Szúnyoginvázió a Szigetközben is. Napközben, a tűző napon is támadnak a vérszívók. Egy ott élő biológus aláírásgyűjtésbe kezdett, mert szerinte a Duna mesterséges duzzasztása miatt elszaporodó szúnyogokat nem kémiai, hanem biológiai úton kellene írtani. A katasztrófavédelem szerint ekkora inváziónál azonban ez nem jelentene megoldást.

Pünkösdhétfőn egy 7-8 év körüli gyermek játszott a Duna parton, majd megcsúszott és beleesett a magas vízállású folyóba. A fiú életét egy szolgálaton kívüli polgárőr mentette meg, aki gondolkodás nélkül, ruhástul a gyerek után ugrott.

Papp Zoltán 12 éves kora óta búvárkodik, ő is és édesapja is nagy szerepet játszott a Hableány kiemelésében! Kevesen tudják, hogy milyen feladatot láttak el és milyen körülményekkel találkoztak azok az ipari búvárok, akiknek egy hajszálon múlt az életük. Papp Zoltán a legveszélyesebb szituációkról és arról is mesélt a Fókusz stábjának, hogy mi van a Duna alján!

Több tízmillió forintba került, hogy a Clark Ádám úszódaru kiemelte a Hableányt a Dunából - ezt mondta az RTL Híradónak az úszódarut üzemeltető cég. Pontos összeget nem említettek, és kiemelték, hogy nem ezen a munkán akartak keresni, több eszközüket is ingyen biztosították a mentéshez. Hogy a hajótragédia elhárítása pontosan mennyibe került, egyelőre nem tudni.

A hajóroncsból kedden felhozott első holttest feltehetően a Hableány kapitánya, Lombos László Albert volt. A kapitány lánya Orsolya megtörten idézte fel a baleset előtti napot, akkor látta utoljára édesapját. Azt mondta a legborzasztóbb, az volt, hogy nap, mint nap azzal kellett szembesülnie, hogy édesapja testét továbbra sem találják.

A városnéző hajó május 29-én este süllyedt el, miután A Margit hídnál a Viking Sygin nevű szállodahajó nekiütközött. A Hableány nagyjából hét másodperc alatt merült el. A fedélzeten 33 dél-koreai és a kétfős magyar személyzet tartózkodott. Heten menekültek meg.

Már csak 9 eltűnt személyt keresnek a mentőcsapatok a Duna legmélyén, a kutatást addig nem hagyják abba, ameddig az összes áldozat elő nem kerül. A Hableányt várhatóan vasárnap hozzák a felszínre, azonban a műveletre a szakemberek már ma előkészültek.

Az RTL Híradónak forgató riportert az egyik legnézettebb kereskedelmi tévé látta vendégül Szöulban. Ők két stábbal forgatnak Budapesten, hogy minden fejleményről be tudjanak számolni. Stábunknak nyilatkozott egy koreai fiatalember, aki tavalyelőtt részt vett egy budapesti városnézésen, és zavarta, hogy nem kaptak mentőmellényt.

Még mindig dolgoznak a Margit híd lábánál a Dunán a mentőcsapatok. A búvárok pontosítják és feltérképezik a roncs helyét és állapotát. A hajótestbe - mint azt Pintér Sándor belügyminiszter is megerősítette - egyelőre életveszélyes lenne bemenni.

Hétfőn újra megpróbálnak a búvárok a Dunába süllyedt turistahajó roncsához jutni, de csak akkor ha enyhül a folyó sodrása. Ma sem a magyar, sem a dél-koreai búvárok nem láttak lehetőséget a merülésre. Közben víz alá merülő drónokkal is megpróbáltak a Hableány közelébe jutni koreai szakemberek, de ez nem sikerült. Az áradó Duna majdnem elvitte a szerkezeteket. Az azonban kiderült, hogy a korábban mért adatokhoz képest mélyebben fekszik a roncs.

Hihetetlenül hangzik, de mégis elképzelhető, hogy a pár napja tömegszerencsétlenségben elsüllyedt Hableány - amit még ki sem tudtak húzni a Duna aljáról - pár év múlva újra utasokat szállít majd. Megdöbbentő dolgokat mesélt egy hajófotós, aki szerint olyan vízi járművek is közlekednek most a Dunán, amik már egyszer elsüllyedtek, vagy épp elmúltak 100 évesek.

