A kínai Sinopharm vakcinával oltott 60 év felettieknek kevesebb az antitestjük és kevésbé is védettek.

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint – ami még nem esett át szakértői értékelésen – a felgyógyult betegek egy részénél krónikus ízületi gyulladást, valamint bőr és idegrendszeri sérülést figyeltek meg. 

Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora beszámolt legutóbbi vizsgálatukról, ahol egy hatékonyabb módszerrel, több, mint ezer beoltottnál tesztelték a koronavírus-ellenanyagszintet, meglepően jó eredménnyel. Ennek részleteiről tudhatunk meg többet.

Szabályt szeg az az orvos, aki harmadik vakcinát ad be azoknak a pácienseknek, akiknek a szervezetében nem termelődik elég ellenanyag a második oltás után sem - ezt a Nemzeti Népegészségügyi Központ közölte az RTL Híradóval. Az antitestek hiánya főleg a kínai vakcinával oltott idős embereket aggasztja, hivatalos magyar adatok azonban egyelőre nincsenek a Sinopharm hatékonyságáról. A Főpolgármesteri Hivatal ezért 20 ezer ingyenes antitest tesztet ajánl fel a budapesti időseknek

Ingyenes tesztelést és harmadik oltást kérnek maguknak azok, akiket kínai vakcinával oltottak, de nem termel a szervezetük antitestet a koronavírussal szemben - erről a 24.hu írt. A kezdeményezésüket több virológus is támogatja. A Nemzeti Népegészségügyi Központ viszont azt mondja, hogy erre jelenleg nincs lehetőség Magyarországon.

Boldogkői Zsolt virológus szerint minden beoltottat biztosan nem fognak megvizsgálni, hogy tart-e még nála a vakcina hatása, így érdemes arra készülni, hogy 9 hónap után újra kell oltani az embereket.

Boldogkői Zsolt szerint a vasárnapi jelentésben megjelent adatokkal a probléma részben a halálozási okok meghatározása lehet. Szerinte az adatokból semmiképp nem lehet arra vonatkozó következtetést levonni, hogy a vakcinák nem hatásosak. Sőt a táblázat inkább azt bizonyítja, hogy mindegyik oltás védelmet nyújt.

Nem javasolja a Híradónknak nyilatkozó laboratóriumi szakorvos, hogy az oltás hatékonyságának ellenőrzésére bárki vérvizsgálatot végeztessen. Bezzegh Attila szerint laikusok nem tudják értelmezni az értékeket, amelyek ráadásul laboronként eltérhetnek. A szakemberek sem tudják még, hogy van-e összefüggés a magasabb antitest szám és a nagyobb vagy épp hosszabb ideig tartó védettség között. A számokat méricskélni Rusvai Miklós víruskutató szerint sem érdemes, a tisztifőorvos szerint pedig az se aggódjon, akinek nem mutattak ki ellenanyagot.

Sürgősen kutatást kellene indítani, hogy kiderüljön, mennyi antitestet termel azoknak a szervezete, akiket a kínai vakcinával oltottak be, ezt mondja Sarkadi Balázs akadémikus orvos-biológus. Szerinte ezzel megnyugtató választ lehetne adni az utóbbi időben felmerült kétségekre, amely szerint a Sinopharm oltása kevésbé hatékony. Azt mondta, ha szükséges, erősebb védettséget lehet elérni egy újabb dózis beadásával.

Kevesebb ellenanyagot produkálnak azok, akik átestek a koronavírus-fertőzésen a tapasztalatok szerint, mint akik oltással szereztek védettséget. A Híradónak nyilatkozó szakemberek szerint azonban akkor is védettek lehetünk a koronavírussal szemben, ha a fertőzés, vagy az oltás után nem mutatható ki antitest a szervezetünkben. Azt azonban jelenleg senki nem tudja pontosan megmondani, mennyi ideig tarthat biztosan a védettség.

A világon először próbáltak ki egy új eljárást Nagy-Britanniában, amelynek célja: a koronavírusos megbetegedés megelőzése. Az antitesteket tartalmazó szert azoknak szánják, akiknek túl gyenge az immunrendszere a védőoltáshoz. Közben az Egyesült Államokban engedélyezték annak a szintén antitesteken alapuló gyógyszernek az alkalmazását, amelyet október elején még kísérleti készítményként Donald Trump amerikai elnöknek is beadtak.

Tízből nyolc betegnél nem jelennek meg kellő mennyiségben antitestek, miután átestek a koronavírus- fertőzésen a Dél-Pesti Centrumkórház adatai szerint. Így akár újra is fertőződhetnek a betegek. Az országos tisztifőorvos is tud olyan magyarországi esetekről, amikor a betegek másodszor is elkapták a vírust. A Házon Kívülnek nyilatkozó főorvos szerint elsősorban a genetikától függ, hogy kit mennyire visel meg a betegség.

A Szent László Kórház Intenzív Osztályait vezető Főorvos Asszony, Bobek Ilona szerint, nem ritka, hogy fiatal, vagy középkorú betegek hirtelen lesznek nagyon rosszul, akár 2 hét után! Mindenki másképp reagál a koronavírusra: az egyik ember fogékonyabb, a másik ember kevésbé fogékony.

Tavasszal felcsillant a remény, hogy a koronavírus-fertőzésre van megoldás: a súlyos állapotú Covid-19 fertőzötteket már gyógyultak vérében lévő antitestekkel kezdték kezelni. A terápiát Dr. Lacza Zsombor fejlesztette ki munkatársaival. Akkor még csak reményeik voltak, ma már számos adat áll rendelkezésükre. A szakember azt mondja, volt olyan beteg, akiről már lemondtak az orvosok, de a kezelés segített rajta és meggyógyult. A módszer egyébként nem új keletű: már akkor is kísérleteztek vele, amikor még antibiotikumok és védőoltások sem léteztek.