Tovább csúszik a járvány miatt elhalasztott csípőprotézis műtétje - erről panaszkodott Híradónknak egy érdi beteg. Ráadásul fájdalomcsillapító infúziót sem kaphat, mert a szakrendelőben nincs elég szakdolgozó, és ezért az infúziós kezeléseket nem tudták újraindítani. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő szerint csak csípő és térd protézis műtétre több mint 13 ezren várnak.

Szaglás Ambulancia indult nemrég a Semmelweis Egyetem Fül-Orr Gégészeti Klinikáján. Olyan covidos betegeknek tartanak szaglástréninget, akik a vírus mellékhatásaként tartósan elvesztették a szaglásukat. Már most több hetes a várólista. A tréning illatmintáit egy úgynevezett illatprizma alapján állították össze. A folyamat a híradónknak nyilatkozó doktornő szerint hasonló, mint amikor egy stroke-os beteget újra tanítanak járni.

Hamarosan a kórházi ágyaknak már csak 20 százalékát kell a koronavírusos betegek számára fenntartani, a többit a nem covidos beteg kaphatják - ezt az Emberi Erőforrások Minisztere jelentette be Facebook-oldalán. Az RTL Híradóval azt is közölték: a döntés május 24-től lép hatályba. Az általunk megkérdezett egészségügyi szakértő szerint az intézkedés a rehabilitációs osztályokon okozhat gondot, mert ott továbbra is kevés az ágy.

Őszig marad a veszélyhelyzet - így döntött a parlament Fideszes többsége a kormány javaslatára. Ez  azt jelenti, hogy nem lehet népszavazást tartani például a kínai egyetemről, és demonstrálni sem. Szél Bernadett független képviselő az ombudsmanhoz fordult, mert szerinte a kormány ellehetetleníti az emberek véleménynyilvánításhoz való jogát. A kormány azt közölte: ha majd eléri a beoltottak száma az ötmilliót, újra megvizsgálják a rendelkezéseket.

Hosszúak a várólisták, időbe telik mire az egészségügy be tudja pótolni az elmaradt műtéteket - erről beszélt híradónknak az egyik fővárosi kórház sebész fővorvosa. Az elmúlt egy évben a járvány miatt feltorlódtak a halasztható műtétek. Most van olyan operáció, amelyre 7 ezren várnak. Az orvosi kamara Győr-Moson-Sopron megyei vezetője azt mondja, nehezíti a helyzetet, hogy azokra is szükség van a műtőasztaloknál akik emberfeletti munkát végeztek az elmúlt hónapokban, és most nekik is regenerálódniuk kellene.

A Magyar Orvosi Kamara győri elnöke szerint az elmaradt műtétek pótlásáshoz most például azokra az altatóorvosokra is nagy szükség lenne, akik az elmúlt hónapokban emberfeletti munkát végeztek az intenzív osztályokon.

Csak azoknak kell kifizetni a teszt árát a műtétjük előtt, akik nem akarták beoltatni magukat - ezt válaszolta az Emberi Erőforrások Minisztere az RTL Híradó kérdésére. Csütörtöktől indulnak újra a nem sürgős beavatkozások, és a szabályok szerint, akinek nincs védettségi kártyája, annak két negatív tesztet kell bemutatnia: egy 48 órán belüli PCR-t és egy a műtét napján készült antigén gyorstesztet.

Engedélyezi az Egészségügyi Világszervezet a kínai Sinopharm vakcina vészhelyzeti alkalmazását. Az RTL Híradó által megkérdezett szakértő szerint ez első sorban a fejlődő országoknak fontos, mert ők így újabb oltóanyaghoz juthatnak ingyen. Rusvai Miklós víruskutató szerint nincs ellentmondás a tegnapi bejelentés és az Egészségügyi Világszervezet keddi állásfoglalása között, amikor azt írták egy jelentésben, hogy hogy nem bizonyított, hogy a kínai vakcina hatásossága a hatvan év felettieknél.

