200 ezer magyar hagyta el az országot 1956 utolsó két hónapjában, a legtöbben a Dunántúlról és Budapest belső kerületeiből vándoroltak ki. Közülük sokan fényes karriert futottak be, és világszerte megismerték nevüket: Zsigmond Vilmos 1978-ban kiérdemelte a legjobb operatőrnek járó Oscar-díjat; Oláh György 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott; Andy Vajna hollywoodi filmek producere lett; míg Szipál Márton hollywoodi hírességeket fotózott. Hogyan élte meg az eseményeket Fenyő Miklós vagy Róna Péter, aki 15 éves gimnazistaként, édesanyjával mindent hátrahagyva vágott neki az útnak, és Amerikáig jutott? Kiderül a videóból. 

Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő szerint politikai szinten is reagálni kellene az 56-os forradalomról hazugságokat író orosz középiskolai történelemkönyvre.

1956-ban senki nem hitte, hogy az orosz csapatokat le lehet győzni. Senki nem hitte, hogy akkora lesz az ellenállás, és olyan veszteségeket szenved a második világháborúban győztes Vörös Hadsereg, hogy kénytelen lesz kivonni erőit a Budapestről. Pedig megtörtént.

Gyerekek voltak és az első napokban a legjobban a tanítási szünetnek örültek. Ha ma megkérdezzük őket, mégis a legerősebb emlékeik a tankok masírozásairól és a géppuskalövések sorozatairól vannak. Valamint arról a szomorú látványról, ahogy 1956-ban a forradalom és szabadságharc idején Budapest kinézett. Színészek, ismert emberek elevenítik fel, ők hogyan élték meg a véres októberi harcokat.    

A Szovjetuniót éltették, aki nélkül Magyarország sem virágozna - legalábbis a propaganda szerint. Egészen máshogy tálalták a történteket. Mit tanítottak erről a Szovjetunióban vagy más országokban? Mi szerepelt a történelemkönyvekben és egyáltalán lehetett-e beszélni 1956-ról?

Gyerekek voltak és az első napokban a legjobban a tanítási szünetnek örültek. Ha ma megkérdezzük őket, mégis a legerősebb emlékeik a tankok masírozásairól és a géppuskalövések sorozatairól vannak. Valamint arról a szomorú látványról, ahogy 1956-ban a forradalom és szabadságharc idején Budapest kinézett.

Povl Bang-Jensenről utcát neveztek el Budapesten, mégis keveset tudunk róla. Egy dán diplomata, aki 60 éve, rejtélyes körülmények közt elhunyt. Feltehetően a magyar 56-osok védelmében áldozta fel az életét. Máig sem tudjuk, ki ölte meg. Az viszont biztos, hogy a végsőkig kiállt a forradalmárok és az elvei mellett.

Volt akire rálőttek amikor forradalmárt játszott, más arra emlékszik hogy a tankokon fiatalok lógtak, halottakon kellett átlépni, és az anyukájával menekült. Bródy János, Zalatnay Cini, Kóbor János, Fenyő Miklós gyerekként élte át a forradalmat.

Nem lehet elfelejteni mi történt ’56-ban! -mondja Gárdonyi Lili, akinek a forradalom idején döntenie kellett: vagy menekül és 2 éves kislányát Magyarországon hagyja, vagy marad, de akkor a legkevesebb, hogy börtönbe kerül!

1956. október huszonharmadika a fiatalok forradalma volt, az egyetemi diákság az egész országban tiltakozott a kommunista diktatúra ellen. Aztán hősökké avatta őket a szabadságvágyuk. Ma 30 éve ünnepnap Magyarországon október 23, de mégis mit jelent ez a nap azoknak a hírességeknek és véleményvezéreknek, akik még nem éltek 1956-ban?

63 évvel a forradalom után ugyanazt és ugyanakkor lehet hallgatni a Szabad Európa Rádióban, mint 1956-ban. A műsorfolyam a forradalom kezdetétől egészen a szabadságharc leverését követő napokig hallható. Az ELTE oktatóinak egyedülálló kezdeményezésével úgy élhető át a forradalom és szabadságharc közvetítése a Münchenből sugárzott adáson keresztül, ahogy ezt '56-ban hallhatták. A sokszor érzelemdús felvételeket november 12-ig sugározzák.

Kern András mindössze 8 éves volt, amikor elkezdődött a forradalom. A színész tisztán emlékszik arra, amikor az egyik nagynénjéhez mentek a körúton halottakon kellett átlépdelnie.

Fenyő Miklós ‘56 október 23-án épp a zongora órájáról tartott édesapjához, amikor találkozott a tüntető tömeggel. Az énekes akkor még csak 9 éves kisfiú volt, akiért halálra aggódták magukat szülei.

Már az új helyen, a Margit-hídnál koszorúzták meg Nagy Imre mártír miniszterelnök szobrát. Halálának 62. és újratemetésének 30. évfordulóján országszerte voltak megemlékezések. Az emlékezők szerint 1989 június 16-án győzött a forradalom. A 30 éve szabadon elnevezésű rendezvénysorozat részeként adásunk idején ingyenes koncert kezdődik a budapesti Hősök terén.

Levelet nem küldhettek, csomagot nem kaphattak az 56-os forradalom miniszterelnökével Snagovba elrabolt és száműzött családok. Az kormány tagjait kivégzésekkel és börtönbüntetéssel sújtották. Az anyák és a gyerekek Romániában maradtak – az ő útjukat jártuk végig a XXI. században.

Január 8-án lett volna nyolcvankét éves a rock and roll királya, Elvis Presley. A világ leghíresebb könnyűzenei kulturális ikonja már negyven éve halott. 2011 óta pedig Budapest díszpolgára az 1956-os forradalom melletti kiállásáért. 1957. január 7-én ugyanis a legnézettebb amerikai show műsorban Ed Salivennél Presley egy kis európai ország szabadságharcára hívta fel a figyelmet. A műsorvezetővel együtt gyűjtést szerveztek a magyaroknak. Elvis Presley magyar rajongói pedig most azért szerveznek gyűjtést, hogy Budapesten szobra is legyen a királynak.

Azt mondják, egy fotó akkor jó, ha az ember, miközben nézi, nem kezd el azon gondolkodni, hogy mi maradhatott le róla, hogy mi történhetett a kereten kívül. Chochol Károly képei beszédesek. Az 56-os forradalom borzalmairól éppúgy sokat mondanak, mint a Kádár-rendszer békés hétköznapjairól. Egy letűnt korszak szubjektív története következik, fekete-fehérben.