TV-műsor április 12-én az RTL-en: filmek, élő választási közvetítés és a Heti Hetes visszatérése is várja a nézőket.

Április 12-én 19 órától indul az RTL élő választási műsora, a Választás 2026 szakértőkkel és folyamatos eredménykövetéssel.

Bemutatjuk hogyan újul meg 2025-től az RTL hétköznap reggeli és napközbeni struktúrája, valamint a vasárnap esti műsorsávja!

Jövőre két műsorvezetővel tér vissza a Házon kívül: Boros Krisztinához az RTL Híradó híradósa Kéri Barna csatlakozik. A nézők számára szintén jó hír, hogy januártól  kétszer ilyen hosszú lesz a műsor. Vasárnap esténénként 19 és 20 óra között jelentkezik a Házon kívül, a Baló György hírstúdióból. Ráadásul nemcsak érdekesebbnél érdekesebb riportokkal, hanem vendégekkel is visszatér a megújult Házon kívül. 

A Story Gálán igazi értéket képviseltek az immár 19. alkalommal átadott díjak. A televíziós személyiségnek járó Érték-díjat Boros Krisztina kapta a Házon kívül című műsorban végzett munkájáért, gratulálunk!

Az idei Story gálán Boros Krisztina, a Házon kívül szerkesztő-műsorvezetője kapta az Érték-díjat televíziós személyiség kategóriában.

Az idei Story gálán Boros Krisztina, a Házon kívül szerkesztő-műsorvezetője kapta az Érték-díjat televíziós személyiség kategóriában. Az elismerést Rózsa György adta át. A műsorvezető elsősorban munkatársainak köszönte meg a díjat, mert, ahogy mondja, a Házon kívült nagyon kicsi csapattal, de csapatban csinálják, a baráti társaságnak pedig ő csak az egyik tagja.

Andy Vajna a gyerekszegénység felszámolásáért fohászkodik. Habony Árpád vidám parasztként áll egy kaszával. Rogán Antal yodaként védi meg a jó kormányát a gonosz támadásától, Kósa Lajos pedig épp piruettezik, miközben megnyitja a budapesti téli olimpiát. De van festmény Orbán Viktorról, Gyurcsány Ferencről, Kádárról, Rákosiról és Kovács Ákosról is, szóval mindenkiről, aki manapság így vagy úgy, de számít a közéletben. Dr. máriásnál jártunk.

Ha olcsóbban jut az ország gázhoz, miért nem alacsonyabb a számlánk? A kérdés egyszerű, a válasz viszont, bár elsőre annak tűnik, mégsem az. És ne gonosz cégekre gondoljanak, amelyek csak kiszúrni akarnak velünk. A helyzet ennél kicsit bonyolultabb.

Hirtelen jött, és nagyon nagy vihart kavart. Egy miskolci gimnázium, a Herman törte meg az évek óta tartó hallgatást. Hogy az oktatási rendszer ezer sebből vérzik. Baj van a KLIK-kel, a tanárok és a diákok leterheltségével, a tananyaggal, és még hosszan sorolhatnánk. És miután a Hermanosok kinyitották a szájukat, mások is kinyitották a szájukat. Sokan mondják, hogy évek óta jelezték a kormányzatnak, hogy nem mennek jól a dolgok. De éveken át nem hallgatták meg őket. Most fordult a kocka. Erről beszélgettünk tanárokkal, diákokkal, szülőkkel és az illetékes miniszterrel.

A földművelésügyi miniszter büszkén jelentette be a nemzeti földalap honlapján, hogy tiszta és átlátható viszonyok között ad el az állam körülbelül 350 ezer hektár földterületet. Fazekas Sándor rokona így tiszta és átlátható viszonyok között tudott földet venni 150 millió forintért. Mint ahogy L. Simon László államtitkár felesége is, 280 millióért. És Mészáros Lőrinc a családjával, akik csaknem 2 milliárdért vásároltak be. Vagy Győrffy Balázs fideszes képviselő, 90 millióért. Amióta tartanak az árverések, sok kormánypárti vagy kormányközeli vevő járt sikerrel. Győrffy Balázst meg is látogattuk a földjén.

