Zalatnay Sarolta a nyugdíjából csak nyomorogna, kénytelen fellépni 76 évesen is

Ha nem lennének rendszeresen fellépései, nem tudta megélni a nyugdíjából Zalatnay Sarolta – írta a Mandiner. 

„Hatvanezer forint a nyugdíjam. Gyorsan hozzáteszem, azért csak ennyi, mert sok zenésztársammal együtt hiába fizettünk nyugdíjjárulékot 1989-ig, nincs nyoma a rendszerben, így nem is számít bele a nyugdíjunkba” – mondta az énekesnő. Az előadói jogdíjból is jön valamennyi pénz, de ha nincs havonta négy fellépése, nem tud megélni. „Amíg bírom kondival, addig csinálom, és továbbra is csak élőben vagyok hajlandó énekelni, de úgy is eljön az a pont, amikor már nem lesz erőm rá, ám akkor nem tudom, mi lesz.”

Az énekesnőtől többen megkérdezték, vajon miért nem fektetett be korábban egy vállalkozásba, ebben az esetben ugyanis lenne állandó bevétele fellépések nélkül is.

„Hogy miért nem állok több lábon? A kérdés részben jogos, hiszen a generációm tagjai közül sokan, sőt a legtöbben befektették valamilyen vállalkozásba a megkeresett pénzüket, így számukra a fellépések már régen nem a túlélésről szólnak. Igen, ők megtehetik, hogy csak örömből zenélnek. Félreértés ne essék, számomra is hatalmas boldogság, amikor a közönség velem énekli a dalaimat, csak éppen nekem nem fér bele, hogy fáradtságra vagy egyéb elfoglaltságra hivatkozva azt mondjam magamnak, kihagyok pár hetet vagy akár hónapot, mivel tény, hogy nincs egy, a háttérben működő kisvállalkozásom, ami fixen termeli a pénzt” – mondta a Borsnak.

Zalatnay Sarolta hozzátette: próbálkozott vállalkozással, amibe minden pénzét beletette, de annak csúnya vége lett, amiről sokan tudnak.

„Mindenki tudja, mi is történt velem éppen 20 évvel ezelőtt” – mondta, majd hozzátette: naiv volt és szerelmes, ezért nem csak ő, de mások is sokat buktak. Az első házassága és a csődeljárás után belátta, hogy nem ért az üzlethez, és – mint fogalmazott – az emberismerete sincs topon.

A Mandinernek arról is beszélt, hogy csalódott, amiért elkerülték őt a díjak. „Az átkosban nem kaptam semmit, de nem csodálkoztam rajta, mert én voltam a nagyszájú Zalatnay, aki minek ugrál, de a rendszerváltás után is elmaradtak az állami elismerések. 1966 óta énekelek, azt mondják nem is rosszul. Még szerencse, hogy a közönség azóta szeret, és bárhová megyek, nagy tisztelettel fogadnak. A díjak nélkül is. Pont a múltkor hívott fel valaki, hogy elképedve látta, még nem vagyok Máté Péter-díjas. Azt mondta, olyanok is kaptak már az elismerésből, akik még nem is éltek akkor, amikor én Máté Péterrel koncerteztem, és a nekem írt dalait énekeltem. Tudom, azt írják majd a kommentelőek, hogy »de Cini, hiszen te börtönben voltál«. Igen, húsz éve megbotlottam, de nem a színpadon. Ott soha!”

Zalatnay Sarolta 65 évesen bevállalta az aktfotózást. Akkor úgy fogalmazott: „megcsináltam, és tetszik”. Erről a Fókusz számolt be 2013. novemberi riportjában.

Nyitókép: Czeglédi Zsolt/MTI