Az oltási munkacsoport vezetője szerint 60 ezer fiatal regisztrált péntek éjfélig a 16-18 éveseknek meghirdetett oltási akcióra. Az MTI információ szerint 84 ezren. A regisztrációk ellenőrzése pedig még tart. Aki regisztrált, az jövő hét hétfőtől szerdáig foglalhat időpontot, csütörtöktől pedig megkezdik az oltásokat. Az általunk megkérdezett víruskutató szerint nagyjából 130 ezer fiatal regisztrációjára lenne szükség, hogy őszre meglegyen a megfelelő szintű immunitás a teljes lakosság körében.

Sok kismama és szoptatós anyuka várt a vakcinára a Semmelweis Egyetem egyik oltópontjánál. A második, emlékeztető oltásra jöttek. Azt mondták, legalább másfél órát kellett szobrozni odakint, mire bejutottak.

Több mint 400 lélegeztetőgépet ajándékozott el eddig a kormány abból a 16 ezerből, amelyet a járvány első hulláma alatt vásároltak. Az RTL Híradó összesítése szerint ez azt jelentheti, hogy a 300 milliárd forint közpénzből beszerzett gépek közül nagyjából 8 milliárd forint értékűt adott át a kormány ingyen más országoknak. Eladni még mindig nem sikerült egyetlen egyet sem.

A rákszűrések és az egynapos sebészeti beavatkozások után jövő csütörtöktől újraindulhatnak a nem sürgős műtétek és a rehabilitációs ellátások is. Ezt Kásler Miklós, egészségügyért is felelős miniszter jelentette be Facebook-oldalán. Az országos tisztifőorvos ezután arról beszélt, védettségi igazolvánnyal időpontegyeztetés után lehet menni az elmaradt műtétre. Azt, akinek nincs védettségi igazolványa, csak negatív teszttel láthatják el.

Otthonszülés közben meghalt egy újszülött Budaörsön - erről a Bors írt elsőként. Az anyuka miskolci volt. Szerdán hajnalban indult be nála a szülés, családjával kocsival azonnal Budaörsre utazott, ahol a megbeszéltek szerint két bába várta egy házban. Hogy ott pontosan mi történt, a rendőrség vizsgálja. Magyarországon szigorú szabályok mellett már évek óta legális az otthonszülés.

A járványra hivatkozva műtétje után egy-két nappal hazaküldték, elmaradt a kezelése, vagy épp a kórházi osztályok egymás között küldözgették agydaganatos nővérét - erről panaszkodott egy mezőfalvi asszony húga az RTL Híradónak. 48 éves testvére végül márciusban otthon, szerettei karjaiban halt meg. A gyászoló testvér azután döntött úgy, hogy nyilvánosságra hozza történetüket, hogy tegnap bemutattunk egy veresegyházi férfit, aki feleségét veszítette el hasonló körülmények között.

Halasi Hajnalkánál négy és fél éve diagnosztizáltak először rákot. A mezőfalvi asszony küzdött, jobban lett, de tavaly októberben agydaganatot fedeztek fel nála. Sugárterápiára küldték, ekkor kezdődött a kálváriája. A kezelések után ugyanis elzáródott az epevezetéke. Műteni kellett. Ehhez viszont két negatív PCR teszt kellett. Egy hétre megoperálták, majd a járványra hivatkozva műtétje után egy-két nappal hazaküldték. Egy darabig javult az állapota, de ismét rosszabbul lett. Többször is be kellett vinni sürgősségi osztályra, ahonnan testévre szerint mindig elküldték. Halasi Judit szerint a magyarázat mindig az volt, hogy a covid miatt nincs hely.

Jóval több szakdolgozóra lenne szükség, hogy a covid miatt ellátás nélkül maradt többi beteget el tudják látni a kórházak, szakrendelők - ezt mondta Lantos Gabriella egészségügyi menedzser, az Új Világ Néppárt elnökségi tagja az RTL Híradónak. A járvány miatt rengeteg nem sürgős műtét, szakorvosi vizsgálat, daganatos kivizsgálás maradt el a szakértők szerint. Sokan magánellátásba mentek. A Magyar Orvosi Kamara alelnöke vasárnap azt mondta az RTL Híradónak, hogy az elmaradt ellátások miatt 5-10 év múlva jóval nagyobb lehet a halálozás.