L. Simon László, ahogy mondják, kulturpolitikus, költő, de közben földbirtokos és vállalkozó is. A fideszes képviselő akkor került igazán reflektorfénybe, amikor kiderült, hogy a neve alatt futó, médiaadóról szóló javaslatot nem is ismeri. Azóta is több emlékezetes, tulajdonképpen szórakoztató nyilatkozatot adott az államtitkár, aki nemrég pont az RTL Híradó kérdésére bonyolódott hazugságba. Cégügyek, barackmagügy, furcsa nyilatkozatok - ezeket gyűjtötte össze Boros Kriszta L. Simon Lászlótól.

Kuna Tibor, ha úgy vesszük, lehetne ma Magyarországon a sikeres vállalkozó mintaképe. Néhány éves cégei egyre több megbízást kapnak, egyre növekednek és egyre több bevételt termelnek. Kuna Tibor a politikából indult, mindig a Fidesz környékén mozgott, és jóbarátja Szijjártó Péter külügyminiszternek, akit a Fidelitasból ismer. Kuna cégei igen jól szerepelnek az állami megbízások és közbeszerzések között, ezekből már milliárdokat keresett. És Kuna Tibor arról is mesélt, hogyan élte meg, amikor háború robbant ki Orbán Viktor és Simicska Lajos között.

Volt egy jól jövedelmező üzletág, ami sokáig rengeteg kézben volt. A szerencsejátékiparról van szó, amely egy sok szempontból támadható, mégis legális üzletág. 3 éve azonban felborult a piac: egy gyors kormánydöntés után eltűntek a játékautomaták a kocsmákból, megszűntek a játéktermek, és minden szerencsejáték a kaszinókba került. A kaszinók többsége pedig két üzletember kezébe, akik nagyon jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkeznek. És ami eddig 1000 vállalkozásnak jövedelmezett, az most nekik, kettőjüknek, pontosabban a cégeiknek hoz milliárdos hasznot. Andy Vajna és Szima Gábor üzleteinek Serdült Szilvia és Boros Kriszta nézett utána.

Több millió diák és szülő mindennapjaira van hatással. Több tízezer tanár életét határozza meg. Az ország legnagyobb munkáltatója. Elképesztő mennyiségű adófizetői pénzből működik: 524 milliárd forintból. És rengetegen fogják a fejüket miatta. A KLIK-ről már sok mindent elmondtunk a Házon kívülben, de arról, hogy a szervezet fizetni sokszor nemigen szeret, még nem beszéltünk. Mert a KLIK rossz adós: lássuk, miért nem hajlandó már sok vállalkozás szállítani az iskoláknak.

Nem csak a vásárlók jó részének, hanem sok boltosnak is átok a vasárnapi zárva tartás. Furcsa, de azoknak is, akik kinyithatnak. Boros Kriszta találkozott például egy boltossal, akinek - jobb híján - a 4 éves gyereke is egész nap az üzletben van, mert nincs hová tenni. Így együtt van ugyan a család, de nyilván nem így képzelték el a vasárnapjaikat. És járt a Balatonnál is, ahol ettől a nyári szezontól nagy valószínűséggel minden más lesz. A kereskedők nagy sorokra számítanak, nehézkes bevásárlásra. De persze próbálkoznak is: trükkökkel próbálják majd megkönnyíteni a vásárlók életét.

Államosítaná a kormány a kéményseprést. Egy törvényjavaslat szerint a Katasztrófavédelem kotorná ezentúl a kéményeket. Így azonban azok a cégek, amelyek ezzel foglalkoztak, csődbe mennének.  1500 ember veszítené el becslések szerint az állását. Pedig már a rezsicsökkentés is komoly nehézségeket okozott nekik. Az államosítás melletti indok: hogy biztonságosabb legyen, és még olcsóbb. Egyébként ezer és kétezer forint közötti összegről beszélünk. Évente ennyit kell fizetni a családoknak a kéményseprésért. Boros Kriszta munkába kísért egy kéményseprőt.

