Június 4-én, a trianoni békeszerződés 104. évfordulóján a legnagyobb magyar nemzeti traumára emlékeztek a Facebookon pártok, politikusok, művészek.

Tízből kilenc ellenzéki szavazó szerint Oroszország robbantotta ki a háborút, a kormánypárti szavazóknak mindössze tíz százaléka gondolja ezt. A felmérés szerint az orosz nukleáris fegyverektől való félelem két és félszeresére nőtt az elmúlt időszakban.

A két ország között a második világháború vége óta megoldatlan területi vita áll fenn, az Ukrajna elleni háború miatt bevezetett japán szankciókra hivatkozva Oroszország kiszáll a békeszerződés tárgyalásaiból.

Az első bécsi döntés után jött a második, 1940 őszén újabb, a trianoni békeszerződéssel elszakított területek kerültek vissza Magyarországhoz. Észak-Erdély visszacsatolása nem volt zökkenőmentes, ráadásul a magyarok és románok nem éltek elkülönítve, ezért a konfliktusok nem szűntek meg.

Országszerte megemlékezéseket tartanak az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója, a nemzeti összetartozás napja alkalmából. 1920. június 4-én, a Versaillesi, Trianon palotában írták alá az I. világháborút lezáró, Magyarországra kényszerített békét. A Magyar Királyság területének kétharmadát és lakosságának több mint felét veszítette el.

1920. június 4-e, a trianoni békeszerződés aláírásának napja, amelyhez kötik a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiáját. Területének kétharmadát, lakosságának felét elcsatolták. A döntés nem egy pillanat műve volt, hanem egy folyamat eredménye. 100 évvel ezelőtt sokkolta Magyarországot a trianoni döntés. Az RTL Híradóban hetek óta láthatják a békediktátum előzményeiről és annak következményeiről szóló sorozatunkat, most egy rövid összefoglalása jön annak, hogy pontosan mi és miért történt 100 évvel ezelőtt. A sorozat többi részéért kattintson ide.

Három dologgal magyarázzák a történészek, hogy 100 évvel ezelőtt miért történhetett meg a trianoni békediktátum. Az egyik a Kárpát-medencében élő népek nemzetalkotási törekvése, a másik a nagyhatalmak – az Egyesült Államok, Franciaország, vagy Nagy Britannia szándékai. A harmadik pedig maga az I. világháború, amely az Osztrák-Magyar Monarchia vereségével zárult, és ami lehetőséget adott a térképek átrajzolására. Folytatjuk a Trianon 100 című sorozatunkat. A sorozat többi részéért kattintson ide.

Az ország új határait kijelölő békeszerződést 96 évvel ezelőtt írták alá a versailles-i Nagy Trianon palotában. Ezzel a Magyar Királyság területének több mint 70 százalékát, népességének pedig felét elveszítette. A magyarok jelentős része elfogadhatatlannak tartotta az I. világháborút lezáró békeszerződést, és már nem sokkal az aláírás után legendák sokasága született a határok újrarajzolásáról.