Hosszabbodhat a várakozási idő, és fennakadások lehetnek a sérültek ellátásában a híradónak nyilatkozó egészségügyi elemző szerint, miután a budapesti János Kórházban az eddigieknél kevesebb beteget tudnak ellátni a traumatológián. Az erről szóló határozatot egy néző juttatta el a híradónak. Az intézményben nemrég nyílt a traumatológiai központ, mégis személyi és tárgyi problémákra hivatkozva azt kérték, hogy két kerület sérültjeit máshol lássák el.

„Ellátatlanul Magyarországon beteg nem maradt, ezért nem szólaltam meg” – az egészségügyi államtitkár szerint csak négy kórházban kellett teljesen leállítani a műtéteket az elromlott klímák miatt, de beteg nem maradt ellátatlanul. Takács Péter ezzel magyarázta az RTL Híradónak, hogy miért nem szólalt meg az elmúlt 10 napban a kórházakban tapasztalható hőséggel kapcsolatban. Azt mondta, 2020 óta több mint 10 milliárd forintot költöttek a kórházi klímákra. Idén pedig erre 1,3 milliárd forintot szánnak. Szerinte a betegellátást úgy kell szervezni, előfordulhat, hogy a klíma problémája miatt műtéteket halaszthatnak el.

Több mint fél évet kell várni a szolnoki kórházban hasi ultrahang vizsgálatra. Az egyik érintett betegnek azt mondták, orvoshiány miatt nem tudnak hamarabb időpontot adni. A Híradónak nyilatkozó egészségügyi szakember szerint szakmailag ez elfogadhatatlan. A szolnoki kórháztól azt közölték: az átmeneti ellátási nehézség nem veszélyezteti a betegeket. A szolnoki kórházban jelenleg több ellátás sem érhető el. A tüdőgyógyászat egész évben szünetel, de akadozik az arc- és szájsebészet, az urológia valamint a neurológia és stroke ügyeleti ellátás is.

Idén várhatóan csak az állami kórházak adósságát fizeti ki a kormány – ezt az RTL Híradó kérdésére közölte a miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely azt mondta, számításaik szerint jelenleg 93 milliárd forint az intézmények tartozása. Az Orvostechnikai Szövetség szerint azonban a betegellátás biztonsága érdekében a négy egyetemi kórház adósságát is rendezni kéne, ez pedig további 25 milliárd forintba kerülne az államnak.

A betegek Békéscsabára kerülnek.

Digitális időpontfoglalási rendszert szeretne bevezetni a kormány az egészségügyben. A kormány abban reménykedik, hogy a páciensek így egyszerűbben és gyorsabban kapnak majd időpontot járóbeteg-szakellátásra. 

Jövő novembertől csak az állam végezhet ilyen vizsgálatokat a közfinanszírozott ellátásban, erről a Népszava írt először. Az országgyűlés kedden meg is szavazta a módosítást. A Híradónak nyilatkozó egészségügyi közgazdász szerint az egész szakmát meglepte a döntés, mert az eddigi rendszer jól működött. A Belügyminisztérium szerint a döntéssel nőhet a betegellátás hatékonysága.

A szakrendelők több mint felében két-háromszorosára nőtt a laborvizsgálatra való várakozási idő .

A Magyar Orvosi Kamara elnöke reagált arra, hogy az egészségügyi államtitkár az ügyeleti szerződések felmondására vonatkozó felhívásukat veszélyesnek és felelőtlennek minősítette. Kincses Gyula megismételte: figyelemfelhívó akciójukkal rendszerváltozással felérő, hosszú távú változásokat akarnak kikényszeríteni az egészségügyben.

Kecskeméten is ugyanez a helyzet.

Praxisközösségek létrehozásával könnyebben oldanák meg az orvosok szabadságolását.

Amikor a család végzi el a munkát a kórház helyett. Súlyos állapotú embereket küldtek haza a járványra hivatkozva.

Legyen szó ápolóról, vagy orvosról, az aktív betegellátásban dolgozók extrém terhelésnek vannak kitéve - erről beszélt az RTL Híradónak a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke is.

Leállt a budapesti Szent Imre Kórház kardiológiai szubintenzív osztálya, mert nincs elég dolgozó a részleg működtetéséhez. A Nemzeti Népegészségügyi Központ négy másik kórházat jelölt ki a betegek ellátására. A kórház ma azt közölte Híradónkkal, hogy a betegellátás zavartalan. Az egészségügyi érdekképviseletek szerint a következő hetekben máshol is lehetnek bezárások, vagy összevonások, mert március elsejével legalább 5 ezer 500 dolgozó nem írta alá a szolgálati jogviszonyt, és távozott az állami egészségügyből.

Egyedi elbírálás alapján kaphatnak magasabb ügyeleti pótlékot az orvosok – erről adott ki kedden utasítást az országos kórházfőigazgató. Hogy mi alapján döntik el, kinek jár magasabb óradíj, azt nem árulták el az RTL Híradónak. Az Orvosi Kamara szerint, ha nem születik megnyugtató és igazságos döntés az ügyeleti díjakról, akkor sok helyen már hétfőtől veszélybe kerülhet a betegellátás.

A fővárosi orvosok több mint ötöde nem írná alá a jelenlegi feltételekkel az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződését. Ez a Magyar Orvosi Kamara budapesti szervezetének online felméréséből derült ki. Az elnökük szerint már az orvosok 10 százalékának felmondása is veszélyeztetné a betegellátást. A kormány szerint a béremelés kedvező feltételeket nyújt az orvosoknak, az egészségügyi ellátás pedig az egész országban biztosított.

Hétfőtől újra rendelhetnek a fogorvosok, újraindul a járóbeteg szakellátás és a fekvőbeteg ellátás is. Ezt Kásler Miklós csütörtökön este írta meg az egészségügyi intézmények vezetőinek. Az RTL Híradó birtokába került levél szerint sok beavatkozáshoz negatív koronavírus-tesztre lesz szükség. A Magyar Orvosi Kamara alenöke szerint hat hét leállás után három munkaszüneti nap alatt nem lehet felkészülni a betegellátásra, ezért a betegektől is türelmet kért.

A sürgősségi betegellátás akár össze is omolhat Magyarországon - mondják ápolók, orvosok és betegek. Hogy, miért? És van-e valamilyen általános protokoll, hogy kivel mi a teendő egy sürgősségi osztályon? Baló György minderről szakértőket kérdez műsorában.

Alulfizetett, túlhajszolt orvosok és nővérek. Lepusztult épületek. Hosszú, több hónapos várólisták. Órákig tartó sorok a járóbeteg rendeléseken. Most egy ex-orvos mutatja meg a magyar egészségügy igazi arcát.

A nekünk nyilatkozó egykori orvos, aki ma jogász, azt mondja amíg a magánellátás fejlődik Magyarországon addig az állami kórházak haldoklanak.

Ivett rákbeteg édesapja október végén került a Honvédkórház sürgősségi osztályára. A férfit 8 órán át várakoztatták, mire megfelelő kezekbe, aztán a műtőbe került, de nem sokkal később meghalt. Nem csak a lánya, hanem a kórház is megszólalt: azt mondták, nem vétettek szakmai hibát.

Bár a törvényi minimumlétszámot biztosítják, azt mondják, ez nem elég. Csak túlórákkal és átszervezésekkel tudják megoldani a biztonságos betegellátást. A jelenlegi 1000 szakdolgozó mellé még 100 kellene.