Dühös, csalódott devizahitelesek írtak nekünk leveleket, a forintosítás miatt bosszankodnak. Úgy érzik, hogy amit az elmúlt években befizettek, milliókat, mintha egy feneketlen kútba dobták volna. Nem értik, miért nagyobb a tartozásuk most, mint a hitel, amit 7-8 évvel ezelőtt felvettek. És úgy számolnak, mire lejár a hitel, az eredeti összeg 3-4-szeresét fizetik vissza. És nem érzik azt, hogy a kormány megmentette volna őket.

Szolnoknál, a Tiszán, az M4-es autópályán a pillér már elkészült, de kérdés, hogy valaha rákerül-e a híd. A kormány ugyanis bejelentette, hogy leállítja az autópálya építését. Mi lesz ezekkel az eddig elkészült munkákkal? Itt maradnak torzóként? Vagy valaki más befejezi az M4-es építését?

Akár a Quaestor-vezér házának az árából is kártalaníthatnák majd a befektetőket. Csakhogy papíron egy offshore-cég tulajdonában van. Vajon bizonyítható-e, hogy az offshore-cég Tarsoly Csabáé? És mennyit érnek a Quaestor-cégek? És mennyit a Quaestor-csoport tulajdonában lévő ingatlanok, amelyeknek jó részén jelzálog van? És mennyiért lehet eladni egy stadiont, és egy üres plázát? Boros Kriszta megpróbálta feltérképezni a Quaestor vagyont, és kideríteni, mennyi pénz maradhat a felszámolás végén.

Emberek, akik egy dologhoz értenek: az állatokhoz. Ebből élnek, pontosabban csak éltek mostanáig: mert attól félnek, hogy elvesztik a megélhetésüket. Ők azok a gazdák, akik alulmaradtak az állami földpályázatokon, és most ott tartanak, hogy nincs hová kihajtaniuk a birkáikat, mert a földeket elnyerték előlük. Szerintük olyanok győztek, akiknek állatuk is kevés van, és leginkább a földek után járó támogatásokra hajtanak. Egy pár pályázatról már ki is derült, hogy aki nyert, hamis adatokat adott meg.

Minden tökéletesnek tűnt: a cégcsoport vezetője ott van a 100 leggazdagabb magyar között, hatalmas villában él, befolyásos emberekkel mutatkozik, bejárása van a Parlamentbe, az állammal is üzletel, focicsapata is van. Aztán egyik pillanatról a másikra kiderül, hogy ami épült, kártyavár: 150 milliárd forint tűnhetett el szőrén-szálán. A Quaestor-sztori minden idők legnagyobb magyar pénzügyi botránya, politikai szálakkal, börtönviselt új vezérigazgatóval és elkeseredett kisbefektetőkkel. Serdült Szilvia és Boros Kriszta mutatja be a Quaestor-birodalom emelkedését és bukását.

A múlt héten gyönyörű helyen jártunk, nem messze Pesttől. Akik a dombok között élnek, csendre és nyugalomra vágynak, ezért is költöztek oda. De egy ideje aggódnak: azért, mert építési hulladék feldolgozó épülne a közelükben. Az üzemet pedig nem más, mint Orbán Győző, a miniszterelnök édesapjának cége tervezi, a lakók vele kerültek most konfliktusba. A helyieket maga Orbán Győző is megpróbálta meggyőzni, egyelőre kevés sikerrel. A lakók eltökéltek: nem szeretnék, hogy hirtelen minden megváltozzon ott, ahol élnek.

Van egy kisváros, ami nemsokára gyönyörű, új stadiont kap közpénzekből, majdnem 1 milliárd forintért. Az NB3-as csapat tulajdonosa pedig rengeteg támogatásból gazdálkodik. Ez Kisvárda, egy 16 ezres város, ott lakik a kormány egyik leggazdagabb minisztere, az egykori ügyvéd, Seszták Miklós. Boros Kriszta azért ment el Kisvárdára, mert kíváncsi volt, ebből a sok pénzből mennyi köszönhető annak, hogy a miniszter a városban él. És arra is, hogy mire megy el ez a rengeteg pénz.

Tíz napja még csak egy gazdasági hírnek tűnt: rengeteg pénz, csaknem 100 milliárd forint nincs meg a Budapest brókerháznál és az érdekeltségébe tartozó bankoknál. Mostanra kiderült: több százezer család, több település és több más szervezet fut most a pénze után. Ez a bankcsőd rengeteg ember mindennapjait teszi kilátástalanná. Vajon mi lesz velük? Hogy élnek túl? És kaphatnak-e segítséget? Boros Krisztina riportja.

