2026. január 5. 18:50
Sok vállalkozás indul lelkesedésből, szakmai tudásból vagy egy jó ötletből. Ez önmagában érték. A probléma ott kezdődik, amikor a cég nem tudatos döntések mentén halad, hanem egyszerűen „megy valamerre”. Üzleti és jogi szempontból ez nem romantikus szabadság, hanem kockázatos sodródás. Nézzük végig, miért fontos, hogy egy vállalkozás ne csak „menjen valamerre”, hanem legyen üzleti terve! Videónkban Ángyán Balázs, a számlázz.hu ügyvezetője foglalja össze a legfontosabb kapaszkodókat, ne maradj le róla!
Mi mindenre ad választ egy jól felépített üzleti terv?
Első lépésként érdemes leszögezni, hogy az üzleti terv nem adminisztratív teher, hanem döntéstámogató eszköz. Egy átgondolt üzleti terv kijelöli a célpiacot, meghatározza a bevételi logikát, számszerűsíti a kockázatokat, és segít eldönteni, mire nem érdemes erőforrást pazarolni.
Üzleti szempontból segíti a céget, hiszen aki nem tudja pontosan, mit ad el, kinek és miért, az valójában nem értékesít – csak próbálkozik. Ez talán még magától értetődőnek is mondható.
Terv nélkül jogi kockázatokkal is számolni kell
Arra már kevesebben gondolnak, hogy az üzleti tervnek jogi szempontból is van jelentősége. A terv ugyanis a vállalkozás „gondolkodási lenyomata”. Ha nincs, a döntések utólag nehezen védhetők. Rövid távon ugyan lehet reálisan építkezni üzleti vagy pénzügyi terv nélkül, de ez közép- és hosszú távon már nem fenntartható. Utóbbi esetben könnyen előfordul, hogy eseti jellegű, nem kellően megalapozott lesz az árképzés, likviditási meglepetések érhetik a vezetőket, bebizonyosodik, hogy nem jól időzített volt egy beruházás. Minden építkezéshez szükséges a terv, nincs ez másképpen az üzleti építkezés esetén sem.
Bár a jogszabály nem írja elő minden vállalkozásnak kötelezően az üzleti tervet, a hiánya vezetői felelősségi kérdéseket vethet fel, vitás helyzetben gyengíti a cég jogi pozícióját, megnehezíti annak igazolását, hogy a vezető „elvárható gondossággal” járt el. Ezek pedig egyértelműen a vezető tisztségviselők egyéni felelősségéhez vezethetnek. Különösen kritikus tagi viták, felszámolás közeli helyzet, hitelezői igények esetén.
Terv nélkül nincs támogatás, hitel vagy befektetés
Az üzleti tervnek komoly jelentősége van hitelkérelemnél, pályázatoknál, befektetői tárgyalásoknál, állami vagy EU-s támogatásoknál.
Elvárás, hogy abban valós adatok, megalapozott feltételezések és ellenőrizhető számítások legyenek. Példásul azzal, ha egy pénzügyi terv hitelfelvétel előtt megalapozatlan adatokra támaszkodik, nem csak üzleti, de jogi kockázatot is vállalnak a cégvezetők. Ezzel ugyanis megtéveszthetik a másik felet, kártérítési felelősség, sőt, bizonyos esetben akár büntetőjogi felelősség is felmerül.
Mikortól számít túl ambíciózusnak egy ötlet?
Érdemes ezért fejben tartani, hogy az optimista terv az megengedett, de az sosem érheti el azt a szintet, ami már teljesen megalapozatlanná teszi azt. Ezzel szemben egy jó üzleti terv keretet ad az ígéreteknek, tisztázza az elvárásokat, csökkenti a „félreértettük egymást” típusú konfliktusokat.
A terv segít viszonyítani
Befektetői szerződéseknél sem kötelező az üzleti terv formálisan, a gyakorlatban azonban igen. Egy befektető ugyanis számokban gondolkodik, kockázatot áraz, exitet tervez. Pénzügyi terv nélkül nincs mire szerződni, nincs mihez viszonyítani a teljesítést, nő a későbbi jogvita esélye. Sok befektetői szerződés kifejezetten hivatkozik az üzleti tervre, mint alapdokumentumra.
Egy üzleti terv tehát nem jóslat, nem garancia, nem adminisztráció. Sokkal inkább stratégiai iránytű, jogi védőháló és pénzügyi valóságteszt egyben.
Szakértő: dr. Gombolai Éva LL.M. – Jogi igazgató LegitiMo