Egyre több az összecsapás a tálibok és az Iszlám Állam fegyveresei között Afganisztánban. Tegnap két merényletet is végrehajtottak a tálibok ellen, akik meg felszámolták az Iszlám Állam egyik terrorista sejtjét Kabulban. Bár a tálibok a rend helyreállítását ígérték az országban, ez azonban még odébb lehet.

Hálásak, hogy itt lehetnek, de nem elégedettek a körülményekkel - ezt mondták stábunknak a menekültek, akiket augusztusban hoztak ki Afganisztánból, amiért segítettek a NATO-nak és Magyarországnak a tálibok elleni harcban. Egyikük azt mondta stábunknak, 15 évig működött együtt a NATO-val, ezért úgy büntették meg, hogy megölték a testvére férjét.

Nem merényletre készülő terroristát, hanem egy épp az amerikaiaknak segítőt és családját bombázta le egyik utolsó afganisztáni akciójában az amerikai hadsereg - derült ki a New York Times friss oknyomozó videójából.

Megrázó videó került nyilvánosságra két afgán újságíróról, akiket félholtra vertek a tálibok. Mint elmondták, az volt a bűnük, hogy tudósítani akartak a jogaikért utcára vonuló nők tüntetéséről Kabulban. Bár az Afganisztánban rekedt külföldiek újra elhagyhatják légi úton az országot, a megkínzott riporterek esete nem sok jót ígér az iszlamista rezsim belföldi bírálóinak.

A nőket eltiltják a sportoktól, a tüntetéseket előre engedélyeztetni kell. Ezek az új afgán belügyminiszter első intézkedései. A tálibok átmenetinek nevezett kormányát az Egyesült Államok és az Európai Unió is kritizálta, mert abban sem nők, sem más, a táliboktól elérő mozgalomhoz tartozó politikusok nincsenek. Kína közben 31 millió dolláros segélyt ajánlott Afganisztánnak.   

Nemzeti ellenállásra szólította fel az afgánokat a tálibellenes mozgalom vezetője. Arra bíztatta az ország lakosait, hogy minden eszközzel szálljanak szembe az iszlamista szélsőségesekkel. Közben a tálibok azt állítják, hogy elfoglalták az ellenállók központjának számító Pandzsír-völgyet. A kormányzó hivatala előtt már a tálib zászló lobog, erről egy videót is közreadtak.

Legyőzték az utolsó ellenálló tartományt, és a magát Afganisztán törvényes vezetőjének tartó egykori alelnök is elmenekült az országból - erről számoltak be a tálibok tegnap. Az ellenállók viszont azt közölték, hogy visszaverték a tálibokat, az alelnök sértetlen, és nem menekült el. Annyi mindenesetre biztos, hogy kemény harcok folynak a Pandzsír-völgyért, ami mindig is a tálibellenes mozgalom központja volt Afganisztánban.

Éhínség és humanitárius válság fenyeget Afganisztánban az ENSZ szerint. A hónap végére ugyanis elfogyhatnak az élelmiszerkészletek a tálib uralom alá került országban. A bankrendszer pedig lényegében összeomlott. És, ha mindez nem lenne elég, sokan továbbra rettegnek a tálibok bosszújától. Köztük az afgán női focicsapat Kabulban maradt tagjai. Őket egy nemzetközi műveletben próbálják most kimenekíteni.

Féltik a lányokat, a rokonaikat az egész magyarországi afgán közösség lélegzetvisszafojtva figyeli, mi történik Afganisztánban. Békés demonstrációt szerveztek, hogy az Európai Unió segítségét kérjék a kilátástalan helyzetben, amelyben a nők nem érezhetik magukat biztonságban, nem járhatnak dolgozni. Abban a helyzetben, amikor a tálibok egyenként levadásszák azokat a katonákat, rendőröket, akik eddig védték őket, akik miatt eddig biztonságban érezhették magukat. A Fókuszban egy egykori békefenntartó, az afgán misszió egyik magyar tagja is megszólalt, illetve egy testvérpár is mesél, akik nyolc éve élnek Magyarországon és sötét emlékeik vannak a kisgyerekkorukból.

Nem akart belemenni egy végtelen háborúba - ezzel indokolta az afganisztáni csapatkivonást az amerikai elnök. Joe Biden azt is mondta, szerinte elkerülhetetlen volt a káosz. A Reuters hírügynökség azonban megszerezte az afgán elnökkel folytatott utolsó telefon beszélgetését. Ebben egyikük sem számolt gyors tálib hatalomátvétellel, sőt Biden azzal nyugtatta afgán kollégáját, hogy nekik van a legjobb hadseregük.

Az Egyesült Államoknak és szövetségeseiknek augusztus 31-ig kellett elhagyniuk Afganisztánt. Hogy mi változhat így a mai naptól, és milyen nemzetközi hatása lehet az afgán helyzetnek, arról Tarjányi Péter, biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük.

Miután hétfő este az utolsó amerikai katona is elhagyta Afganisztánt, a tálibok bevonultak a kabuli reptérre. Az iszlamista fegyveresek a levegőbe lövöldözve ünnepelték, hogy húsz év után visszaszerezték a hatalmat az országban. Az uralmuktól rettegő afgánok most Pakisztán felé próbálnak menekülni, de még több mint száz amerikai is arra vár, hogy kimentsék.

Újabb támadás érte a kabuli repteret, amelyre legalább öt rakétát lőttek ki hétfő délelőtt. Egyelőre nem lehet tudni, kik követték el a merényletet. Amerikai források szerint a rakétákat megsemmisítette a repülőtér elhárító rendszere, ennek ellenére a kifutópálya környékét sűrű füst borította.

Mégis részt tud venni a paralimpián a két afgán sportoló. Először úgy tűnt, a tálib hatalomátvétel miatt nem fognak tudni versenyezni. Aztán egy összehangolt nemzetközi akcióban sikerült őket kimenekíteni Kabulból. Egy hetet Párizsban töltöttek, hogy felépüljenek, végül tegnap érkeztek meg Tokióba. A versenyzők egyike nő és taekwondós. 2004 óta ő az első nő, aki hazája színeiben indul, és a program szerint csütörtökön lép majd tatamira.    

Újabb terrortámadás várható Kabulban akár a következő órákban, amíg zajlik a külföldiek és segítőik kimenekítése Afganisztánból. Erre figyelmeztetett az amerikai elnök, hírszerzési információk alapján. Joe Biden azt is közölte, hogy folytatódik a megtorlás a csütörtöki kabuli merénylet miatt. Az amerikaiak eddig a robbantást magára vállaló Iszlám Állam terrorszervezet két tagját likvidálták egy dróntámadásban.

Célzott dróntámadás végzett az Iszlám Állam terrorszervezett egyik tagjával. Ezzel bosszulták meg az amerikaiak a csütörtöki kabuli merényletet. Abban a támadásban több mint 170-en haltak meg, köztük 13 amerikai katona. Egyiküknek ez volt az első bevetése. Közben egymás után vetnek véget a NATO-országok az afganisztáni mentőakcióiknak, ezzel pedig sokakat hátrahagynak.

Nem tudja megerősíteni a NATO, hogy egy Afganisztánból kimenekített ember bombát szerelt egy repülő fedélzetén. Erről csütörtökön a magyar hadsereg parancsnoka beszélt. A NATO sajtóközpontja az RTL Híradó kérdésre azt írta, a szövetségesek feladata, hogy a repülőiken történt eseteket kommentálják. A külügyminiszter pénteken azt mondta Híradónknak, ő sem tud részleteket. A történetnek a nemzetközi sajtóban sem találtuk nyomát.

Véget ért az afganisztáni magyar mentőakció, amellyel összesen 540 embert, köztük több magyart is kimenekítettek az ázsiai országból. A "Sámán Hadművelet" elnevezésű akcióban mintegy 100 magyar katona vett részt, a honvédség szállítógépei 14-szer fordultak meg a kabuli reptéren és végül mindenkit kimenekítettek Afganisztánból, aki segítséget kért. A honvédség parancsnoka elmondta: a kimenekítés közben senki nem sérült meg és a magyar katonák a tálibokkal sem kerültek összetűzésbe.

Napról napra egyre feszültebb a helyzet Afganisztánban, ezzel együtt pedig a világban is, hiszen mindenki azt várja, mi lesz a tálib megszállás következménye. Dr. Tálas Péter, biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk a témáról.

Az első magyar sejk szerint a tálibok hatalmával visszatérhet az iszlám előtti legsötétebb korszak Afganisztánban. Mihálfi Balázs aggódik az ott maradt nőkért és gyermekekért. Van még kiút?