Egy láda naponta többször is megtelik élelemmel. Először csak a pécsi irgalmasrend vezetője töltötte meg, de miután híre ment, sok arra járó úgy indul el reggel, hogy hoz még egy szendvicset, és beteszi oda. Ez főleg a hajléktalanoknak jelent nagy segítséget, akik között Pécsen is egyre több a fiatal.

„Mindenki tudja, hogy a király meztelen, de én mondtam ki először” - az apró település, Gyöngyfa polgármesterét idézzük, akinél a múlt héten jártunk. Németh István a közmunkával kapcsolatban mondta ezt, mert felháborította, hogy sokakat olyan munkák miatt fizetnek, amikért valójában nem vagy alig dolgoztak meg. Szerinte ez a rendszerből következik, mert egyszerűen nincs annyi értelmes munka, amennyiért fizet az állam. De nem csak ez a baj a közmunkával.

Az V. kerület, a belváros az évek alatt látványos fejlődésen ment keresztül. Sétálóutcák, felújított terek, éttermek, kávézók és üzletek teszik élhetővé és izgalmassá Budapestnek ezt a részét. Ez a kerület egyik arca. A másik pedig az, hogy a Rogán Antal vezette önkormányzat az évek alatt sorra vált meg ingatlanaitól, a vevők pedig meglehetősen jó áron juthattak üzlethelyiségekhez. Akik egy része aztán jelentős haszonnal adta tovább ezeket. A vevők között politikaközeli emberek is feltűnnek. Ezért is lettünk kíváncsiak a milliárdos belvárosi ingatlanügyekre.

Próbaüzem – ezt a kifejezést használta Orbán Viktor a múlt héten a megyei matricarendszerre. Ami azért fura, mert próbaüzemet általában még azelőtt tartanak, hogy élesben is elindulna egy rendszer. Január 1-jén viszont  az autósok éles helyzetben találták magukat. Amit láttunk: matricavásárlási káosz, zavaros információk a működésről, zsörtölődő autósok és tiltakozó polgármesterek, akik között ellenzékiek és kormánypártiak vannak. Bár az új rendszernek vannak nyertesei, rengeteg a vesztes: ha nem lennének, nem lenne széles körű tiltakozás.  

Önök tudják, hogy mit jelent szó szerint az urizálás? Mert, hogy annyit hallani mostanában ezt a szót főleg fideszes politikusok szájából, akik egymást minősítik ezzel a kifejezéssel. A belső kritikákat van, aki komolyan veszi, más próbálja bagatellizálni, de kikerülni igazából senki sem tudja. Lássuk, ki mit gondol erről a kormánypárti politikusok közül.  

Van egy ember, aki rengeteg fotón szerepel a Fidesz vezető politikusaival. Orbán Viktorral, Rogán Antallal, a Fidesz vezérkarával, sőt, Andy Vajnával is feltűnik, és azt mondják róla, hogy a miniszterelnök egyik fontos tanácsadója. De vannak róla fotók, ahol luxusautókban látni, drágának tűnő ruhákban, elegáns helyeken. Pedig ez az ember hivatalos viszonyban nincs sem a kormányzattal sem a Fidesszel, tőlük biztos nem kap fizetést. De vajon kicsoda a titokzatos Habony Árpád, akit rendkívül befolyásosnak mondanak?  

Ha egy cég jól működik, ügyesen vezetik, profitot termel. De persze a nyereségnek sok más oka is lehet. De van-e olyan, hogy a profit túl nagy? És ha igen, mihez képest az? A miniszterelnök és több kormánytag is rendszeresen beszél extraprofitról, ami szerintük valami rossz. De miért van az, hogy bizonyos cégek hatalmas nyeresége zavaró és megadóztatják őket, másoké viszont nem?  

