Jó ebédhez

Az Öt fogás nevű játékban azonban, a fehérjében kétségtelenül dús fogások egyike sem nyerte el olimpikonjaink tetszését. Giliszta, százlábú, pók, meztelen csiga vagy, a később Sanyi előadásában már szarvasbogár hatalmasságúra nőtt apró kitinpáncélos finomság sem bizonyult fogyasztásra alkalmasnak. Sanyi, aki eddig csupán Soma majd Mark segítőjeként igyekezett minél több gusztustalanságot juttatni társai hajkoronájába, amikor végre rajta volt a sor, hogy megmutassa, mire is képes, nem nagyon brillírozott! Személy szerint többet vártam forrófejű erőemberünktől, ami nem azt jelenti viszont, hogy én a feltálalt dolgok bármelyikét is akárcsak a számhoz közel emeltem volna. Istenments! Na de Sanyi, aki igazán keménylegény?! Aki puszta kézzel bármikor szalonnává és kolbásszá változtatná az egész malacot és utána séróból leharapná az emiatt méltatlankodó Benkő fejét! Legalább egy ártalmatlan kis gilisztát lecsúsztathatott volna! De nem! Attila meg még úgysem. Sanyi azzal nyugtatta magát, hogy ezt a többiek sem várnák el! Hát nem tudom. Úgy őszintén. Pár nappal ezelőtt Horváth Éva egy kisállatkertnyi hányingerkeltő dögöt engedett közel különböző testrészeihez, aztán Győzi, ugyan hosszas hisztériás „előjáték” után, de végül a kezében cipelt egy gyíkot. Mindezt a többiekért. Cigánygyereknek és szépségkirálynőknek való, de sportembereknek nem? Hát hogy van ez? Saját elmondása szerint Dér Heni kisgyerekkorában véletlenül megette a tyúkszart is, mégis felnőtt valahogy! Egy gilisztát szerintem még ő is bevállalt volna. A többiekért mindenképp! És ez itt a kulcsszó. Mert a csillagokat senki sem magának nyeri, az érte kapott kaját testvériesen osztják el és ugyanannyit kap, aki megdolgozott érte, mint aki semmit sem tett. Barátság van, haverság van, de hamarosan éhség lesz és szül ez majd még feszültségeket…

Ethel
Argentína, 2008.10.14. 22 óra 34 perc