444: Szijjártó Péter tudhatott a külügyet ért orosz kibertámadásokról

„Kampányhazugságokkal nem foglalkozunk” – két éve, napokkal a 2022 áprilisi választások előtt még így kommentálta a külügyminisztérium és több kormánypárti politikus a Direkt36 cikkét, amely szerint orosz kormányhoz közeli hekkerek kompromittálták a Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszerét és belső levelezését. A 444 most azt állítja, hozzájutott az üggyel kapcsolatos új dokumentumokhoz, amelyek a lap szerint bizonyítják:

Oroszország katonai és polgári titkosszolgálatai nemcsak széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar külügy rendszerei ellen, és a portál szertint a tárcában tudtak is erről.

Azt írják, az összes többi titkosszolgálat technikai igényeinek kiszolgálását végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) akkori főigazgatója, Szabó Hedvig altábornagy 2021 szeptemberében jelentést adott a külügy informatikai hálózatának helyzetéről, és aggasztó képet festett. A jelentés címzettje Vargha Tamás, aki akkor a polgári hírszerzésért felelős államtitkár volt a külügyminisztériumban.

A levelében egyértelműen le van írva, milyen kiterjedt kibertámadásokról van szó. Az áll benne, hogy „a legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókok” is kompromittálódnak, valamit az, hogy „a teljes érintettség okán több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná”. De azt is tisztázza a levélben, kik voltak az elkövetők. E szerint

az orosz katonai hírszerző szolgálathoz (GRU), az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálathoz (FSZB), és Oroszország külföldi hírszerző szolgálatához (SZVR) köthető csoportok követték el ezeket a támadásokat.

A portál emlékeztet, Orbán Viktor miniszterelnök a Telexnek nemrég azt mondta: Nekünk a legjobb nemzetbiztonsági rendszerünk van Európában technikai és humán képességek szempontjából is. A 444-nek ezután sikerült szembesítenie a dokumentumokkal Szijjártó Péter külügyminisztert is egy pilisi lakossági fórumon. Megkérdezték tőle, hogyan fordulhatott elő, hogy orosz hekkerek bejutottak a minisztérium rendszerébe, mire Szijjártó azt felelte: ő ilyenről nem tud. „Ez hogy került önhöz?” – kérdezte a 444 riporterétől, amikor megmutatta neki az NBSZ főigazgatójának levelét.

Azt állította ezekről a behatolásokról, hogy „az erre hatáskörrel és képességgel rendelkező szervezetek” megtették a szükséges lépéseket azért, hogy a veszélyt elhárítsák, majd elkezdte megkérdőjelezni, hogy jogszerűen jutott-e hozzá a lap a dokumentumokhoz. „Óvatosak legyenek szerintem” – mondta a beszélgetés végén.

A lap forrásai elmondták: az orosz támadások ténye annyira ismert volt, hogy egy időben a nagykövetségeken diplomatafedésben külszolgálatot teljesítő hírszerzők nem használhatták a külügyes levelezésüket. A 444 arra jutott, hogy legkésőbb 2021 szeptemberében Szijjártó Péternek tudnia kellett, hogy Putyin titkosszolgálatai feltörték a magyar külügy rendszereit, ő mégis ennek tudatában vette át december 30-án a Barátságért Érdemrendet Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől.

Az orosz kibertámadás miatt egyébként a Nemzeti Nyomozóiroda nyomozást is indított, ezzel akkor az RTL Híradója is foglalkozott:

Nyitókép: Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata által közreadott képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a moszkvai tárgyalásai után tartott sajtóértekezleten 2022. július 21-én. Fotó: MTI / EPA / Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata.