Magyar tudósoknak köszönhető a forradalmi találmány, a lenyelhető koronavírus elleni vakcina
2022. február 21. 17:19
A Karikó Katalin által kifejlesztett mRNS-alapú oltóanyagot egy speciális geometriai formájú kapszulába zárják. Ez a forma a gömböc, amelyet 2007-ben hozott létre Domokos Gábor építészmérnök. Speciális formájának köszönhetően a tabletta képes önmagától a megfelelő irányba fordulni, hogy aztán egy milliméternél is kisebb tű segítségével juttassa be a szövetbe az anyagot.
Domokos Gábor akadémikus, a Budapesti Műszaki Egyetem oktatója, építészmérnök 1995-ben kezdett dolgozni a legendás orosz matematikus, Vlagyimir Igorevics Arnold sejtésén, amely a négynél kevesebb egyensúlyi pontú testek létezését jósolta meg. Végül 13 évvel később társával megalkotta a ma már gömböcként ismert, úgynevezett mono-monostatikus új geometriai formát. Ennek mindössze két egyensúlyi pontja van, ezek közül az egyik instabil, gyakorlatilag egy keljfeljancsi.
Ez kezdetben tudományos érdekesség volt csupán, aztán kiderült, alkalmazható például a gyógyszerészetben is. Elsőként az inzulint próbálták gömböc formájú kapszulába zárni, az állatkísérletekben nagy sikerrel.
Most pedig a koronavírus elleni mRNS vakcinával kapcsolták össze a Massachusetts Institute of Technology (MIT) tudósai, akik kifejlesztették a kapszulaként lenyelhető mRNS-vakcinájukat.
Ez a nyelőcsövön keresztül bekerül a gyomorba, és ott a súlyelosztása – mert van benne tőkesúly – és a formája, ami a gömböcből örökölt, a kettő együtt azt eredményezi, hogy nagyon gyorsan beáll egy helyzetbe, és abban a helyzetben egy pici tű megszúrja a gyomorfalat, amit nem érzünk.
Így az oltóanyag közvetlenül a véráramba kerül.
Nyitókép: A korábban lehetetlennek hitt tárgy, a gömböc. Fotó: Wikimedia Commons