A kormány tervei szerint összeolvadhat a minimálbér a szakmunkásoknak járó garantált bérminimummal. A Portfólió úgy tudja, fokozatosan közelítenének egymáshoz a kötelező legkisebb fizetéseket, 2027-re pedig havi bruttó 400 ezer forintra rúghatna az egységes minimum. Ezt a szakszervezetek csak akkor támogatják, ha a képzett dolgozók pluszpénzt, ágazatonként eltérő emelést is kapnának. Jövőre 5 százalékponttal jobban emelkedhet a minimálbér, mint a garantált bérminimum.  

Nettó 100 ezer forint adó és járulékmentes bérkiegészítést fizethessenek a cégek év végéig – így csökkentenék a keresetek vásárlóerejének visszaesését a munkáltatók és a szakszervezetek. A kormány még nem döntött, de az illetékes államtitkár szerint közel a megállapodás a bértárgyalásokon. 

12 százalékkal, bruttó 245 ezer forintra emelnék a szakmunkásoknak járó garantált bérminimumot a munkaadók. Kisebb arányban, mint ahogy a minimálbért. A kormány bejelentette, januártól 4 százalékponttal csökkentenék a munkáltatókat terhelő Szociális Hozzájárulási Adót. Ez a kompenzáció jövőre 500 milliárd forintjába kerülhet a költségvetésnek.

A szakmunkásoknak járó bérminimum elég az új, otthonfelújítási hitel legnagyobb összegéhez - ezt a Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta Híradónk kérdésére. Szerinte havi 116 ezer forint nettó jövedelmet kell igazolni a 6 milliós kölcsönhöz. A Bankmonitor úgy számol, egy ekkora kedvezményes hitel havi 2 ezer forinttal lehet olcsóbb a piacon elérhető legkedvezőbb konstrukcióknál.

Vajon milyen érzés lehet egy 58 éves, dolgozó nőnek, amikor azt mondja neki egy hivatalnok, hogy talán hajléktalanszállóra kéne mennie? Ez történt Ritával, aki bár végigdolgozta az életét, nemrég mégis olyan helyzetbe került, hogy ki kell költöznie a pici lakásából. Most egy múzeumban van munkája, és havi 140 ezer forintból él Budapesten. Ott, ahol a legolcsóbb albérletek is közel 100 ezer forintba kerülnek. Vajon hogyan tovább?

A garantált bérminimum emelése nagyjából 9600 Ft-os nettó bérnövekedést jelent az érintett munkavállalóknak, a minimálbér emelés pedig 7300 Ft-ot. Ezt kevesli a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Ők a 8%-os emelés helyett legalább 10%-osat akarnak, a minimálbér ugyanis Romániát kivéve a környező uniós országokban magasabb, mint Magyarországon. Épp ezért már nemcsak a túlóratörvény, hanem a minimimálbér miatt is sztrájkot terveznek januárra. A kormány kitart amellett, hogy jó a törvény.

Több pénzt ígér a kormány jövőre az iskoláknak és a tanároknak. A tervezett plusz 120 milliárd forintból a bejelentések szerint jut a fizetések emelésére és felújításokra is. A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem egyértelmű, hogy jövőre miként változik a tanárok bére. A két nagy érdekképviselt egyetért abban, az lenne a megnyugtató megoldás, ha a garantált bérminimumhoz kötnék a tanárok bérét.

A korábban vártnál is nagyobb, 15 százalékos minimálbéremelést javasol jövőre a kormány, a garantált bérminimum pedig a negyedével, 25 százalékkal nőne. Vagyis a minimálbér 128 ezer Ft, a garantált bérminimum pedig 161 ezer Ft lenne 2017-ben. Ezt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentette be. A kormány 6 év alatt 40 százalékos reálbér-emelkedést szeretne. A szakszervezetek örültek a javaslatnak, a munkaadói oldalon viszont azt mondták, inkább a járulékcsökkentésben bíznának. A munkaadói járulékot jövőre 4 százalékkal csökkentené a kormány.