40 százalékkal több magyar halt meg idén márciusban mint tavaly ugyanebben a hónapban. Az 1983-as infuenzajárvány tetőzése óta nem haltak meg ilyen sokan márciusban. Ez áll a Statisztikai Hivatal legfrissebb gyorsjelentésében. Ennek oka - a tanulmány szerint - a koronavírus okozta többlethalálozás lehet. A híradónknak nyilatkozó szakember szerint a tragikus adatokhoz az is hozzájárult, hogy nem működött megfelelően az egészségügy.

Hétfőtől újraindulhatnak az egynapos sebészeti beavatkozások - de csak szigorú feltételekkel. Akik nem rendelkeznek érvényes védettségi igazolvánnyal, azoknak 48 órán belüli, negatív PCR-tesztet és a műtét napján készített negatív antigén gyorstesztet kell felmutatniuk. Azt egyelőre nem tudni, hogy ezeket a betegeknek vagy a kórházaknak kell-e fizetniük. Az viszont biztos, hogy a műtétekre a korábbinál többet kell majd várni.

A jogi eljárást azután indították meg, hogy az Unió szerint a gyógyszercég nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét, és a késlekedésre eddig nem adott elfogadható magyarázatot. Az AstraZeneca az első negyedévben a vállalt 100 helyett összesen 30 millió adag koronavírus elleni vakcinát szállított.

Megkezdődött a három napos tömeges oltás a Sinopharm vakcinával. Többen örültek, hogy végre kapnak oltást, de van olyan háziorvos, akinél csak kevesen jelentkeztek a kínai oltásra. Közben több szakértő is bírálta a kormány oltásokkal kapcsolatos, tegnap közzétett táblázatát. Szerintük a közölt adatok félrevezetőek és nem összehasonlíthatóak. A Pfizer-vakcina működési elvét kidolgozó Karikó Katalin például megpróbálta kiegészíteni a szerinte hiányos adatsort.

A rák gyógyításában ért el áttörést egy 17 éves magyar fiú. A pannonhalmi gimnazista a Semmelweis Egyetem kutatócsoportjának legfiatalabb tagja. Felfedezésével elméletileg leállítható az áttétek képződése a daganatos betegeknél. Hogy ez a gyakorlatban is működik-e, még nem tudni, de hamarosan egy biotechnológiai cég is megvizsgálja a fiú felfedezését.

Az állásuk elvesztésével fenyegető nyilatkozat aláírására kérték az egészségügyi dolgozókat több kórházban a napokban. Abba kellett volna beleegyezniük, hogy titkos módszerekkel információkat gyűjtsenek róluk, és akár a telefonjaikat is lehallgassák a hálapénz elleni küzdelem érdekében. A Magyar Orvosi Kamarát arról tájékoztatták, hogy csak tévedésből küldték ki a nyilatkozatokat.

Aranyosi Péter amellett, hogy hivatásos nevettető, rendszeres véradó is és nemrég a Vér Nagykövete lett. Hogy miért tartja ezt fontosnak, és mi köze van ennek az édesanyjához? Kiderül a videóból!

Szakértők szerint az asztma önmagában nem növeli a súlyosabb tünetek kockázatát a Covid–19-ben szenvedő pácienseknél. Április elején viszont elhunyt egy tizenéves fiatal, akinek alapbetegsége az asztma volt. dr. Várdi Katalin tüdőgyógyászt kérdezzük a covid és az asztma kapcsolatáról.

A 15. héten tovább folytatódott a javuló tendencia, a legtöbb városban stagnál vagy enyhén csökken a szennyvíz koronavírus koncentrációja. Mégis felröppentek azok a hírek, hogy nyakunkon a 4. hullám. Hogy mi az igazság és mire lehet számítani, arról dr. Rusvai Miklós, víruskutatót kérdezzük.

Európai uniós forrásból, a helyreállítási alapból fizetné az egészségügyi dolgozók béremelését a kormány, ezt a G7 gazdasági portál írta meg. Amikor még arról szólt a vita, hogy jogállamisági feltételekhez kötik a támogatások kifizetését, a miniszterelnök azt mondta, Magyarország nincs rászorulva az uniós hitelre. Az MSZP szerint a magyar költségvetésben kellene megtalálni a forrást a béremelésre, nem az egyszeri uniós támogatásból. A kormány azt írta, a 300 milliárd forintból 6 éven át finanszíroznák a béremelés 14 százalékát, és ha az unió nem ad forrást a bérekre, a költségvetésben találnak rá fedezetet.