Annyira ráközelített a szállodahajó a Hableányra, nagyobb sebességgel, hogy megtámasztotta a kis hajó farát, és befordította maga elé. Ha megtámasztanak egy hajót hátulról, a víznyomás azonnal felborítja – mondta a szerda esti tragédiáról az általunk megkérdezett hajózási szakértő.

72 kiló ólmot kellett magára vennie a búvároknak, akik megpróbálták megközelíteni az elsüllyedt Hableány roncsát. Csak így nem sodorta el őket a Duna. Mesélt nekünk az egyik búvár arról, mit látott merüléskor. Ma egy dél-koreai és egy osztrák különlegesen képzett búvárcsoport is csatlakozott a magyarokhoz. Közösen döntik el, hogy miként és mikor lehet kiemelni a roncsot.

A baleset olyan gyorsan történt, hogy még vészjelzés leadására sem volt mód. A Hableány rendszeresen közlekedett a Dunán, évente több ezer utasnak mutatta meg a várost. Hiába volt a fedélzeten könnyen hozzáférhető helyen elhelyezve mentőmellény, a dél-koreai turistáknak esélyük sem volt magukra csatolni őket. Ehhez legalább 3 percre lett volna szükségük, ehhez képest a hajó 7 másodperc alatt süllyedt el.

Csaknem két hete rostokol a hajón a legénység, és várják, hogy tovább hajózhassanak. A teherhajó még január 17-én feneklett meg Esztergom közelében, miután valamiért letértek a hajózási útvonalról. A teherszállító nem sérült meg, nem folyik belőle veszélyes anyag a Dunába. A folyó apadása miatt egyelőre nincs esély arra, hogy a hajót megmozdítsák.

Már a rendőrség is nyomoz az óbudai Duna szennyezés miatt. A Greenpeace egy hónapja vett mintákat az egykori gázgyár melletti partszakaszról. Eredményeik szerint súlyosan rákkeltő és egészségkárosító anyagok jutnak itt a folyóba, az érintett területet véleményük szerint le kellene zárni. A kormányhivatal is vizsgálatot indított. Szerintük is jut szennyezés a folyóba, de az nem kimutatható a Duna vízminőségében.

Látni lehet a Dunában a második világháborúban felrobbantott Ferenc József híd roncsait a mai Szabadság híd alatt. Annyira alacsony a Duna vízállása, hogy most először szabad szemmel is láthatóak a maradványok. A Petőfi hídnál pedig több mint 100 éves sírkövek bukkantak elő. Ezek az 1912-ben bezárt Németvölgyi temetőből származnak.

Újabb negatív rekordok dőltek meg a Dunán, de az áradásra sem kell sokat várni. Jövő hét közepére akár két méterrel is magasabb lehet a folyó vízszintje. Az aszály miatt a folyó déli szakaszán is hajók kerültek elő, Mohácsnál több évtizedes roncsok bukkantak ki a homokból.

Ennyire alacsony még sohasem volt a Duna, a Komáromtól kezdődő szakaszon minden idők legalacsonyabb érékeit mérik. Budapesten 1947-ben volt eddig a negatív rekord 51 centiméterrel, most mindössze 41 centit mértek.

Soha nem volt még olyan alacsony a Duna vízszintje, mint most. Komáromnál dőlt meg a rekord, sőt a vízügy szerint a következő napokban további apadás várható. A kirándulók most olyan helyekre is besétálhatnak, ahol máskor víz hömpölyög.

A folyó alacsony vízállása miatt helyenként rengeteg szemét került a felszínre. Kövek alá szorult szatyrok, fákra csavarodott zacskók, üvegek. Környezetvédők szerint ezek bomlási ideje ezer évtől több millió évig is terjedhet.

Csak 1 tized Celsius fokon múlott, hogy nem kellett leállítani a Paksi Atomerőművet. Augusztus közepén az alacsony vízállás és a nagy meleg miatt 29.88 század fokra melegedett a Duna hőmérséklete az erőmű alatt. Ha elérte volna a 30 fokot, le kellett volna állítani az áramtermelést.

