Csóka Endre matematikus: Magyar Péter félrevezeti a szavazókat

Magyar Péter a múlt héten arról posztolt Facebook-oldalán, hogy három pártnak van reális esélye arra, hogy mandátumot szerezzen az európai parlamenti választáson. „Aki kieső, kis pártokra szavaz, az a Fideszt támogatja” – írta a Tisza Párt EP-listájának vezetője, hozzátéve, hogy ez azért van, mert a „mandátumot nem eredményező szavazatokat a bejutó pártok között osztják szét arányosan”.

Ezzel kapcsolatban csütörtökön külön videót is közzétettek a YouTube-on, amiben megismételték a Magyar Péter által közölteket, hangsúlyozva, hogy azok a pártok, akik nem érik el a az 5 százalékos küszöböt, nem kerülnek be az Európai Parlamentbe: „Ha őket támogatod, a szavazatod semmissé válik, és a hangod elveszik. Ha valódi rendszerváltást akarsz, ha tényleg változást szeretnél, akkor 9-én szavazz a 9-es listára, szavazz a Tiszára!”

Csóka Endre, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a Telexen megjelent írásában úgy fogalmazott, hogy a Magyar Péter által hangoztatott állítás, majd a választások előtti utolsó napokban arra építő kampányolás nem egyszeri hiba, hanem 

következetes félrevezetés.

A matematikus szerint Magyar Péter egy kormányközeli közvélemény-kutatásra hivatkozva állította, hogy csak három pártnak van esélye a mandátumszerzésre, miközben a szakértői konszenzus szerint hat pártnak van reális esélye EP-mandátumra: 

• Fidesz-KDNP, 
• Tisza Párt, 
• DK-MSZP-Párbeszéd, 
• Kétfarkú Kutya Párt, 
• Mi Hazánk, 
• Momentum.

Az, hogy aki a kieső, kis pártokra szavaz, a Fideszt támogatja, azért nem igaz, mert ezek a szavazatok a mandátumok kiosztása szempontjából elvesznek, nem pedig a Fideszhez adódnak, írta Csóka Endre, aki mindezek után levezette, hogy 

egy 6-7 százalék környékére becsülhető pártra adott szavazat éri a legtöbbet, 

nekik van legnagyobb esélyük arra, hogy egy szavazaton múljon a mandátumuk, és arra is, hogy a Fidesztől vegyenek el egy mandátumot.

„A számítás alapja, hogy egy párt támogatottságát csak jelentős mértékű bizonytalansággal ismerjük. Tehát például sem egy 4 százalékra, sem egy 6 százalékra becsült párt esetén nem tudjuk, hogy eléri-e majd az 5 százalékot, csak azt tudjuk, hogy a 6 százalékra becsült pártnak sokkal nagyobb az esélye erre” – fogalmazott a matematikus.