Ebben a hónapban már Magyarországon is elérhető az SMA-beteg gyerekek 700 milliós gyógyszere. Kásler Miklós Facebook oldalán jelentette be, hogy a Zolgensma génterápiát ezentúl egyedi méltányossággal megkaphatják a beteg gyerekek. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen mértékben és milyen feltételekkel támogatja a biztosító. Magyarországon eddig 4 kisfiúnak gyűlt össze adományokból a pénz a kezelésre. Négy másik gyermeknek most is gyűjtenek rá.  

A HVG szerint egy gödöllői logisztikai központban van annak a 16 ezer lélegeztetőgépnek a nagy része, melyekért összesen 300 milliárd forintot fizetett a kormány még tavaly, az első járványhullám idején. A DK szerint a bérleti díj Fidesz-közeli zsebekbe csorog. A kormány álhírnek tartja a felvetést, de tényekkel nem cáfolták.

A kínai Sinopharm vakcináival pótolná a kormány a kieső Janssen vakcinákat. Menczer Tamás külügyi államtitkár azt mondta, határidő előtt megérkezhet a még le nem szállított 3,9 millió vakcina. Az egydózisú vektorvakcina európai szállítmányait azután állította le az amerikai gyártó, hogy több vérrögös esetet is találtak az oltás után. A kieső Janssen vakcinákat Pfizerrel is pótolhatná a kormány, mert a gyártó 50 millió adaggal több oltást szállít az uniónak áprilisban, ebből Magyarországnak a 444.hu szerint egymillió plusz oltóanyag jut.

Huszonhét, 14 év alatti gyereket ápolnak kórházban, ketten közülük lélegeztetőgépen vannak. Erről a miniszterelnök beszélt az állami rádióban. Orbán Viktor szerint látható, hogy az elmúlt héten megnőtt az igény a bölcsődék iránt, ez is szerepet játszott abban, hogy úgy döntöttek: meg kell nyitni az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait. A Magyar Orvosok Szakszervezete szerint ez továbbra sem jó ötlet, ezért nyílt levélben fordultak a miniszterelnökhöz.

Elhunyt egy 39 éves székesfehérvári édesanya koronavírusban. Napi 24 órában ápolta hét éves, magatehetetlen kislányát. A gyerek egy ritka idegrendszeri betegségben, Canavan szindrómában szenved, egy csecsemő szintjén van. Az édesapának most fel kell adnia a munkáját, hogy otthon maradhasson a kislánnyal. Közben a nagymama is lélegeztetőgépen küzd az életéért, ő még nem tudja, hogy lánya meghalt. Civilek fogtak össze, hogy segítsék a családot. Aki segíteni szeretne, megteheti ITT: Geszti Béla Csaba Unicredit Bank 109180010000012257930001 IBAN:HU41 1091 8001 00000122 5793 0001 SWIFT:BACXHUHB Paypal: zsedelyjozsef92@outlook.hu Megjegyzésbe: Adomány Geszti Sárának

Újra leállítják a népegészségügyi célú onkológiai szűrővizsgálatokat, erről a 444.hu írt először. Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterének egyedi utasítása szerint erre a koronavírus-fertőzöttek magas száma miatt van szükség. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, az életmentő beavatkozásokat továbbra is elvégzik. A DK szerint a szűrővizsgálatok leállítása is azt jelzi, hogy a kormány elhibázott járványvédelmi intézkedései miatt már nem csak a covidos betegek vannak életveszélyben.

Egyre többet tudunk a koronavírusról és hogy különböző betegségek, egészségügyi állapotok hogyan hatnak rá. Friss kutatásokból kiderült, hogy komoly összefüggés van az alvás, az alvás minősége és a Covid között, hogy mik lehetnek ezek, arról Hermánné Fogarassy Éva alvásszakértőt kérdeztük.

