Egyetlen hiba is elég lehet: így kerülhet veszélybe egy vállalkozás már a legelején (x)

Milyen veszélyek leselkednek egy vállalkozásra - már az indulás pillanatától?

Egy vállalkozás elindítása sokak számára a szabadság, az önmegvalósítás és a növekedés ígéretét hordozza. A kezdeti lendületben azonban gyakran háttérbe szorul egy kulcsfontosságú kérdés: milyen kockázatokkal jár a működés, és ezek közül melyekre lehet - illetve melyekre nem lehet - biztosítást kötni? 

Kiss Róbert, a Generali Biztosító vállalati alkusz és ügyfélkapcsolati terület vezetője szerint egy nem várt esemény akár egyik napról a másikra is veszélybe sodorhat egy céget - többek között ezek megelőzéséről is beszélt a szakértő.

Biztosítható és nem biztosítható kockázatok - mi a különbség?

A kockázatkezelés első lépése annak felismerése, hogy nem minden kockázat biztosítható. Főszabály szerint nem biztosítható az a helyzet, amelyről előre tudható, hogy nagy valószínűséggel, akár biztosan bekövetkezik. Ilyenkor nem a biztosítás, hanem az üzleti modell újragondolása lehet a megoldás.

Egy klasszikus példa erre, amikor egy szezonális termeléssel dolgozó vállalkozás – például egy konzervgyár – nem tudja időben feldolgozni az egyszerre beérkező alapanyagot, és az megromlik. Ez nem tekinthető váratlan eseménynek, így nem is biztosítható. A megoldás inkább a kapacitástervezés, a beszállítói megállapodások vagy a feldolgozási folyamatok átalakítása lenne.

Ezzel szemben biztosítható kockázatnak számít számos olyan nem várt esemény, amely külső vagy véletlenszerű okból következik be: például egy gyártósor meghibásodása, egy kezelői hiba miatti tűzeset, vagy egy vihar okozta áramkimaradás. Ezekre léteznek konkrét biztosítási megoldások.

Tipikus hibák, főleg a kezdő vállalkozásoknál

A tapasztalatok szerint a kezdő vállalkozók gyakran esnek abba a hibába, hogy olyan problémákat próbálnak biztosítással kezelni, amelyek valójában nem váratlanok, hanem a tapasztalatlanságból vagy a cégméretből fakadnak. Ilyen lehet például egy rosszul megválasztott üzleti partner vagy egy nem kellően átgondolt szerződés.

A kockázatok alulértékelése sokszor oda vezet, hogy egy káresemény idején derül ki: a meglévő biztosítás nem megfelelő, vagy egyáltalán nincs lefedve az adott helyzet.

Vagyon, eszközök, készlet – a leggyakoribb biztosítható kockázatok

A biztosítható kockázatok egyik legnagyobb csoportját a vagyonbiztosítási kockázatok adják. Ide tartozik az ingatlan, a berendezések, az eszközök és a készlet védelme. A tűz továbbra is az egyik leggyakoribb káresemény, különösen az elektromos tüzek, amelyek gyakran rövidzárlat vagy akkumulátoros eszközök – például elektromos rollerek vagy targoncák – nem megfelelő töltése miatt alakulnak ki.

Ezért kiemelten fontos a megfelelően kialakított, jól megközelíthető töltési pontok használata, valamint az épület elektromos hálózatának rendszeres felülvizsgálata és az érintésvédelmi előírások betartása.

A biztosítási összegeknek követniük kell a valós értékeket: ha új berendezés vagy beruházás történik, a biztosítási fedezetet is frissíteni kell. Hitel esetén gyakran maga az eszköz szolgál fedezetként, így annak biztosítása elengedhetetlen.

Üzemszünet és természeti károk: rejtett veszélyek

Egy káresemény nemcsak közvetlen javítási költségekkel járhat. Ha egy üzem leáll, az üzemszüneti biztosítás fedezetet nyújthat a helyreállítás ideje alatt keletkező bevételkiesésre és járulékos költségekre is.

A természeti károk – az úgynevezett NatCat kockázatok - szintén egyre nagyobb szerepet kapnak. Viharok, villámcsapások, felhőszakadások vagy akár egy nagyobb havazás is komoly károkat okozhat épületekben, járművekben, tetőszerkezetekben. Ezekre sok vállalkozás nincs felkészülve, pedig a kockázat valós.

Felelősségbiztosítás: az alulértékelt védelem

Magyarországon a felelősségbiztosítás sok területen nem kötelező, emiatt gyakran háttérbe szorul. Pedig szinte minden vállalkozás okozhat kárt másoknak a tevékenysége során - legyen szó egy hibás termékről, egy szolgáltatásból eredő kárról vagy akár munkavállalói balesetről.

A vállalkozónak végig kell gondolnia, hogy kinek, milyen mértékű kárt okozhat, és egy ilyen esemény mennyire veszélyeztetné a cég működését. Különösen igaz ez az élelmiszeriparban, az építőiparban vagy a szolgáltató szektorban.

Prevenció és felelős gondolkodás

A kockázatkezelés nem merül ki a biztosításkötésben. A baleset- és egészségbiztosítások például preventív szerepet is betölthetnek, hiszen hozzájárulhatnak a munkavállalók egészségének megőrzéséhez és a táppénzes időszakok csökkentéséhez.

A legfontosabb tanulság talán az, hogy a „velem úgysem történik meg” hozzáállás komoly üzleti kockázat. A felelős vállalkozó előre gondolkodik, rendszeresen felülvizsgálja üzleti modelljét és biztosításait, és felkészül arra is, mi történik akkor, ha bekövetkezik a legrosszabb forgatókönyv.

Egy kérdés, amit minden vállalkozónak érdemes feltennie magának

Egy vállalkozás működése során a kockázatok nem ha, hanem amikor alapon jelennek meg. A kérdés az, hogy felkészültünk-e az érkezésükre. Egy rosszul megkötött vagy hiányzó biztosítás egy nem várt eseménnyel párosulva akár a cég jövőjét is veszélybe sodorhatja.

Érdemes ezért időről időre megállni, és végig gondolni:

• Tudjuk e pontosan, milyen károkat okozhatunk másoknak a tevékenységünk során?
• Van e olyan forgatókönyv, amely egyetlen káreseménnyel ellehetetlenítené a működésünket?
• A meglévő biztosításaink valóban a jelenlegi eszközeinkre, kapacitásunkra és kockázatainkra szólnak?
• Fel vagyunk e készülve egy hosszabb leállásra, természeti káreseményre vagy egy súlyos felelősségi esetre?

A felelős vállalkozói gondolkodás része, hogy nem a szerencsében bízunk, hanem előre mérlegelünk. A kockázatok felismerése, a biztosítható és nem biztosítható helyzetek szétválasztása, valamint a rendszeres felülvizsgálat nem extra teher - hanem a stabil működés egyik alapfeltétele.

Az előző Üzleti kisokos epizódot itt tudod megnézni:

A cikk szerzője: Kiss Róbert, a Generali Biztosító vállalati alkusz és ügyfélkapcsolati terület vezetője
Képek forrása: RTL, Freepik