A békepárti Orbán Viktor végig háborúról beszélt a fideszes influenszernek
2024. május 26. 19:41
Orbán Viktor egy fideszes influenszernek fejtette ki kampánytémáit, például, hogy az összeesküvés-elméleteketől óvakodni kell, de attól még összeesküvések vannak. Beszélt arról, van-e világháborús fenyegetés, de szóba került a sorkatonaság kérdése is.
Orbán Viktor volt a vendége a Patrióta nevű kormánypárti Youtube-csatornának. A megafonos Bohár Dániel volt a kérdező, a kormányfő válaszait vasárnap este tették közzé.
A témák között szerepelt a Robert Fico elleni merénylet, az orosz-ukrán háború, a sorkatonaság, az amerikai-kínai versengés és az Európai Unió jövője is.
Az volt az első gondolatom, amikor Robert Ficót meglőtték, hogy túlélte-e – mondta a kormányfő Bohár kérdésére. A következő gondolata az volt, hogy jó nagy bajban van, mert Brüsszelben így egyedül marad, ha a háborúról, vagy más fontos kérdésről lesz szó. A harmadik pedig, hogy érkezik Hajdú tábornok, aki ráerőltet extra biztonsági szabályokat. Azt mondta, mindegyik megtörtént.
Atombombákról beszélt
A következő téma az atomfegyverek lettek. Orbán szerint Hirosima után is van olyan ember, aki komolyan gondolja azok bevetését. Azzal kezdte, hogy a britek, vagy az amerikaiak átadtak az ukránoknak nukleáris dúsításon átesett lőszereket (amelyek egyébként nem atomfegyverek, hanem szegényített urántartalmú páncéltörő lőszerek - a szerk.), majd a taktikai atomfegyverekről beszélt, végül pedig az „interballisztikus rakétákkal” célba juttatott atombombákról.
Orbán szerint a probléma az, hogy a háborúk elején még bizonyos dolgok nem történhetnek meg, de aztán ahogy a harcok folynak, akkor kiderül, igenis megtörténik. Szerinte az európai politikusok ebbe nem gondolnak bele. Úgy véli, vannak ezzel kapcsolatban olyan szavak, amelyek közhasználatúvá válnak és ez riasztó. Ilyen az szerinte, hogy taktikai atomfegyver, NATO-csapatok küldése egy nem NATO-n kívüli országba. Azt is elmondta, a nyugatiak könnyebben beszélnek világháborúról, lehet, az az oka, ők szoktak is nyerni ilyet. Orbán szerint, ha nem tudják megfékezni a Brüsszelben háborús pszichózist, akkor lehet, úgy írják majd meg a történészek ennek az időszaknak a történetét, mint egy világháború első éveinek epizódjait.
Bohár ezután felvezette a következő témát, avagy mennyibe kerül a háború. Orbán szerint az Európai Uniónak már százmilliárdokba került a háború és az emberek a bőrükön érzik ezt, mert a drágulás is emiatt van – mondta, ezzel az infláció okát rátolva a háborúra. Az orosz-ukrán háborút azzal jellemezte, hogy két szláv ország háborúzik és úgy számolnak, és a magyar szolgálatok szerint az áldozatok száma már 500 ezer és 1 millió között van. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy neki már a kezdetektől fogva nem tetszik a háború, annak a szörnyűségén túl. Az a problémája vele, hogy nem volt szerinte kalkuláció, hogy mennyi fegyver és pénz kell ahhoz, hogy az ukránok győzzenek. Azt mondta, amikor ezt a kérdést felteszi, akkor soha nem kap választ.
A sorozás is szóba került. Orbán szerint herótot kap attól, amikor a (Manfred) Weber nevű néppárti politikus azt akarja, hogy európai sorozás kell egy európai hadseregbe. Szerinte az nem jó, ha megmondják a magyar katonáknak, hova kell menniük, mert a voronyezsi katasztrófánál is ez történt. Azt gondolja, ez az őrült ötletek egyik példánya. (Ugyanakkor arra nem tért ki, hogy Manfred Weber nem beszélt európai szintű sorkatonaságról.)
Orbán végül ráfordult az európai parlamenti választásokra is. Úgy véli, ez nem csak arról szól, hogy legyen több békepárti képviselő, mint háborúpárti, hanem arról is, hogy az európai emberek tolják a saját kormányaikat, hogy kevesebb háború és több béke. Szerinte ez úgy fog megvalósulni, hogy a háborúhoz vezető lépésekből egyre többen akarnak kimaradni. De ehhez az kell, hogy az emberek a béke mellett szavazzanak. Bár ez csak a fele a melónak, mert az Egyesült Államokban a novemberi választáson Donald Trumpnak kell visszatérnie ahhoz, hogy a béke irányába lépjen mindenki.
Ezután Bohár Dániel feldobta témának, hogy a háborús lobbi szerinte erősen itt van Magyarországon is és mi a céljuk. Orbán erre azt válaszolta, hogy vessük bele magunkat az összeesküvés-elméletekbe. Azzal folytatta a miniszterelnök, hogy azt szokták mondani, összeesküvések vannak, az összeesküvés-elmélet mindig leegyszerűsítő, tehát óvakodni kell tőle, de azért összeesküvések vannak. Főleg úgy, hogy szerinte hazánk a világ legnagyobb összeesküvőjét adta Soros György személyében – jött elő a sorosozás az interjúban, aztán felvázolta, szerinte mi történik. Vannak a háborún nyerők, akiknek az a stratégiája, hogy négy dolog kell a sikerükhöz: fegyver; ember, aki harcol; kormányok, amelyek akarják ezt (ezeket szerinte megveszik) és korrupt média, akiket meg lehet venni. Utóbbit úgy jellemzi, az emberekkel el kell hitetni, hogy az egyetlen lehetőség a háború. Szerinte itthon jó a média helyzete, mert van mindenféle vélemény, de Nyugaton ez szerinte már nem így van.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán