Ha az eddiginél sokkal kényelmesebben és gyorsabban akarjuk intézni pénzügyeinket, hozzá kell majd járulnunk adataink átadásához. Minél fiatalabb valaki, annál kevésbé van kedve elcaplatni egy bankba, hogy pénzügyeit intézze. Mert bizonyára van egy okostelefonja, amivel nemsokára bármilyen pénzügyét bárhonnan, bármikor elintézheti.

Jogos igény, hogy közérthetőek legyenek a kórházi fertőzésekről szóló adatok és ebben lesz előrelépés. Ezt mondta az RTL Híradónak az egészségügyért felelős helyettes államtitkár. Mészáros János azt ígérte, napokon belül elérhetőek lesznek a 2016-os fertőzéses esetekről szóló adatok. A hétvégén számoltunk be arról, hogy szeptember elsején kellett volna közzé tenni a tavalyi jelentést, de ez nem történt meg. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete szerint az a baj, hogy szemléletváltás sem történik, még mindig nincs például elég kézfertőtlenítő a kórházakban.

Világszerte minden évben sok ezer életbe kerülnek a korházi fertőzések, amelyekről sokféle ok miatt nagyon nehéz megbízható és nem szakember számára érthető adatokhoz jutni. Tény, hogy évente sok millióan fertőződnek a korházaikban. Tavaly egy orvosi kezdeményezésre elterjedt egy adat, amely szerint Magyarországon évente többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben. A hatóságok ezt cáfolták. Támadt némi médiavisszhang, majd elmúlt. Mármint a médiafigyelem, nem a fertőzések.

Egyre több értékes és érzékeny adatot tárolunk számítógépen és okos telefonon. Ha nem figyelünk, ezeket könnyű ellopni, s utána megzsarolhatják az embert, hogy fizessen, ha vissza akarja kapni az adatait, ha újra használni akarja a számítógépét vagy telefonját, durvább esetben, ha egy kórházi részleg folytatni akarja munkáját. Otthon is, munkahelyünkön is egyre több okos, de sérülékeny gépet, használunk és számtalan statisztika és elemzés figyelmeztet, hogy védekeznünk kell – különben egyre súlyosabb veszteségek fenyegetnek.

Feloldaná a titkosítását a Nemzeti Emlékezet Bizottsága azoknak a mágnesszalagoknak, amiken a rendszerváltás előtti időszak állambiztonsági szerveinek adatait tárolják. A kormány egyelőre nem döntött, de ha az anyag át is kerül a levéltárba, az sem jelenti majd azt, hogy bárki hozzáférhet. Az LMP szerint az ügynökökre vonatkozó összes adatot nyilvánosságra kellene hozni.

Oda jutottunk, hogy vigyázni kell, ha telefonálunk, számítógépet használunk, keresgélünk a neten, ott vagyunk egy közösségi oldalon – tetszés szerint megfigyelhetik, ellophatják adatainkat, így belenézhetnek a magánéletünkbe, megismerhetik szexuális életünket. A számítógépes hackertámadások ma már egy milliárdnál is több embert érnek el évente. Lehet-e, kell-e védekezni? Van, aki erre csak legyint, van, aki komolyan veszi és vannak, talán a legtöbben, akik előbb-utóbb kénytelenek lesznek komolyan venni ezt a kérdést. Ormós Zoltán ügyvéd, internetjogász, Krasznay Csaba, kiberbiztonsági szakértő és Jóri András, ügyvéd, korábban adatvédelmi ombudsman beszélnek a témáról.

Majdnem 450 oldal az 1990 óta kétévenként megjelenő Társadalmi Riport a kedden bemutatott 2016-os kötete. Szaktekintélyek 20 tanulmánya kínál áttekintést az elmúlt negyedszázadról, illetve az elmúlt két évről. A 32 szerző fele nő, ami persze természetes – lenne, de itt és most ennek örülni lehet és kell. És Magyarországon nem könnyű friss adatokhoz és tényekhez jutni, ezért külön is figyelemreméltó a források és számok frissessége: ez a könyv nagyon sok, máshol nem, vagy nehezen elérhető 2015-ös adatot is tartalmaz.

Sokba kerülhet majd, ha valaki meg akarja tudni, mire költi a közpénzt a kormány. Korábban közérdekű adatigénylés után derült ki például az, hogyan bírálta el a trafikpályázatokat a kormány, vagy hogy miért fizettek milliárdokat a Századvég Alapítványnak. Az igazságügyi miniszter javaslata szerint ugyanis ezután még a minisztériumi dolgozók munkabérét is ki kell majd fizetnie annak, aki közérdekű adatokat szeretne megismerni.

Nemcsak az egészségügyben, hanem mindenütt egyre több adat keletkezik, s ezt a nagy tempóban növekvő adathalmazt kezelni kell ahhoz, hogy hasznosuljon. Kömlődi Ferenc jövőkutató, azt mondja, a minket körülvevő tárgyak előbb az interneten összekapcsolódnak, majd kommunikálnak egymással, ez lesz a dolgok internete. És a következő lépésben - kérdés, mikor - az embernek a gépek segítségével új képességei lesznek.