Tömegesen tesztelte a Baranya megyei Pécsvárad lakóit az önkormányzat, a tesztek fele pozitív lett. Erről elsőként az ATV Híradója számolt be. Közben a Nemzeti Népegészségügyi Központ főosztályvezetője arról beszélt mai tájékoztatóján, 27 százalékkal csökkent az országban az új fertőzöttek száma múlt héten. A kormány tanácsadó testületéhez tartozó matematikus szerint nyárig még komoly terhelés vár az egészségügyre.

Akárcsak a médiát, az Orvosi Kamara által kiképzett civil önkénteseket sem engedik be a kórházi covid osztályokra, pedig a programmal az ápolók leterheltségén akartak enyhíteni. Zacher Gábor azt mondja: egyre fáradtabbak az egészségügyi dolgozók. A Hatvani Kórház sürgősségi orvosa a Szabad Európának arról is beszélt, felelőtlenség azt ígérni a betegeknek, hogy nem fognak meghalni.

Siralmasnak nevezte a helyzetet a kórházi Covid-osztályokon az RTL Híradónak nyilatkozó szemészorvos, akit egy hónapja irányítottak át koronavírusos betegeket ellátó intenzív osztályra. Azt mondta, rengeteg a beteg, és nagyon kiszámíthatatlan a betegség, sokszor az orvosok sem tudják, hogy az egyik beteg miért épül fel, a másik miért nem. A lélegeztetett fertőzöttek közül az orvos szerint alig van, aki túléli.

Interjút adott az RTL Híradónak az Angliában dolgozó Szakmány Tamás intenzív terápiás szakorvos, akit II. Erzsébet királynő idén januárban kitüntetett a járványban végzett munkájáért. Elmondása szerint Nagy-Britanniában 90 százalékkal sikerült csökkenteni a halálozások számát, ahol már a felnőtt lakosság felét beoltották.

Ötödével több beteg jelentkezik műtétre a magánegészségügyben, miután az állami ellátásban csak a sürgős beavatkozásokat végzik el a koronavírus miatt. Az általunk megkérdezett szakértő azt mondja, egy epehólyagműtét néhány százezer forintba, egy protézis beültetés pedig egy-két millióba kerülhet. Úgy számol, az érintettek többsége hónapok óta fájdalommal él és vár az állami operációra. 

Reggel felkel, elmegy dolgozni, ahol olt, szervez, adminisztrál, folyamatosan telefonál, táblázatokat tölt és színez ki, látástól vakulásig dolgozik, de sose ér a végére, és mindig többnek tűnik a feladat, mint ami egy munkanapba belefér. Így telnek a napjai az utóbbi időben a 71 éves Dr. Fodor Ferenc háziorvosnak, sok más kollégájához hasonlóan. Ha bosszankodtak volna, hogy miért nehéz elérni a háziorvosokat mostanság, megmutatjuk, miért.

Magyarország a világon a 12. helyen áll a lakosságarányos oltásban. Az emberek csaknem 9 százaléka már mindkét védőoltást megkapta, 23 százaléka pedig legalább az egyiket. Közben újabb 211 ember halt meg a koronavírus miatt, ez a szám megint kevesebb az elmúlt napokhoz képest. A friss adatok szerint azonban még mindig emelkedik az aktív fertőzöttek száma, és nem csökken a pozitív tesztek aránya sem.

Nem lehet megállítani a járványt amíg a közösségbe járó gyerekek többsége nincs beoltva - ezt mondta az RTL híradónknak nyilatkozó házi gyermekorvos. Póta György szerint főként a krónikus beteg gyerekek vannak veszélyben. A miniszterelnök tegnap az állami rádióban azt mondta: napokon belül döntenek arról, hogy megkaphatják-e a koronavírus elleni oltást a 16 és 18 év közötti gyerekek.

