A sorkötelezettség olyan kampánytéma, aminek semmi értelme

Két éve egy kormánypárti kampányszakértő úgy egészített ki egy ismert mondást nekem – emlékezetes, akkor is a háborúra húzták fel az egész kampány, sikerrel –, hogy szerelemben, háborúban és kampányban mindent szabad, vagyis ilyenkor dobnak be olyan témákat, amelyek maximum a figyelem felkeltésére jók, nincs is sok értelmük és nem is feltétlenül igazak. Németországban az EP-választás kampányában, az Egyesült Királyságban pedig a parlamenti választási kampányban került a témák közé a sorkatonaság ilyen-olyan visszaállításának ötlete.

Változó német tervek

Boris Pistorius német védelmi miniszter azt mondta május 10-én, hogy náluk ugyan rég megszüntették a hadkötelezettséget, azonban mivel változnak az idők, így ezen problémát megoldandó Németországnak szüksége lenne a sorkatonaság valamilyen formájára. 

Azonban az már biztosnak látszik, hogy nem sorozással, mert hétfőn a Spiegel arról írt, hogy a tárcavezető elképzelése szerint különböző ösztönzőkkel, önkéntes alapon toboroznának a jövőben fiatalokat a Bundeswehrbe. 

Ez a fajta szolgálat 12 hónapig tartana és cserébe ingyenes jogosítványszerzést, az egyetemekre való könnyebb bejutást biztosítanának, valamint diákhitelre, vagy nyelvtanulásra adnának kedvezményeket. A német hadseregből egyébként 22 ezer ember hiányzik, hogy elérjék az ideálisnak tekintett 203 ezer főt.

Csak aztán szerdán már arról számolt be a die Zeit, hogy a teljes önkéntességet mégsem tennék lehetővé. 

A tervek szerint a fenti ösztönzőket valóban bevezetnék, így vennék rá a fiatalokat arra, hogy önként vállalják a szolgálatot. Erre azonban nem mindenki alkalmas, ezt előzőleg egy komplex teszttel mérnék fel, amit a nőknek nem lenne kötelező visszaküldeni. A fiatalok közül csak a legjobbakat válogatnák ki, és ha lesz elég önként jelentkező (első körben kb. 5-10 ezer ember), akkor senkit sem soroznának be kötelező jelleggel. 

A briteknél is kampánytéma

Az Egyesült Királyságban a Rishi Sunak miniszterelnök vezetésével választásra készülő konzervatívok kampányolnak a sorkötelezettséggel. A kormányfő ugyanis úgy véli, a kötelező szolgálat visszaállítása segítené a világjárvány idején kialakult „nemzeti érzés” erősítését. A tervek szerint 30 ezer 18 év feletti fiatalt soroznának be olyan területekre, mint a logisztika, a kibervédelem, vagy a beszerzés. Akik nem akarnak a fegyveres erőknél szolgálni, azoknak 25 napot kellene a munkában segíteni a rendőrséget, tűzoltóságot, vagy az egészségügyi ellátást. Mindez 2,5 milliárd fontba kerülne. Az Egyesült Királyságban egyébként 1960-ban szüntették be a sorkötelezettséget.

Az Európai Unióban több országában viszont létezik még a sorkötelezettség intézménye, jellemzően ott, ahol ennek van hagyománya, vagy az orosz veszély fenyegető. Finnországban a férfiak számára kötelező bevonulni, míg a nők választhatják a szolgálatot, ami 165-347 napot jelent. Svédország 2010-ben eltörölte a kötelező katonai szolgálatot, de 2018-ban visszaállította a 6–15 hónapos rendszert. Észtországban, Lettországban és Litvániában is kötelező a katonai szolgálat, Kajas Kallas észt kormányfő márciusban az orosz fenyegetettség miatt azt mondta, hogy ugyan ő nem mondhatja meg más országoknak, hogy legyen náluk sorkatonaság, de ajánlja azt.

Semmi értelme

Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, egyetemi tanár, aki a Honvéd Vezérkar főnöke volt 2003 és 2005 között, éppen akkor, amikor eltörölték a kötelező sorkatonai szolgálatot Magyarországon. Az rtl.hu-nak arról beszélt, ma már az ilyesminek csak azokban az országokban van értelme, ahol ennek megvan a hagyománya, mint például Finnországban vagy Svájcban. Egy katona kiképzése legalább egy évet vesz igénybe, ez a minimuma annak, hogy valaki szolgálatba léphessen. 