85 év után újra felbukkant a Dunában, és azonnal ellopták azt az emlékkövet, ami a Duna 1933-as alacsony vízállásának állított emléket. Pedig a helyiek pont most szerettek volna egy újabb emlékkövet tenni mellé, az idei, extrém alacsony vízszint miatt.

Kiszáradt szakaszokat is láttunk, ahol át lehet sétálni a másik partra. Utánajártunk, milyen veszélyei lehetnek ennek?

Budapesten két nappal ezelőtt mérték az idei minimumot, 61 centi volt a Duna, ami 10 centivel elmarad a 2003-ban valaha mért legalacsonyabb szinttől. A táti kőgátnál készült drónfelvételt Tóth Krisztiántól kaptuk.  

Csak kevés helyen szabad fürdeni a Dunában, mégis sokan pancsolnak a folyóban. Megmutatjuk a kijelölt és biztonságos szabadstrandokat és annak is utánajárunk, hogy mennyire tiszta vagy koszos a Pestet és Budát elválasztó élővíz.

Olajszennyezés a Dunán. A káros anyag a helyiek szerint évek óta szivárog a talajból a folyóba Csepelnél. Erről egyik nézőnk felvételt is készített. Megkeresésünkre az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál azt mondták, tudnak az olajszennyezésről, amely sérült olajtartályokból származhat.  

A fiatalok a Duna-parton randevúztak, ahol a nagy csobbanás után ismét közelebb kerültek egymáshoz. De vajon végre elcsattan közöttük az első csók?

Miközben fuldoklott, gyermeke életéért is küzdött egy apa vasárnap a Dunában Bajánál. A kisgyereket ki tudták menteni, a férfi elmerült. A rekkenő hőségben sokan voltak a vízben, pedig ott tilos fürödni. Többen is próbáltak segíteni, de az 55 éves férfi eltűnt a folyóban, holttestét búvárok találták meg. Az anya a sokkos állapotban nézte végig a tragédiát.

Továbbra is Dálya térségében dolgozik az egyik jégtörő, másik kettő pedig egy magyar-szerb szerződés alapján a Vukovár alatti Duna szakaszon folytatja munkáját – tájékoztatott az Országos Vízügyi Főigazgatóság.    

Újabb jégtörő hajókat küldött Magyarország Szerbiába, hogy segítsenek áttörni a Dunán beállt több kilométeres jégtorlaszt. Két hajó már napok óta a folyó szerbiai szakaszán dolgozik, a magyar vízügyi hatóság most még két másik jégtörőt is odavezényelt, hogy segítsék a Duna megtisztítását. Bár a következő napokban tartós fagy várható, a Duna magyarországi szakaszán nem számítanak nagyobb jégzajlásra a vízügyi szakemberek.

A Római part nyáron zsúfolásig megtelik. Családok jönnek, piknikeznek, gyerekek bicikliznek. Mert itt a Duna. Le lehet sétálni. Mert még nincs benne semmi művi, természetes és szép. Ugyanakkor, ha árvíz van, tízezrek házát veszélyezteti a víz. Kell a védelem, ebben mindenki egyetért. Csak abban nem, hogy milyen. Amit a főváros szeretne, a mobilgát, az a helyiek szerint tönkretenné a környezetet, a Római part mérnöksivataggá válna. Közben vannak, akik építkeznek. Kihasználták a jogi kiskaput, és kormányközeli vállalkozók óriási, drága lakóparkot építenek a római-partra.

Még szerencse, hogy a villalakók közül senkiből nem lett idegenvezető, hisz nem elég, hogy nem tudták megnevezni Budapest hídjait, még a Budai Várat is összekeverték a Parlamenttel...

Több éves szünet után újra Budapest egyik legszebb helyén, a Parlamenttel szemben horgonyoz az egykori Duna-tengerjáró flotta utolsó hajója. A Debrecent 1939-ben építették, részt vett a II. világháborúban, majd a hatvanas években kivonták a forgalomból.

Egy 200 kilós malomkövet találtak a Duna parton Ráckevénél a búvárrégészek, valószínűleg egy hajómalom alkatrésze volt még a 18. században. Nem messze tőle pedig előbukkant a vízből egy 19. század végi hajóroncs is, amely az 1960-as években süllyedhetett el, erről víz alatti felvételeket is készítettek a búvárok.