Engedjék be az újságírókat és a forgatócsoportokat a magyar kórházak COVID-osztályaira és az oltópontokra - egyebek mellett ezt kéri nyílt levélben a döntéshozóktól több magyar sajtóorgánum, köztük az RTL Híradó szerkesztősége. Az aláírók szerint ronthatja a járvány elleni védekezés hatékonyságát, hogy a tévénézők és az olvasók nem kaphatnak teljes képet a kórházakban tapasztalható állapotokról, és az is, hogy az egészségügyi dolgozók nem nyilatkozhatnak szabadon a tapasztalataikról. A nyílt levelet teljes terjedelmében közöljük:

Azt, hogy most, a harmadik hullám csúcsán szükség van minden egészségügyi dolgozóra, senki sem vitatja. Ahogy azt sem, hogy akik dolgoznak, azok emberfeletti terhelésnek vannak kitéve. Ennek ellenére márciusban sok ezerrel csökkent a számuk: azok távoztak, akik nem tudták elfogadni a számukra részben előnyös, részben hátrányos új egészségügyi jogviszonyt. Molnár Fruzsina olyanokkal találkozott, akik nem maradtak: fájdalmas döntést hoztak, de azt mondták, nem volt más választásuk.

Meg sem rendültünk – ezt nyilatkozta Kásler Miklós miniszter a Hír TV-ben, amikor az egészségügy állapotáról kérdezték. Ezt visszautasítja egy önkéntes, aki Covid-részlegen vállalt munkát és belelátott egy budapesti kórház mindennapjaiba. Szerinte senkit sem hagynak ellátatlanul, de sok feladatra már nincs kapacitás. Pengeélen táncol az ellátórendszer – ezt már egy másik orvos mondja, aki szintén beszélt Híradónknak önkéntes munkája tapasztalatairól.

Az koronavírus elleni oltással kapcsolatban még mindig sok a kérdés, mi pedig igyekszünk minél többre választ adni vendégeink segítségével. Most például arra, hogy a pajzsmirigy betegségben szenvedőknek melyik vakcina adható.

Lakosságarányosan Magyarországon oltották be a legtöbb embert az Európai Unióban - vette észre a Portfolio az uniós adatbázisban. Orbán Viktor miniszterelnök videóüzenetében azt mondta, mára a beoltottak száma átlépheti a kétmilliós határt. A Fidesz szerint nem lenne ilyen jó a magyar adat, ha a kormány nem vásárol keleti vakcinákat. A Momentum szerint is örvendetes, hogy ennyi embert sikerült beoltani, ugyanakkor szerintük aggasztó, hogy a halálozási adatokat tekintve is Magyarország az első.

Átlépte a húszezret a koronavírus halálos áldozatainak száma Magyarországon Az RTL Híradó számításai szerint a koronavírus a második legtöbb halálesetet okozta megjelenése óta a betegségek közül. Egyre több fiatal hal bele a fertőzés szövődményeibe, és egyre több az olyan áldozat, akinek semmilyen betegsége nem volt a fertőzés előtt.

Több kórházban irodája is lesz a hálapénzzel kapcsolatos bűncselekmények visszaszorítására alakult csoportnak. Ez a Nemzeti Védelmi Szolgálaton belül működik. Az RTL Híradó információját megerősítette a kormány. Azt is közölték: a szolgálat fő célja a bűnmegelőzés a betegek és az orvosok esetében is. A hálapénz adása és elfogadása január óta számít bűncselekménynek.

Már csak Csehországban szedett több áldozatot a betegség. A kormány azzal magyarázza a Covid-halottak magas számát, hogy nálunk olyanokat is idesorolnak, akiket máshol nem. Magyarország pozitív teszthez köti a koronavírusos halottak azonosítását, ez a módszer azonban egy kutatás szerint éppen azt eredményezi, hogy az áldozatok számát alulmérhetik.

Miután meggondolta magát a kormány, rohamtempóban olthatják be az óvodai és iskolai dolgozókat, 82 ezren még húsvét vasárnap előtt megkapnák az első adagot, a többiek az ünnep utáni héten. Aki be akarja oltatni magát, annak legkésőbb jövő hétfőn éjfélig regisztrálnia kell. Orbán Viktor miniszterelnök reggel az állami rádióban azt mondta, az iskolák legkorábban április 19-én nyithatnak ki, mert akkorra kialakulhat a tanárok védettsége. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint azonban az első oltás beadása még nem elegendő az iskolába való visszatéréshez.