A módszer lényege, hogy a Karikó Katalin által kifejlesztett oltóanyagot egy speciális geometriai formájú kapszulába zárják.

Speciális formájának köszönhetően a tabletta képes önmagától a megfelelő irányba fordulni, hogy aztán egy milliméternél is kisebb tű segítségével juttassa be a szövetbe az anyagot.

Az elvándorló fiatal tehetségek és a tudományos teljesítmény hajszolására kényszerített kutatók miatt aggódik Domokos Gábor építészmérnök, a világhírű gömböc egyik feltalálója. Év végi sorozatunkban 2021-ről, illetve terveikről, félelmeikről és várakozásaikról kérdezzük interjúalanyainkat.

A most következő beszélgetés tárgya a Földtől átlagosan 225 millió kilométerre van: ez a Mars nevű bolygó, amelynek felszínén 3 éve landolt egy űrszonda. A szonda sok ezer fényképet küldött az amerikai űrkutatási hivatalnak, a NASA-nak. Ugyanebben az időben Magyarországon több kutató is azon dolgozott, hogy terepmunka, laboratóriumi mérések és geometriai elméletek segítségével egy kavics formájáról meg lehet-e állapítani, hogy ez a kavics mekkora távolságot tehetett meg például egy folyómederben. Ebből olyan kutatási eredmény készült, amely a Mars-kutatásban nagyon nagy jelentőségű lehet.

Világsiker: magyar tudósok rájöttek, hogy fényképekből meg tudják állapítani, hogy a tőlünk legalább 55 millió kilométerre lévő Marson lefotózott kavicsok pontosan mekkora utat tettek meg a bolygó felszínén. S mivel nem lehet kizárni, hogy a Mars lehet az emberiség következő hazája a Föld után, a kavicselemzés világsiker. Vendégünk Domokos Gábor akadémikus.