A végéhez közeledik az afganisztáni magyar mentőakció, amelyben eddig több mint 500 embert sikerült kimenekítenie a Magyar Honvédségnek - mondta Szijjártó Péter szerdán az RTL Híradó kérdésére. A külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatása szerint a kimenekítettek között vannak afgán-magyar kettős állampolgárok, afgánok és szövetséges országok állampolgárai is.

A végéhez közeledik az afganisztáni magyar mentőakció, amelyben eddig több mint 500 embert sikerült biztonságos helyre juttatnia a Magyar Honvédségnek - mondta Szijjártó Péter szerdán az RTL Híradó kérdésére. A külgazdasági és külügyminiszter ismertetése szerint a kimenekítettek között van néhány afgán-magyar kettős állampolgár, továbbá afgánok és szövetséges országok állampolgárai.

Tárgyalás nélkül végeznek ki civileket a tálibok Afganisztánban. Erről beszélt az ENSZ emberi jogi főbiztosa. Az iszlamista hatalomátvétel óta sokat romlott a nők helyzete is, akik tömegével hagyják el az országot. Köztük van Afganisztán kevés női polgármesterének egyike, aki éppen csak megúszta a tálibok bosszúját. Még mindig tízezrek várnak kimenekítésre, az ő helyzetük azonban egyre reménytelenebb.

Az Egyesült Államok augusztus 14-e óta már csaknem 50 ezer embert hozott ki Afganisztánból. A repülőteret azonban egyre nehezebb megközelíteni, ráadásul a tálibok jelezték, hamarosan megakadályozhatják az evakuációt.

Halasszák el az amerikai csapatok végleges kivonását Afganisztánból, hogy mindenkit kimenekíthessenek. Egyre több ország kéri erre Joe Biden elnököt. A G7 csoport mai rendkívüli ülésén is erről tárgyaltak. A tálibok korábban azt közölték, erről szó sem lehet. Sajtóhírek szerint tegnap a CIA igazgatója a tálibok vezetőjével tárgyalt.

Már több, mint egy hete, hogy a tálibok elfoglalták Afganisztán fővárosát, Kabult és lényegében az ország nagy részét. Mohammad Ali Samay-t kérdeztük a lehetséges következményekről.

Világméretű mentőakció zajlik Afganisztánban, ahol több tízezer ember menekül a tálibok elől. Hétfőn újabb lövöldözés volt a repülőtér egyik bejáratánál, amelyben egy őr meghalt. A SKY tévécsatorna stábja bejutott az amerikai katonákkal együttműködő, ezért most menekülésre kényszerülő afgánok közé a kabuli repülőtéren. Pokoli állapotok uralkodnak, csak ezen a részen több ezren várakoznak, köztük rengeteg gyerek.

Meghalt egy afgán őr, és hárman megsérültek Kabulban, amikor hétfőn reggel ismeretlen fegyveresek támadást indítottak a reptér védői ellen. A tűzharcban német és amerikai katonák is részt vettek. Az Egyesült Államokra egyre nagyobb nemzetközi nyomás helyezkedik, hogy hosszabbítsa meg az emberek mentését biztosító katonai jelenlétet az országban, a tálibok azonban erről hallani sem akarnak.

Megnehezítik a magyar állampolgárok afganisztáni kimentését az amerikaiak, erről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A kabuli reptér zsúfoltsága miatt az amerikai katonák szerinte nem engedik be azokat a magyarokat, akiket szinte azonnal el tudnának hozni a honvédség repülőivel. Vasárnap megérkezett az első, menekülteket szállító gép Budapestre 173 utassal a fedélzetén. Őket főként amerikai és osztrák kérésre hozta el a WizzAir egyik gépe a kormány megbízásából.

Legalább hét embert halálra tapostak a kabuli reptéren, ahol több ezren várják, hogy elmenekülhessenek Afganisztánból. A helyzet továbbra is kaotikus, a tálib hatalomátvétel óta már több mint húszan vesztették életüket a repülőtér kapuinál. Németország és az Egyesült Államok felszólította állampolgárait, hogy tartsák magukat távol az afgán fővárostól.