Ráadásul a világ megváltozott és a modern fegyverek használata meglehetősen bonyolult, nem tudná mindenki elsajátítani a használatukat. Ehhez hozzá jön még, hogy azokat a katonákat el kell helyezni valahol, ki kell képezni és fel is kell fegyverezni, aminek a megteremtése hatalmas munka lenne és rengeteg pénzbe kerülne. 

Szenes szerint a sorkötelezettség témája általában aktuálpolitikai célok eléréséért szokott előjönni, ahogy az most Németországban vagy az Egyesült Királyságban is látható.

Magyarországon az önkéntes haderő megteremtését és ezzel a sorkötelezettség megszüntetése az SZDSZ érdeme volt, az MSZP csak közép- és hosszú távon gondolta bevezetni. Ők hozták létre a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligáját (HEL), ami a kormányt és a társadalmat próbálta meggyőzni, hogy a sorkötelezettséget szüntessék meg. Szenes szerint, az utolsó turnus bevonulásakor 2004-ben, akkora ellenállás volt már, hogy a sorozásra hívott fiatalok 54 százaléka egészségügyileg „alkalmatlan” volt, vagyis minden második ember tudott olyan igazolást szerezni, ami miatt nem kellett bevonulnia.

Érdekes volt a Fidesz hozzáállása a kérdéshez. Amikor a vita zajlott, akkor ellenezték a sorkötelezettség megszüntetését, de miután készítettek egy közvélemény-kutatást, amiben a középiskolásokat kérdezték, hogy bevonulnának-e katonának, akkor kiderült, hogy 80 százalékuk nem akar sorozott lenni. Utána váltottak és ők is megszavazták a honvédelmi törvény módosítását az önkéntes haderőről. A szakember szerint, aki szeretne, az most is elmehet katonának, még úgy is, hogy nem szerződésesként, vagyis főállásúként szerelne föl. 

Bárki jelentkezhet önkéntes tartalékosnak a Honvédséghez.

Három hónappal azután, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát a Závecz Research készített egy közvélemény-kutatást, amiben arra is rákérdeztek, hogy vissza kellene-e Magyarországon állítani a sorkatonaságot. Akkor kiderült, hogy a fideszesek 48 százaléka támogatja a kérdést. Ennél többen, csak a Mi Hazánk híveinek hiányzik a motoros fóka, közülük 57 százalék hiányolja a szolgálatot Magyarországról.

Európai sorkötelezettség?

A mostani EP-választási kampányban a Fidesz-KDNP egy olyan terv ellen tiltakozik a témában, ami nem létezik, ugyanakkor mindenki felkapta rá a fejét. „Egy dologban mindenki biztos lehet. Amíg mi kormányzunk Magyarországon, addig nem fogjuk engedni, hogy akár egyetlen magyar embert is elvigyenek az ukrán-orosz frontra. Mi a lehető leghatározottabban tiltakozunk az európai kötelező sorkatonaság bevezetése ellen” – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán, ami szépen illeszthető abba a nyilatkozatsorba, amit a fideszes politikusok a témával kapcsolatban mondtak.

A sorozásos kampánytéma úgy épült fel, hogy a Habony Árpádhoz köthető V4NA „hírügynökség” brüsszeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Brüsszel bevezeti a kötelező európai hadkötelezettséget, majd ezt fejelte meg a megafonos Bohár Dániel interjúja, amit Orbán Viktorral készített. Akkor a kormányfő azt mondta, hogy a néppártos Manfred Weber beszélt az európai sorkötelezettség bevezetéséről. Azóta hiába derült ki, hogy Weber a németországi hadkötelezettségről beszélt, a szellem kiszabadult. Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője például a Népszavának határozottan cáfolta, hogy ilyen terveik lennének. „Az Európai Unió nem képes kötelező katonai szolgálatot bevezetni. Igen messze vagyunk attól, hogy ilyen hatáskörrel rendelkezzünk. Még csak nem is gondolkodunk róla” – mondta. Azt is hozzátette, a sorkötelezettség tagállami hatáskör, ebben az EU nem dönthet.

Nyitókép: Német katonák gázálarcban a Grand Quadriga 2024 fedőnevű litván-német NATO-hadgyakorlaton – Fotó: Mindaugas Kulbis / MTI / AP