Celeb vagyok, ments ki innen!

Nyakig a lében

rtl.hurtl.hu

2008. október 13. 8:10

Végre Czene Attila után a másik rejtőzködő, dzsungel rengetegébe belevesző celebünk, Mark is számot adhatott bátorságáról.

Vagy, ahogy Balázs mondta, végre elveszítette a szüzességét! Az van igazából, hogy minden alkalommal, mikor megtudom a feladatot, amit be kell vállalniuk, beleképzelem magam a helyzetükbe. Szerintem ők egymáséba viszont nem. Mondják, hogy hűűű meg hóóóó, amikor kiderül, hogy a másiknak mit kellett csinálnia, hálaistenkednek maximum negyed óráig, aztán az arcukba tolják a jutalomkaját és annyi! Másnap jöhet a következő! Érdekes volt nézni, hogy azok után, hogy néhány nappal ezelőtt Soma fél órás kiselőadást tartott Balázséknak a fejére hulló trutyik okozta megaláztatásról és az ilyen jellegű feladatok méltatlanságáról, milyen élvezettel él lelkesen tunkolta Mark fejét a nem kevésbé gusztustalan levekbe! Ha másik szív a közös kajáért, akkor annak jobb az íze? Igen. A vén hülyének titulált Benkő is bevállalta, megaláztatás, undor, félelem ide-vagy oda, amikor feladat van, teljesíteni kell! Nem nyávogni, magyarázkodni és hisztériázni kell, hanem teljesíteni! Azt hiszem, amikor elvállalták, hogy részt vesznek ebben a játékban, tudták, hogy nem a taktaharkányi művelődési központ hímzőszakkörébe jelentkeztek, ahol a legnagyobb sokk, ami őket érheti, hogy nem tudnak a tűbe befűzni! Most egyesek közülük mégis úgy csinálnak. Változzatok fiatalok, mert hamarosan kezdődik a kiszavazás!
Más. Itt a semmi közepén néha úgy érezzük, hogy nekünk sem sokkal jobb, mint a celebeknek. Órákat kell buszozni nap mint nap oda vissza, hogy a táborba érjünk, az ott kapott kaja pocsék, mindent ellep a vörös por és lassan 35 fok van, amit nem igazán lehet élvezni, mert ha nem öltözöl be nyakig, szétcsípnek a tűzlegyek meg miegymás. Ha ez még mind nem lenne elég, a semmi közepén néha fél napra kivonja magát a forgalomból az internet. Mostanra komolyan kezd elegem lenni abból, hogy technika áldozatai vagyunk! Néha a reggeltől estig való sztori gyűjtés és az, hogy Bence fél napokon át a bokorban ülve várja a fotózásra megfelelő pillanatokat, felesleges, mert nemhogy a szállodában, de az egész szentséges városban nincs net! A 21. században otthonról nézve ez biztosan hihetetlen, de ez van. És már kezdem megszokni. Mondjuk, ha nem akarok megkattanni, akkor jobb, ha levetkőzöm az ideggörcsi tempómat és magamra szedek egy kis mánnnyánát. Minden szinten. A szobában velünk élő megközelítőleg 18 rovar elviselését illetően is. Le is kapcsolom magam mára. Meg a villanyt is. Hátha ízeltlábú barátaim is nyugodni térnek. Remélhetőleg nem az én ágyamban.

Ethel
Argentína, 2008.10.13. 2 óra 5 perc

Címlapról ajánljuk