A magyar hadsereg főparancsnoka a mai kormányinfón biztonsági okokból csak annyit mondhatott: egy titkos bázisra vitték őket, és innen mentik majd ki az embereket, akik között gyerekes családok is vannak. Gulyás Gergely miniszter azt mondta, minden magyart, és a lehetőség szerint minél több szövetségest szeretnének kimenekíteni, de az afgán menekültek feltételek nélküli befogadását továbbra is elutasítják.

Az Afganisztánban rekedt 26 magyar tegnap délután Magyarország szövetségeseinek segítségével Üzbegisztán fővárosában szállt le afgán menekültekkel együtt. Az egyik férfi volt párja úgy tudja, ma 14 órakor már Frankfurtba is megérkeztek, és onnan vonattal jönnek majd haza Budapestre.

Továbbra is drámai a helyzet a kabuli reptéren, ahol emberek ezrei várják, hogy kimentsék őket Afganisztánból. A tálib fegyveresek mindössze pár méternyire állnak a brit és amerikai katonáktól, az újonnan érkezőket gyakran figyelmeztető lövésekkel próbálják visszafordítani. Közben a pakisztáni határon is egyre nagyobb a nyomás, sokan ugyanis a szomszédos országban keresnek menedéket.

Magyarország felé tart az a 26 magyar zsoldos, akiket tegnap menekítettek ki a kabuli repülőtérről az üzbég fővárosba. Ma hajnalban értek Frankfurtba, ahol vonatra szálltak. A kora esti órákban érnek Budapestre. Elindultak Magyarországról azok a gépek is Kabulba, amelyekkel a még kint rekedt magyarokat hozzák haza. Velük jönnek azok az afgánok is, akik a magyar csapatokat segítették.

Az Afganisztánban ragadt 26 magyar, akik a holland nagykövetséget védték, még mindig nem hagyhatták el az országot, a repülőtéren várják, hogy valahogy, valamilyen repülővel ők is elmenekülhessenek. Egy hotelban laktak tegnapig, onnan saját maguknak kellett segítséget keresniük, hogy kijussanak a kabuli reptérig folyamatos fegyverropogástól és az elszabadult fosztogató rablóbandáktól tartva. FRISSÍTÉS: Adásunk alatt kaptuk a hírt, hogy a 26 katona időközben légi úton elhagyta a kabuli repteret!

Legalább egy ember meghalt, és többen megsérültek egy afgán városban, amikor a tálibok éles lőszerrel oszlattak fel egy tüntetést. Kabulban közben fegyveres ellenőrző-pontokat állítottak fel a reptérre vezető utakon. A pánik egyre nő, több ezren menekülnének az országból, a repülőtérnél, ahol a nyugati országok próbálják kimenekíteni az Afganisztánban ragadt polgáraikat, hatalmas tömeg gyűlt össze.

Belátható időn belül, egy NATO-művelettel hozzák ki Afganisztánból azt a 26 magyart, akik hétfőn jelezték, hogy a kabuli repülőtéren ragadtak - ezt Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára jelentette be szerdán. Hozzátette azt is, hogy további magyarok is vannak még az ázsiai országban, akiknek a kimenekítésére önálló magyar mentőakció is indul, ám erről részleteket nem árult el. Mindeközben Szijjártó Péter miniszter a szabadságát tölti, amit nem tervez megszakítani.

Napok óta követhetjük a sajtóban, ahogy ezrek próbálnak elmenekülni Afganisztánból. De hova vezethetnek a jelenlegi események, milyen jövő várhat az országra, arról Wagner Péter biztonságpolitikai szakértővel és az afgán származású Mohammad Ali Samay phd hallgatóval beszélgettek műsorvezetőink.

Bár a Külügyminisztérium vasárnap azt mondta, már nincsenek magyarok Afganisztánban,egy neve elhallgatását kérő férfi több videót is készített, hogy bizonyítsa, többen is kint ragadtak. A katonai sisakot, terepmintást ruhát és maszkot viselő férfi  a nevét nem árulta el, nem szerette volna, hogy beazonosítsák. Annyit tudhatunk róla, hogy két éve dolgozik Kabulban, a HVG szerint egy magyar érdekeltségű, dubaji biztonsági cég alkalmazásában. Társaival együtt a holland nagykövetség épületét védték – egészen vasárnap hajnalig.

