellen, de nem engedték neki. Ezért adta be a felmondását. Most munkát keres.

Merre tart a sokféle nyomortól sújtott magyar egészségügy? 2010 óta nem nő a nemzeti össztermékből egészségügyre fordított százalékos arány, ezen belül az állam kiadásai nem érik el az 5 %-ot és Európában párját ritkítja, hogy a magyarok mennyit fordítanak ilyen kiadásokra a saját zsebükből – majdnem 3%-ot. A Magyarul Balóval vendégei: dr. Sinkó Eszter és Rácz Jenő.

A magyar egészségügy nem lehet jobb sokkal több pénz nélkül. Magyarország évek óta nemzeti össztermékének nem egészen 8 százalékát költi egészségügyre. Csakhogy ennek több mint egy teljes harmadát mi, állampolgárok fizetjük a saját zsebünkből.

Át lehet alakítani a kórházi rendszert, jöhet az életpályamodell, röghöz köthetik az orvosokat, de mindettől nem várható javulás: az államnak sokkal, sokkal több pénzt kell költenie az egészségügyre, mert a gyógyításra fordított állami pénz értéke sok éve csökken. De mi magunk egyre többet kényszerülünk fizetni. Kérdéseink Zombor Gábor államtitkárnak. Magyarul Balóval 21:30-kor az RTL II-n!

Akár sztrájkba is kezdhetnek az orvosok, ha nem tudnak megállapodni a kormánnyal a béremelésről. Ezt a rezidensszövetség elnöke mondta az RTL Híradónak. Az egészségügyi államtitkárság javaslata szerint 100-200 ezer forinttal emelkedne az orvosok bére idén, ez azonban sokkal kevesebb, mint amekkora béremelést az orvosok szeretnének - legalábbis a szövetség felmérése szerint. Ráadásul a béremelésért cserébe alá kellene írniuk, hogy nem fogadnak el hálapénzt és nem mennek külföldre.  

Talán senki nem tudja megmondani, milyen a magyar egészségügy, de mindenkinek van véleménye róla. Annyi bizonyos, hogy a nemzeti össztermékből arányosan egyre kevesebbet fordít az állam egészségügyi kiadásokra és ezzel Magyarország párját ritkítja Európában. Ma este nem az orvosokról, hanem az ápolókról van szó. Ők ritkán beszélnek.

Egy ápoló kifakad és sok mindent elmond, amiről eddig kevesen és keveset tudtak. Megnézzük a nagyobb képet, országosan is jellemző, hogy az ápolók túlterheltek, brutálisan sok a túlórájuk, de ezzel együtt is megalázóan keveset keresnek. Ám akármennyit is túlóráznak, sok beteg panaszkodik, hogy hiába várja a nővérkét. Magyarul Balóval 21:30-kor az RTL II-n!

Feleannyi ápoló dolgozik itthon, mint a nyugat-európai országokban, és a fizetésekben már a szomszédos országoktól is leszakadt Magyarország - ezt mondta Híradónknak a Kórházszövetség elnöke. Velkey György szerint az átlagéletkor magas, az utánpótlás pedig kevés, ezért is kellene a mostaninál jóval több pénzt fordítani az egészségügyre. Az emberi erőforrások minisztere szerint sehol nem tökéletes az egészségügy, és ösztöndíjakkal próbálják majd itthon tartani az ápolókat.

Mária évtizedek óta nővér, koraszülötteket gondoz. Imádja a munkáját, és a lelkesedését még a rossz egészségügyi állapotok sem tudják megtörni. Azt mesélte nekünk, hogy az egészségügyet szerinte jórészt már csak a benne dolgozók lelkesedése működteti. Mária most megtörte a csendet, és kíméletlen őszinteséggel beszélt a viszonyokról a nővérek és a betegek kiszolgáltatottságáról. És már annyira elkeseredett, hogy még a nyilvánosságot is vállalta. Moskovics Judit riportja.

Ha bevezetik a kormány egészségügyi átalakításokkal kapcsolatos elképzeléseit, több kórházi ágy szűnhet meg, mint amennyi egy egész kórházban van. Ez derült ki abból a dokumentumból, amelyet a Blikk szerzett meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól.

Doktor Úr, a maga szíve sosem fáj? Barabás Évi orvoshoz fordult, persze csak a Portré stúdiójában.  A szakember pedig nem más, mint Dr. Tóth Tamás, akinek az RTL Klub csatornáján, a Dr. Tóth című műsora, eredményesen szerepel.

Újabb tüntetést tartanak a József Nádor téren, ahol a szociális megszorítások, az oktatás átalakítása, az egészségügy helyzete és a korrupció ellen tiltakoznak. A demonstrációt a "Nincs hova hátrálnunk" nevű Facebook-csoport szervezte. Azt tervezik, hogy a beszédek után a Parlament elé vonulnak.  

Dr. Tóth jött, látott és múlt hétfő óta minden délután kinyitja rendelőjének ajtaját. A műsor meglepő tényekkel szembesíti a nézőket és olyan témákkal foglalkozik, amelyek mindenkit érdekelnek.

Bár a törvényi minimumlétszámot biztosítják, azt mondják, ez nem elég. Csak túlórákkal és átszervezésekkel tudják megoldani a biztonságos betegellátást. A jelenlegi 1000 szakdolgozó mellé még 100 kellene.  

A SOTE gyermekpszichiátriáján nem volt pénz se székre, se asztalra, se játékokra. Ezeket az orvosok gründolták össze - munka után pályázatokat írtak.