A szegénységnek van egy olyan arca, amely nem szembeötlő. A szakirodalomban neve is van: relatív szegénységnek hívják. Ide tartoznak például, akik kevés pénzért dolgoznak, a kisnyugdíjasok, és akik egyedül nevelik a gyerekeiket. Ők soha nem mondanák magukról, hogy szegények. Gyakran csak a családjuk, vagy a barátaik tudják: nélkülöznek. Arról kell a legtöbbször lemondaniuk, amiért érdemes élni.  

A szegénységről legtöbbeknek a hajléktalanok, és a falvak szélén, lerobbant, áram nélküli házakban élők jutnak eszükbe, sok gyerekkel.  Ez a szegénység legláthatóbb arca. Vannak olyan térségek, ahol szinte mindegy melyik faluban járunk, mindenhol találunk mélyszegénységben élőket. Olyanokat, akiknek már a szüleik és a nagyszüleik is szegények voltak. Itt csaknem az egyetlen munkalehetőség: a közmunka.  

A szegénység leginkább, vagy legfájóbban a gyerekeket sújtja. A friss felmérés szerint a gyerekek csaknem fele nélkülöz. Sokan csak az iskolában jutnak meleg ételhez, 620 ezer gyerek él nedves, penészes házban. Majdnem 200 ezer gyerek tanul sötét, áram nélküli lakásban. És nekik kellene egyszer majd sikeres, dolgozó felnőttekké válniuk.  

Válás, betegség, egy munkahely elvesztése, elszabadult deviza árfolyam  – csak néhány abból a sok-sok okból, ami a szegénységhez vezethet. Nagyon gyorsan le lehet csúszni, amire gyakran rámegy a család, és az egészség. És visszakapaszkodni nagyon nehéz.  

Van egy szép épület Budapest belvárosában, ami nagyon régi, műemlék, és nemrég jó sok pénzből felújíttatta az önkormányzat. Mondhatni, gyönyörű lett, kívül is, belül is. A 22 lakásból 20 önkormányzati, csak 2 magántulajdon, az egyik az V. kerület polgármesteréé. Egy másik lakáshoz pedig kulcsa van a miniszterelnök titokzatos és rejtőzködő tanácsadójának, Habony Árpádnak. És a házat magát is titkok lengik körül: például hogy kik és milyen alapon laknak benne, és aki megvehette, az milyen alapon vehette meg. Rengeteg kérdésünk volt a házzal és a lakókkal kapcsolatban.  

A választási kampányban Felcsúton nem voltak lakossági fórumok, aki tartott volna, azt nem engedték be a faluházba. Kampányrendezvény is csak egy volt, azt a Fidesz rendezte, malacfogó versennyel, ingyen vattacukorral. Plakátok is alig voltak a faluban, csak az LMP-s jelölt hirdette így magát.  A választások előtt és a választások napján Orbán Viktor jóbarátjának, Mészáros Lőrincnek a falujában nyoma sem volt a politikai versengésnek. Minden úgy zajlott, mint máskor: minket nem szívesen láttak, a felcsútiak nem beszéltek, az ellenfelek reménykedtek, Mészáros Lőrinc pedig győzött.    

Több száz négyzetméteres villa Dunakeszin, egy folyton méretét változtató hatalmas lakás az elegáns Pasaréten, egy luxuslakóparkban, és egy vagyonnyilatkozatban nem szereplő, Dunára néző otthon Óbudán. Az utóbbi időben sorra jelentek meg hírek arról, hová térnek haza aludni a munkából a Fidesz vezető politikusai. Az ügyek egy részének jellemzője volt, hogy a politikusok napról-napra eltérő módon magyarázták az otthonuk nagyságát vagy eredetét. Most egy újabb, eddig nem ismert lakásügyet is bemutatunk Önöknek. A politikus, aki ott lakik, nehezen állt kötélnek, hogy nyilatkozzon róla. De aztán mégis vállalta. Boros Kriszta riportja.  

A Házon kívül korábbi kolléganőjének, Hégető Honorkának emléket állító televíziós pályázaton Serdült Szilviával vehette át a díjat Boros Kriszta.

A Házon kívül műsorvezetője egyedül neveli kisfiát, és egy gyámhivatali levél nemrég arra kötelezte, hogy ha az igazit nem nevezi meg, találjon ki egy elképzelt apukát.