26 magyar zsoldos rekedt Afganisztánban, akik korábban a holland követség védelmét látták el. A Külügyminisztérium korábban még azt közölte, nincs magyar állampolgár az országban, most arról beszélnek, egyre többen jelentkeznek, akik szeretnének hazajutni. Úgy tudjuk, a kint rekedt zsoldosok a német légierő egyik gépével próbálják elhagyni az országot.

Napról napra, óráról órára romlik a helyzet Afganisztánban, azon belül is a fővárosban. Az amerikai katonák kivonulása óta a tálib fegyveresek hétvégén betörtek a kabuli elnöki palotába, és az utcákon harckocsikkal, fegyverekkel a kezükben járőröznek. A közbiztonság összeomlott a fővárosban, az erőszak mindennapossá vált a civilek között. Mivel a rendőrök már nem látnak el szolgálatot, nincs ki megállítsa a bűnözőket. Amit az elmúlt két évtizedben sikerült elérni a térségben az amerikai csapatoknak, azt most mind porrá zúzza tálibok. A világ a nők és a gyermekek helyzetét félti a leginkább, sokan videókon keresztül próbálnak üzenni a földi pokolból, hogy rettegnek a jövőtől és féltik az életüket.

Sürgősen kimenekítik a nyugati diplomatákat Afganisztánból, miután a tálibok minden irányból elkezdtek benyomulni a fővárosba. Bár az összeomlás szélén álló kabuli kormány tárgyalásokat kezdett velük egy békés hatalomátadásról, az afgán államfő már elmenekült az országból. A városban rekedt civilek teljesen védtelenül maradtak a bevonulásra készülő iszlamistákkal szemben.

Miközben a nyugati országok gőzerővel menekítik ki állampolgáraikat az összeomlás felé sodródó Afganisztánból, az ország lakói között egyre nő a rettegés a tálib uralom visszatérésétől. Akik korábban együttműködtek a megszálló erőkkel, semmi könyörületre nem számíthatnak a szélsőséges iszlamistáktól, de a nőkre is teljes jogfosztottság várhat, ha győznek a lázadók.

Rohamtempóban vonulnak ki az amerikai katonák Afganisztánból, de hogy milyen jövő vár a helyiekre, senki sem tudja megmondani. A 20 éve tartó megszállás idén, augusztus végén lezárul, a bizonytalanság miatt a fesztültség ezzel együtt folyamatosan nő.

A tálibok ma hajnalban egy hirtelen rohammal elfoglalták Afganisztán második legnagyobb városát, és már Kabul felé tartanak. Közeledtük hírére a menekültekkel megtelt fővárosban pánikhangulat kezd eluralkodni. Az Egyesült Államok átmenetileg újra katonákat küldött az országba, de csak azért, hogy kimenekítsék az amerikai nagykövetség dolgozóit. 

Megtámadták a tálibok az ENSZ nyugat-afganisztáni központját. Az őrségből egy embert megöltek, többet pedig megsebesítettek. A világszervezet szerint a támadás a nemzetközi jog durva megsértése. Az ország más részein is heves harcok dúlnak, a civilek tömegesen menekülnek a szélsőséges iszlamisták elől.

Nyomulnak előre a tálibok Afganisztánban, mióta az amerikaiak kivonultak az országból. A kormányerők sok helyen harc nélkül elmenekülnek előlük, vagy megadják magukat. A külföldi konzulátusok nagy része bezárt, a szomszédos Tádzsikisztán behívta az önkénteseket a határ védelmére. A tálibokkal szembenálló törzsek fegyveres felkelést hirdettek, Kabulban pedig önvédelmet tanulnak a nők a front közeledtének hallatára.

Tömegesen menekülnek az afgán hadsereg katonái a lázadó tálibok elől, mióta az amerikaiak kivonultak a bagrami légi támaszpontról. A kormányerők egységei gyakran harc nélkül adják fel állásaikat az iszlamista fegyvereseknek, akik egyre nagyobb területeket vonnak az ellenőrzésük alá. Az országot véres polgárháború és káosz fenyegeti, amely az egész térséget destabilizálhatja.

Az Egyesült Államok és a NATO is végleg kivonul Afganisztánból. Erről Joe Biden amerikai elnök beszélt. Az utolsó katona napra pontosan húsz évvel a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után hagyhatja el az országot. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, Magyarország alkalmazkodik a NATO döntéséhez.

Washington még ebben az évben kivonná csapatait Afganisztánból.