Celeb vagyok, ments ki innen!
2008. szeptember 3. 12:02
Előadóművész
Spitzer Gyöngyi /Soma/ 1966 május 29-én született Debrecenben. Hajdúnánáson nőtt föl egy öt gyerekes család első gyermekeként. Érettségi után két évre visszaköltözött Debrecenbe, ahol az öneltartás, különféle fizikai munkák végzése közben a Pinczés, majd az Alföld Színjátszó Stúdiókban tanult színészetet. 20 évesen költözött föl Budapestre, ahol kalandos, viszontagságokkal teli időszak után viszonylag hamar bekerült az akkor pezsgő életet élő magyar underground középpontjába. Koncertjeivel, kiállításmegnyitóival, performance-eivel, média megjelenéseivel a rendszerváltás előtti ún. alternatív kulturális élet egyik kulcsfigurája volt
2002-ben alakult jelenlegi zenekara, a "Soma Jazz Most", akikkel rendszeresen koncertezik Budapesten és országszerte.
2002-ben alakult jelenlegi zenekara, a "Soma Jazz Most", akikkel rendszeresen koncertezik Budapesten és országszerte.
A művészet mellett emberi, női eszmékért küzd, erős személyiségével új utakat tör. A magyar közélet tevékeny szereplője. Felnőttként újra iskolapadba ült, 2008-ban végezte el az ELTE pszichológia szakát. Közel 20 éve foglalkoztatja a hazai média, szinte minden jelentős médiaszemélyiség műsorában feltűnt már.
- Amikor felkértek a Celeb vagyok, ments ki innen! c. produkcióba, mennyit gondolkodtál azon, hogy belevágj-e?
Mivel Frei Tamás is felkért, hogy szerepeljek a műsorában, számítottam arra, hogy esetleg a másik produkció is gondol majd rám. Éreztem, hogy meg fognak keresni, így már vártam a hívást, és előre gondolkodtam. Pont azon a napon, amikor az RTL Klub felhívott, döntöttem úgy - és ezt meg is írtam a Naplómba –, hogy nem fogok a Frei-műsorban részt venni. A Celeb vagyok, ments ki innen! produkció esetében is sok aspektust végiggondoltam, például azt, hogy akarok-e ennyi időre elutazni, vagy hogy jót tesz-e a műsor a médiaimage-mnek. Életemben két ilyen lelki küzdelmem volt, mint amit most éltem át: az egyik a démonparám, a másik egy párkapcsolati mizéria. Ezt az ajánlatot is tudatosan végig kellett gondolnom.
- Mi az az elsődleges szempont, amiért igent mondtál a felkérésre?
Azt néztem elsősorban, hogy mi a legjobb a lelkemnek, fejlődhetek-e a kihívás által. Azért is választottam a Celeb vagyok, ments ki innen! mellett, mert azt láttam, hogy ettől kaphatok több fejlődést. Szélsőséges helyzetek kellenek ahhoz, hogy minél több dolgot tudjak meg saját magamról.
- Voltak-e olyanok, akik határozottan le akartak beszélni erről a „küldetésről”?
Rengetegen paráztattak. De én viccesnek tartom, hogy több tucat ember dolgozik majd azon, hogy én megérthessem önmagamat.
- Akarsz-e ezzel valaki(k)nek bizonyítani?
Versenyezni nem szeretnék, önazonos lenni viszont mindenképp, és senkinek sem akarok bizonyítani. Úgy gondolom, én egyfajta spirituális tanító szerepet töltök majd be a csapatban.
- Mit vársz tőle, mit hoz majd ki belőled az ottani élet?
Mivel a személyiségemet nézve hatalmas fejlődési lehetőséget látok a műsorban, úgy gondolom, hogy ez a küldetés az egész életemet meghatározó, nagyon fontos beavatás lesz. Azt várom, hogy a műsor után, tudatosabb, bátrabb leszek. Végső soron, már most, amikor még csak elképzelni tudom, hogy mi vár majd ott rám, már ez is egyfajta fejlődéssel jár. Rengeteg álmatlan éjszakát töltök azzal, hogy elemzem önmagam. Végzett pszichológusként is hatalmas tanulási folyamat ez: gazdag élmények várnak majd rám, emberismeretemet fejleszthetem, a szerep-személyiségeket tanulmányozhatom. Talán később ebből egy könyvet is írok majd! Biztos érdekes az, hogy én mit látok ott, a helyszínen, illetve és a nézők hogyan látnak minket a képernyőn keresztül. Egy biztos, ez az utolsó, több ilyen jellegű produkcióban már nem fogok részt venni!
- Mi az az egy személyes tárgy, amit magaddal viszel Argentínába?
Sokat gondolkodom rajta, de még mindig nem tudom eldönteni. Talán valamilyen sportjátékot, vagy praktikusan szemvédőt, füldugót. De az is lehet, hogy valamilyen kegytárgyat.
- Mit gondolsz, mi fog a legjobban hiányozni az itthoni dolgok közül?
Az autonómia és a csend, azaz a nyugalom, az egyedüllét. És természetesen a szeretteim. Egy biztos, a mobilom csörgése, vagy az internet nem!
- Kivel fogsz szerinted nagyon jól kijönni, esetleg összebarátkozni?
Prekoncepciókba nem szeretnék belemenni. Nyílván látom magam előtt a karaktereket, az alapszemélyiségeket (például, hogy valaki ösztönember, vagy éppen intellektuel), és nagyjából el tudom képzelni, hogy ki hogyan fog viselkedni, de többet nem lehet előre látni. Remélem, az adott körülmények kihozzák majd mindenkiből a valódi énjét.
- Kivel nem fogsz szerinted kijönni?
Erre a kérdésre ugyanaz a válaszom, mint az előbbire. Előre nem szeretnék ítélkezni.
- Van-e valamilyen fóbiád, mitől félsz a legjobban?
A magány és a csend hiányától tartok. És attól, hogy hogyan fogunk csapatként működni – ettől sokkal inkább tartok, mint holmi csúszómászóktól, hiszen remélem, a produkció vigyáz az egészségünkre.
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem 
